Épülettervek/Hallgatói terv

Bankós Róbert: Kiskunhalas belváros tömbfeltárás

1/2

?>
?>
1/2

Bankós Róbert: Kiskunhalas belváros tömbfeltárás
Épülettervek/Hallgatói terv

Bankós Róbert: Kiskunhalas belváros tömbfeltárás

2005.10.25. 22:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Kiskunhalas

Építészek, alkotók:
Bankós Róbert

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara építész és településmérnök hallgatóinak munkái

Szintmagasságok, Tetőidomok

A tömb északi oldalán jellemzően földszintes épületek, a középső területeken, földszint plusz tetőtér, míg a déli oldalon két- háromszintes, illetve két szint plusz tetőteres épületek találhatók. Az Eötvös utca átellenes, szomszédos oldalán a MABISZ bérház pedig ennél is nagyobb, négyszintes épület. A szintszámokkal együtt természetesen nő a homlokzatmagasság is, valamint a beépítés is besűrűsödik. A jellemző tetőkialakítás, a magastető, annak szinte minden típusa megtalálható. Jellemzően a zártsorú, hézagosan zártsorú épületek utcával párhuzamos gerinccel épült nyeregtetős kialakításúak, a szintszám csökkenésével, és a beépítés fellazulásával pedig megjelennek a magastető más típusai is. Az egyetlen lapostetős épület a volt kiskun áruház.

 

 
2/2

 

Épületállag
Általánosan elmondható, hogy a jobb állapotú épületek a családi házak, valamint a közelmúltban épült néhány épület - társasház, ez alól kivétel a tömb északi felén lévő néhány épület, és azok udvarában található melléképületek. A közfunkciót is ellátó, intézményi - szolgáltató épületek rosszabb, avult állagúak, felújításra szorulnak. Bontásra kötelezendő, életveszélyes állapotú épület nincs.

Területhasználat, funkció
Területfelhasználás terén a lakófunkció a domináns, de nagy számban található kereskedelmi, szolgáltató, és vendéglátó funkciójú ingatlan is, ez utóbbiak jellemzően a belváros felöli déli részén a tömbnek, ahol klasszikusan a földszinten találhatók ezek a funkciók, míg a felsőbb szinteken lakások találhatóak.

 

1/2

 

 

Tulajdonviszonyok
Tulajdonviszonyok tekintetében rendezett képet mutat a terület. Az északi részén a tömbnek jellemzően magántulajdonban lévő családi házak találhatók, míg a déli felében, több társas tulajdonú épület található, valamint egy állami, és egy önkormányzati ingatlan. Összességében a magántulajdonú ingatlanok vannak többségben, melyek közül a lakás célra használt ingatlanokat jellemzően a tulajdonosok használják, az üzleti célú ingatlanokat pedig bérleti formában hasznosítják.

Védett épületek
Országos védelem alatt álló épület a tömbben nem található, viszont helyi védelem alatt álló épület több is van. A helyi védelem alatt álló ingatlanok helyrajzi számát a következő felsorolás tartalmazza: HRSZ.: 133; 142; 143; 154 Az épületek leírását lásd. előbb, a tömböt bemutató fejezetben.

Gyalogos és gépjármű közlekedés, parkolás
Forgalmi szempontból Kiskunhalas belvárosa gondokkal küszködik. A probléma egyik forrása az utak mentén parkoló autók, melyek miatt a fennmaradó hely nem elegendő a fellépő forgalom lebonyolítására. A probléma tovább fokozódott a Bethlen Gábor tér és a Hősök tere körüli parkolók fizetőssé tételével, minek hatására az autósok erre a célra, eme fizetős parkolási alkalmatosságok helyett a környező utcákat részesítik előnyben.

A tömb gyalogos forgalma már kevésbé jelentős. Igazán nagy gyalogos forgalommal a Bethlen Gábor tér felöli oldalon kell számolni, amely a város egyik fő gyalogosforgalmi tengelye. A tér felöli oldal kiszélesített járdafelülete a jelentkező gyalogosforgalmat megfelelő mértékben ki tudja elégíteni.

