Horváth Krisztina: Székesfehérvár tömbfeltárás

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara építész és településmérnök hallgatóinak munkái

MÚLT

Székesfehérváron a 18. század végén a 19. század elején, a lakosság rohamos növekedése megkívánta, hogy a vár falai megnyíljanak. Ekkortól helyeződött át a forgalom a Budára vezető régi útról (mai Berényi út) a Budai útra.

Ez a folyamat adott lökést a Szent István tér fejlesztéséhez. 1806-ban kezdődött a tér beépítése, melynek létrehozása egy tudatos városfejlesztési koncepció ritka, szép, egységes eredménye. A cél egy új városközpont kialakítása volt, amelyhez később csatlakozott a Budai út és a Vörösmarty tér fejlesztése is.

A Vörösmarty tér a 19. század első felében még majorság volt. A tér szerveződéséhez döntő lökést a vasút külvárosi terjeszkedést vonzó gyors fejlődése, és a Budai úton kialakult nagy forgalom adott. A térrendezésre és a teljes beépítésre az 1860-es években került sor.

A Vörösmarty tér egységes kialakítását azzal segítették elő, hogy kitelepítették innen a szűcsök és vargák mosóházait. Az egész városban egységes alapelvek szerint engedélyezték a házak építését és átalakítását. Az új épületeket az utcafrontra fordították, a régieknél pedig támogatták az utcafrontra történő új szobaépítést.

A tömb nyugati házsorának két szélső épülete (2, 12. számú ház) már az 1850-es években állt, valószínűleg Ybl Miklós fiatalkori munkái. A 4-10 számú házak 1860 körül épültek, szintén Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban. A 6-os szám eredetileg ikerháznak épült, középső részén két kapuval. Ezek közül a jobboldalit később megszüntették. Az udvari homlokzat függőfolyosójának romantikus stílusú rácsozata van.

A 19. század második felében a városkép fejlesztéséhez a ligetek és fasorok telepítése is szervesen hozzátartozott. A Vörösmarty tér fejlesztése is ebben a szellemben történt, évtizedekig Fehérvár egyik legszebb tere volt, de a 70-es években elvesztette varázsát, feláldozták a közlekedésnek.

A tömb keleti oldalát tekintve is elmondható, hogy az 1930-as években kezdődött nagy építkezések érzékelhető, fontos változásokat hoztak. Kialakult a mai szintén jelentős forgalmat lebonyolító Prohászka Ottokár út, amely a vasútállomás új épületekkel befejezett terébe torkollott. A városias összkép érdekében, az út egész hosszában csak emeletes házak építését engedélyezték.

JELEN

A tervezési terület a történelmi belváros déli határán, frekventált helyen fekszik. A városközpont 10 perces sétával megközelíthető, ebből kifolyólag több közintézmény és tömegközlekedési csomópont kényelmes távolságon belül van. Két jelentős, nagy terhelésű út is határolja, északi oldalán Budai út nyugati oldalán a Palotai út, melynek hatását a Vörösmarty tér kis mértékben tompítja. Keleti oldalán a város egyik É-D-i tengelyét képező Prohászka Ottokár út halad.

Az épületek főként lakó funkciót látnak el, de megtalálhatóak a különböző szolgáltatást nyújtó, és a közintézményi státusszal bírók is.

A tömböt határoló épületek, - annak ellenére, hogy itt egymás mellett különböző korú és építészeti jegyeket hordozó épületek állnak - egy egységes, jól átgondolt tervezési folyamat végeredményét tükrözik. Az utcai térfalak egy méltóságteljes, városias képet mutatnak, ezzel szemben a tömb belseje a parkolási és gépjármű-tárolási gondok rossz megoldásból kialakult összevisszaságot. Bár a zöldfelületek aránya mindezek ellenére, városi viszonylatban jónak mondható, de kihasználtságuk az autós forgalom miatt korlátozottak. A Teleki Blanka Gimnázium tanteremhiánnyal küzd, szükséges lenne a bővítése, főként egy tornaterem építésére van igény.

JÖVŐ

A terv célja, hogy felszámolja a szlömösödést, a parkolók, garázssorok, romos épületszárnyak helyét minőségi közfunkciók foglalják el, megoldja a parkolási, gépjármű-tárolási problémákat, javuljanak a zöldfelületi mutatók, és az átmenő gyalogosforgalom életet hozzon a tömbbelsőbe.

Az alapgondolat, a két gyalogos tengely kialakítása, adja magát. A hossztengely északi kapujának kialakítására a Budai út két bontandó épületének helyén van lehetőség, délen a szomszédos tömbbel, pedig már most is adott a kapcsolat. Ez az észak-déli nyomvonal, részét képezheti a Székesfehérvár történelmi belvárosát és vasútállomását összekötő fő gyalogostengelynek, így a tömböt körülvevő jelentős gépkocsi forgalmat lebonyolító utcákról biztonságos, nyugodt környezetbe kerülhet át a gyalogosforgalom.

A tömböt kelet-nyugati irányban átszelő, rövidebb gyalogos tengely a Vörösmarty teret és a Prohászka Ottokár utcai markáns térfalakkal kialakított közparkot köti össze, de mindegyiken túlmutat, hiszen a Prohászka Ottokár utca másik oldalán lévő házsor árkádján keresztül, most is van gyalogos kapcsolat a szomszédos többelsővel, a Vörösmarty tér pedig jelentős közlekedési csomópont. Érdekesség a nyomvonal kialakításában, hogy nemcsak a nyugati kiindulási pontjának szimmetrikusak a térfalai, hanem a Vörösmarty tér 6. számú épület is az, hiszen valamikor ikerháznak épült, de az egyik bejáratot befalazták, ezt a terv javasolja visszaállítani.

A fent említett két tengely metszése fontos pontja tervnek. Itt került elhelyezésre az a kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épület, amely nem csak a horizontális, de a vertikális közlekedési tengelyek összekapcsolását is biztosítja, azaz itt jut felszínre az a gyalogos is, aki a térszín alatt kiépített parkolóban (P85), illetve automata garázsban (G160) hagyta autóját. Mivel a tömböt határoló keleti és nyugati házsorok nem párhuzamosak egymással, a központi épület tölcsérszerűen lett kialakítva, válaszként az adott oldalak irányára. A szárnyak közti passzázs szerves része a térnek, és fedett kialakításával lehetőséget biztosít arra, hogy az év bármely szakában közösségi tere legyen a közelben lakóknak, a reggel innen indulóknak, munka után visszaérkezőknek, és a belvárosba, a közeli közintézményekbe igyekvőknek, akik itt parkolják le gépkocsijukat. Egy hely a mindennapi rohanásban, ahol meg lehet pihenni pár percre, ahol van lehetőség megebédelni, beugrani a postára, a büfébe, vagy az éjjel-nappaliba.

A tömb másik jelentős területigényű, tervezett épülete a többfunkciós tornacsarnok, 30mx18m játéktere, 300 fős mobil lelátóval rendezvénytérré alakítható. Mivel a központi épület a tölcsérszerű száraival a csarnok fele nyitja a teret, így adódik, hogy a főbejárat itt, a gyalogos hossztengelyre szervezve kapjon helyet.

A tömb feltárásával, olyan dinamikus belső park került kialakításra, ahol a zöldfelület dominál, az új épületek nem konkurálnak a külső térfalakkal, és az elhelyezett funkciók megteremtik a folyamatos használatot.