Épülettervek/Hallgatói terv

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara településmérnök hallgatóinak munkái

2005.10.24. 22:00

Közel másfél évtizede fogalmazódott meg azon szakemberek iránti igény, akik a települések bonyolult fejlesztési, rendezési és műszaki jellegű folyamataiban eligazodnak, azokat társadalmi összefüggéseikbe ágyazottan képesek kezelni, és alkalmasak arra, hogy a fejlődést egy európai szintű környezetkultúra irányába tereljék.


Közel másfél évtizede fogalmazódott meg azon szakemberek iránti igény, akik a települések bonyolult fejlesztési, rendezési és műszaki jellegű folyamataiban eligazodnak, azokat társadalmi összefüggéseikbe ágyazottan képesek kezelni, és alkalmasak arra, hogy a fejlődést egy európai szintű környezetkultúra irányába tereljék. Az 1991-től főiskolai, majd 2003-tól egyetemi szintű településmérnök képzésben résztvevők száma már meghaladta Pécsett a 350 főt, a nappali képzés mellett már a második évfolyamon folyik az egyetemi kiegészítő képzés is.

Ki lehet, és mit tud egy településmérnök? A választ legtömörebben a képzési célok rögzítik.

Főiskolai végzettséggel:
"A településmérnökök képesek a települések, térségek, régiók létesítményei infrastruktúrájának működtetése tevékenységi körében jelentkező kommunális fenntartási, szervezési, környezetvédelmi, valamint műszaki szakhatósági feladatok ellátására."

Egyetemi végzettséggel:
"Az okleveles településmérnökök képesek a települések, térségek rendezése, a település környezetének alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező területi és településtervezői, főépítészi, továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kommunális, fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a települések, térségek fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, azok végrehajtásának irányítására. Megfelelő műszaki, ökológiai, gazdasági, szociológiai építészeti és esztétikai ismeretekkel rendelkeznek e feladatok ellátására, képesek a települések, településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, ilyen tevékenységek irányítására, ellenőrzésére és a szakterületet érintő tudományos kutatásra."

Oktatásunkról

  • A kezdeti 32 órás heti óraszám 1995-től 24-re változott. Csökkent a települési, műszaki infrastruktúra, gazdasági ismeretek aránya - e témakörben elvárva a hallgatók önképzését -, ugyanakkor nőtt a stúdió szerepe, ahol a hallgatók elméleti ismereteinek, problémamegoldó készségének megismerésére, illetve továbbfejlesztésére van mód. A tantárgyak alakulásának arányánál, az új tantárgyak bevezetésénél természetesen segítségünkre voltak a FEFA és TEMPUS programok kapcsán megismert angol, görög, német, olasz egyetemeken, főiskolákon szerzett tapasztalatok.
  • Oktatásunkban a gyakorlati képzésnek elsőbbséget biztosítottunk, a hallgatók mindig egy-egy kiválasztott település, vagy településrész problémájával foglalkoznak, melynek során vizsgálatokat, fejlesztési koncepciókat, szabályozási terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat készítenek.
  • Oktatási koncepciónk egyik fontos eleme, hogy a hallgatóink lakhelyük, térségük települési kérdéseivel szembesüljenek, feladataikat "otthonról" válasszák, bízva abban, hogy ismertségük, ismeretségük munkahelyhez is juttatja őket. Évfolyamonként 30-40 település gondjainak feltárása, megvitatása hallatlan információ és problémahalmazt zúdít hallgatóinkra, színesíti, izgalmassá teszi tanulmányaikat.

Az oktatás szerves részét képezik a nyári gyakorlatok, melyek során egy-egy település építészeti, települési értékeinek feltárása, új funkcióval való megtöltése, a települések, a lakók életkörülményeinek, gondjainak a megismerése egyaránt feladat. Ugyancsak fontos a hallgatók számára a kéthetes önkormányzati gyakorlat, ahol a "hivatal" megismerése a cél.

  • Oktatási módszereinkkel - rendszeres beszámoltatás, a feladatok előadása, viták lefolytatása - a majdani munkakör betöltéséhez kívánunk segítséget nyújtani. A hallgatók számára kötelező lakossági fórumokon, közgyűléseken részt venni, s a tapasztalatokat értékelni.

Hübner Mátyás
tanszékvezető főiskolai tanár

A munkák október 31-ig megtekinthetőek az Építészet Hónapja Fesztiválközpontban, Budapest V., Dorottya u. 4.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk