Béres Gábor: Pécs Búza téri tömbfeltárás

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara építész és településmérnök hallgatóinak munkái

A tervezési terület ismertetése

Tervezési területem a Búza tér környéke: a Zipernovszky épülettől keletre, a Lánc utcai rendelőintézettől nyugatra, a "Meki"-től északra, valamint a Dédász irodaháztól délre eső területrész. A 10-es tömb központi mag, a Belváros kapuja, jelenleg parkolóként funkcionál.

 

 

Évekkel ezelőtt a piacteret ölelő keleti térfal megszűnt, helyére a METESZ székház került, mely alapvetően megváltoztatta a terület karakterét. Nyitott senkiföldje hangulat uralkodik itt - a Belváros közelsége folytán értékes - területen.

 

 

A terület funkcionális megoszlására a kereskedelem-szolgáltatás túlsúlya jellemző. A lakófunkció a közvetlen lakókör mögötti külső körön jelenik meg.

A tér déli nyiladéka felé az üzemanyagtöltő állomás és a gyorsétterem hasznos, de előnytelen objektumok. A rendelőintézet nyugodt tömegképzését irányvonalnak tekintetem. A Dédász irodaházat első felindulásból legszívesebben eltakartam volna, véleményem szerint egy rosszul sikerült épület. A Zipernovszky iskolát emlékeimben szebbnek tudtam, mint amilyennek a valóságban - így tüzetesebben vizsgálva - láttam. Természetesen értékes épületnek tartom - helyi védelemben részesíteném. A 48-as tér növényállományát meg kell őrizni, sőt tovább kell növelni arányukat.

Építménymagasság tekintetében a tér a Rákóczi út folytatásaként értelmezhető, a 12,0 métert meghaladó magasságok egységesen jelennek meg. A szintszámok tekintetében változások tapasztalhatók, de az építménymagasság nagyjából azonos a tér délnyugati becsatlakozása környékén.

Forgalmi helyzet értékelésekor a 6-os út 20,0 méter széles burkolata erőteljesen rányomja bélyegét a gyalogos szemmagasságából érzékelhető városképre. A madártávlati városképben már kevésbé érzékelem zavarónak a KÖu-1 méreteit, de hát ebből a magasságból csak kevesen láthatják. A Nagy Lajos utca jelentősége lényegesen lecsökkent az új elkerülőút megépítése következtében.

A déli elkerülőút a rajta közlekedők számára új városkép-vonatkozású látványt hozott azzal, hogy a Havihegyet eddig nem érzékelhető irányból láttatja a jelzőlámpánál várakozó és dél felől érkező autósok számára. Ez az a városképi jelentőségű látványvédelem, melynek védelmét fontosnak tartottam a tervezés alatt. Első megközelítésből a látványvédelem vizsgálatát a 48-as térről kezdtem. Arra gondoltam, hogy a tér északkeletei sarkánál a Havihegy felé néző látványfolyosóban épített akadályt nem helyezek. A koncepció ezzel olyan ék alakban kinyíló épülettömeget eredményezett volna, melynek középső axisában a hegytetőn álló templom helyezkedett volna el. A tervezés során ezt a tömegformálást elvetettem, mert nem tudtam az épületnek megfelelő magasságot adni ahhoz, hogy a látványvédelem is érvényesüljön, de azért használható épülettömeg jöjjön létre. Maradt hát a déli elkerülőút felőli látványvédelem koncepciója. Ez utóbbi egyébként sokkal izgalmasabb. lehetőségekben gazdagabb helyzet. A templom itt (leszámítva annak közvetlen közelében megépült hatalmas családi házakat) akadálytalanul tárul fel az északi irányban.

A Búza tér keleti határán egy észak-déli tengelyű épület kapott helyet, melynek déli végénél egy 25 méter magas toronyház emelkedik a magasba. Ez a torony vertikális hangsúly a városszövetben, célja a hely megjelölése, építmény magasságában rejlő lehetőségek kihasználása (kilátópontként funkcionálva, ahonnan a Belváros új nézőpontból láttatható).

A tervezés során a 10-es tömbben egyetemi könyvtár elhelyezése számára vizsgáltam a lehetőségeket. A kulturális (fő)város koncepcióhoz csatlakozó intézmény a Belvárosban található egyetemi könyvtár tehermentesítésére, valamint új könyvtári funkciók elhelyezésére lenne alkalmas.

Az épület tömegformálása során két U alakú patkó összeforgatása révén előálló, belső világát tekintve zárt épületegyüttest igyekeztem kialakítani. A két szár funkcióját tekintve a következő lenne: az északi patkó a raktározás szerepét tölti be, ahol a könyvek, levéltári anyagok, digitális állományok, valamint az adminisztráció kap helyet két szinten.

A déli patkóban az olvasótermek, polcos könyvböngészde kap helyet. Az épület dél felé üveg függönyfallal néz. Az üvegfalon keresztül beláthatunk az épületbe, az üvegbütün megjelennek a belső válaszfalvégek. Az épület ezzel nyitott jelleget nyerhet, mely az éjszakai megvilágításnál plusz vizuális élményt nyújt. Az épület elé helyezett nagy üvegfal hanggátló szerep mellett növeli az épület ünnepélyességét. Az üvegfal anyagát tekintve nem tükröződő üvegfelület kell legyen, hiszen a 6-os útra fényvisszaverés forgalombiztonsági okokból nem történhet.

A patkók többi homlokzatán a csiszolt és csiszolatlan, pattintott mészkő felületek váltakoznak az üvegfelületekkel.

Az épület alatt mélygarázs létesül, melynek lejárata a Nagy Lajos út felől történne. A hátulgombolós könyvtárépület középső részén egy rámpa fut a terepszint alá. Erről a rámpáról közelíthető meg az épület alatti és a rendelőintézet előtti mélygarázs. A mélygarázs szintjéről közvetlen átjárás lehetséges az aluljáróba, ahol kereskedelmi egységek sorakoznak a négy határolófal mentén. Az aluljáró alátámasztására középső pillérsort terveztem, mely az aluljáró terét kettéosztja.

A szintfelületek megoszlása a következőképpen alakul:

Parkolófelület mélygarázs szintjén	2400 m2 az I. egységben 2200 m2 a II. egységben 4000 m2 a III. egységben = 6600 m2 (!)
Az aluljáróban elhelyezhető bruttó kereskedelmi felület	1800 m2
Az egyetemi könyvtár raktározási része (északi patkó)	1800 m2 a földszinten 1800 m2 az emeleten = 3600 m2
Az egyetemi könyvtár olvasótermi része	1800 m2 a földszinten 1800 m2 az emeleten = 3600 m2