Zöldfelületek
A tervezési terület szorosan kapcsolódik a belváros egyik legjelentősebb zöldfelületéhez, a Bethlen Gábor és a Hősök teréhez. Mindkét terület többszintes, ligetesen telepített növényállománnyal fedett. Lombos fa, cserje, örökzöld és fenyő egyaránt megtalálható, a gyepfelületet virágágyások tarkítják. Maga tömb zöldfelületi állománya már kevésbé jelentős, az utcák fásítása gyér, csak a Székely utcában található számottevő faállomány.

Értékelés, fejlesztési prioritások meghatározása, koncepció
A vizsgált terület építészeti kialakításában nem mutat egységes képet, a városban, városközpontban elfoglalt helyéhez és szerepéhez képest egy sokkal átgondoltabb, a környezetet jobban figyelembe vevő építészeti tömegformálás, megjelenés lenne kívánatos ebben a belvárosi környezetben.

A területen jellemzően a lakófunkció és a kereskedelem-szolgáltatás dominál, más jellegű hasznosítási igény nem merült fel, a fejlesztések során e két területfelhasználást kell előnyben részesíteni. A vizsgálatok során nem került szó a piaci helyzetről, és a társadalmi folyamatokról, vagyis arról a tendenciáról, ami számos városban megfigyelhető napjainkban, így Halason is, mégpedig az, hogy a különböző multinacionális üzletláncok áruházainak megjelenésével, a városközpontokban lévő kisebb üzletek elvesztik vásárlóbázisukat, tönkremennek, helyüket sokszor az olcsó kínai és más boltok veszik át, melyek ráadásul sokszor a környezetükre kevésbé érzékenyen alakítják a városképet.

Erre a problémára a tömbrehabilitáció sajnos nem tud orvoslást adni, de hatásaival számolni kell - gondolok itt a Bethlen Gábor tér másik oldaláról nyíló sétálóutca üzleteinek sorozatos bezárására - mint jelenséget figyelembe kell venni, a jövőbeni funkciók meghatározásánál. Ugyanakkor mivel az elmúlt rendszer tömeges lakásépítései nem folytatódtak, és a családi házas építkezés, egyre vékonyabb réteg számára elérhető, a lakásokra jelentős igény van mindenhol, a lehetséges fejlesztéseket érdemes ebbe az irányba folytatni.

A tömb gyalogos kapcsolatai jók, a város fő gyalogos tengelye a tömb előtt halad el, a tömbbelső esetleges feltárásánál, hasznosításánál, ez mindenképpen kiemelten kezelendő. Ugyanakkor a gépkocsi közlekedés megoldására és a parkolási problémákra is választ kell nyújtania a tervnek. A belváros szűkössége miatt, és hogy ne menjen a zöldterületek rovására a parkolóhelyek kialakítása, kézenfekvőnek tűnik a mélygarázsok építése az új beruházásokhoz kapcsolódóan, nem csak az újonnan kialakítandó létesítmények számára, hanem megoldást nyújtva a jelenlegi, meglévő parkolóigény enyhítéséhez.

Mivel a tömb a belváros két legnagyobb közparkjával határos, zöldfelületi kapcsolatai is jónak mondhatóak, de sajnos jelenleg ez a tömbön belül nem érezhető. Az egyedi családi házak kertjei többségében jelentős zöldfelülettel bírnak - ugyanakkor a legtöbbjük elég gondozatlan is - de a közös használatú épületek és a kereskedelmi-szolgáltató egységek udvarain már alig található zöld felület, inkább az elhanyagolt melléképületek és garázsdzsungel a jellemző. Egy közös használatú mélygarázs kialakítása esetén, annak tetején, jó lehetőség nyílik egy zöldfelületekkel tarkított közösségi tér kialakítására, megteremtve a kapcsolatot egyben a külső parkok - terek zöldfelületi rendszerével. Az Eötvös utca és az újonnan kialakítandó utcák, terek, gyalogos felületek mindenképpen intenzív növénytelepítéseket, fásításokat igényelnek, erősítve ezzel a város zöldfelületi rendszerét, erősítve a Bethlen Gábor tér és a Hősök tere zöldfelületének kapcsolatát a város többi zöldfelületével.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk