Épülettervek/Hallgatói terv

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara településmérnök hallgatóinak munkái

1/0
Hirdetés
1/0
Épülettervek/Hallgatói terv

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara településmérnök hallgatóinak munkái

2005.10.24. 22:00

Közel másfél évtizede fogalmazódott meg azon szakemberek iránti igény, akik a települések bonyolult fejlesztési, rendezési és műszaki jellegű folyamataiban eligazodnak, azokat társadalmi összefüggéseikbe ágyazottan képesek kezelni, és alkalmasak arra, hogy a fejlődést egy európai szintű környezetkultúra irányába tereljék.


Közel másfél évtizede fogalmazódott meg azon szakemberek iránti igény, akik a települések bonyolult fejlesztési, rendezési és műszaki jellegű folyamataiban eligazodnak, azokat társadalmi összefüggéseikbe ágyazottan képesek kezelni, és alkalmasak arra, hogy a fejlődést egy európai szintű környezetkultúra irányába tereljék. Az 1991-től főiskolai, majd 2003-tól egyetemi szintű településmérnök képzésben résztvevők száma már meghaladta Pécsett a 350 főt, a nappali képzés mellett már a második évfolyamon folyik az egyetemi kiegészítő képzés is.

Ki lehet, és mit tud egy településmérnök? A választ legtömörebben a képzési célok rögzítik.

Főiskolai végzettséggel:
"A településmérnökök képesek a települések, térségek, régiók létesítményei infrastruktúrájának működtetése tevékenységi körében jelentkező kommunális fenntartási, szervezési, környezetvédelmi, valamint műszaki szakhatósági feladatok ellátására."

Egyetemi végzettséggel:
"Az okleveles településmérnökök képesek a települések, térségek rendezése, a település környezetének alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező területi és településtervezői, főépítészi, továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kommunális, fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a települések, térségek fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, azok végrehajtásának irányítására. Megfelelő műszaki, ökológiai, gazdasági, szociológiai építészeti és esztétikai ismeretekkel rendelkeznek e feladatok ellátására, képesek a települések, településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, ilyen tevékenységek irányítására, ellenőrzésére és a szakterületet érintő tudományos kutatásra."

Oktatásunkról

  • A kezdeti 32 órás heti óraszám 1995-től 24-re változott. Csökkent a települési, műszaki infrastruktúra, gazdasági ismeretek aránya - e témakörben elvárva a hallgatók önképzését -, ugyanakkor nőtt a stúdió szerepe, ahol a hallgatók elméleti ismereteinek, problémamegoldó készségének megismerésére, illetve továbbfejlesztésére van mód. A tantárgyak alakulásának arányánál, az új tantárgyak bevezetésénél természetesen segítségünkre voltak a FEFA és TEMPUS programok kapcsán megismert angol, görög, német, olasz egyetemeken, főiskolákon szerzett tapasztalatok.
  • Oktatásunkban a gyakorlati képzésnek elsőbbséget biztosítottunk, a hallgatók mindig egy-egy kiválasztott település, vagy településrész problémájával foglalkoznak, melynek során vizsgálatokat, fejlesztési koncepciókat, szabályozási terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat készítenek.
  • Oktatási koncepciónk egyik fontos eleme, hogy a hallgatóink lakhelyük, térségük települési kérdéseivel szembesüljenek, feladataikat "otthonról" válasszák, bízva abban, hogy ismertségük, ismeretségük munkahelyhez is juttatja őket. Évfolyamonként 30-40 település gondjainak feltárása, megvitatása hallatlan információ és problémahalmazt zúdít hallgatóinkra, színesíti, izgalmassá teszi tanulmányaikat.

Az oktatás szerves részét képezik a nyári gyakorlatok, melyek során egy-egy település építészeti, települési értékeinek feltárása, új funkcióval való megtöltése, a települések, a lakók életkörülményeinek, gondjainak a megismerése egyaránt feladat. Ugyancsak fontos a hallgatók számára a kéthetes önkormányzati gyakorlat, ahol a "hivatal" megismerése a cél.

  • Oktatási módszereinkkel - rendszeres beszámoltatás, a feladatok előadása, viták lefolytatása - a majdani munkakör betöltéséhez kívánunk segítséget nyújtani. A hallgatók számára kötelező lakossági fórumokon, közgyűléseken részt venni, s a tapasztalatokat értékelni.

Hübner Mátyás
tanszékvezető főiskolai tanár

A munkák október 31-ig megtekinthetőek az Építészet Hónapja Fesztiválközpontban, Budapest V., Dorottya u. 4.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.