Programok

Beszélgetés az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítéséről

1/2

Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András

?>
Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András
?>
1/2

Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András

Beszélgetés az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítéséről
Programok

Beszélgetés az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítéséről

2012.09.21. 08:57

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lukács István, Vikár András

Esemény kezdete:
2012.09.26. 16:00
Esemény vége:
2012.09.26. 18:00

Vélemények:
3

Az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítése - Vetítéssel egybekötött beszélgetés Jékely Zsomborral, az Iparművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettesével és a tervező Vikár és Lukács Építész Stúdió munkatársaival 2012. szeptember 26-án 18 órától.

2012. szeptember 26. szerda, 18:00
Pázmány Péter Katolikus Egyetem - BTK
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. 209.

MÉTA
MűvészettörténÉszek esTi alakulAta

A CentrArt Estek folytatásaként 2012 őszétől a PPKE-BTK Művészettörténeti Tanszékével együttműködésben folytatjuk esti rendezvényeinket, megújult helyszínen, formában és névvel.

 

Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András
1/2
Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András

 

 

Az est témája:

Az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítése - Vetítéssel egybekötött beszélgetés Jékely Zsomborral, az Iparművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettesével.

A beszélgetésen részt vesznek a tervező Vikár és Lukács Építész Stúdió munkatársai.

Várnak mindenkit szerettel.

 

Vélemények (3)
nagylaszlo71
2012.09.26.
08:29

Bármennyire is szeretnék ott lenni, sajnos/szerencsére ma is bébisintérkednem kell ,-) Amit azért mindenképp megkérdeznék az érintettektől: hogyan látják a Hőgyes utcai új épületszárny homlokzatának szerepét a bővítés/átépítés során/után? A kiírás több helyen is említi, idézem: "A régi és új épületrészek olyan egységének létrehozása, amely funkcionálisan és esztétikailag a legmagasabb színvonalat képviseli." Továbbá: "A benyújtott pályamű milyen építészeti választ adott a Hőgyes Endre utcai beépítésre? Milyen módon viszonyul a környezetéhez, hogyan reagál a kortárs épületszárny a lechneri főépületre? Milyen építészeti többletet tud adni az épületegyüttesnek?" És még: "Nem jelenti ez az építészeti kapcsolódás az eredeti tervek megépítését, de elkerülhetetlen a régi és az új rész közötti párbeszéd. A szükséges „igazodás” nem stiláris elemek átvételét kell, hogy jelentse, hanem az újnak a régire történő reagálását úgy, hogy mindegyik több legyen a másik által!" Ami még fontos: "A jelenlegi logisztikai bejárat (teherporta) kapacitásait a Hőgyes Endre utca áteresztőképessége is korlátozza: ide max. 7,5 tonnás teherautó tud beállni. Ezt a lehetőséget a továbbiakban is biztosítani kell, és meg kell oldani egy ekkora méretű teherautó beállási lehetőségét is a biztonságos műtárgyrakodáshoz." Röviden összefoglalva a lényeget kimondhatjuk, hogy a kb. 250 méter folyóméter lechneri homlokzatot kéne tized ennyi kortárs és egyenértékű (teherportástul!) újjal kiegészíteni/tuningolni, (miközben kínosan ügyelünk ugyebár a kerületi és székesfővárosi párkánymagasságokra és töretlen utcafrontra...) és gyorsan lássuk be, hogy a Hőgyes utca, úgy ahogy van, egy hatalmas nagy bukta és zsákutca. Elég csak ránézni a pályaművekre és rögtön láthatjuk, hogy senkinek semmilyen használható ötlete nem volt, mert a szabályozás és a kívánalmak gúzsba kötik a tervezők kezét, akik aztán ilyen középszerűen unalmas, vagy egyszerűen csak irritáló megoldásokkal képesek előhozakodni. Megjegyzendő, hogy szinte kivétel nélkül minden terv a maximális beépíthetőség, vagyis a lechneri alaprajz követését tűzte ki célul maga elé, ami nyilvánvalóan ütközik a (teher)közlekedési funkcióval, az eredeti tervek szerint ugyanis itt csak egy sima személyforgalmi ajtó/kapu került volna. Kitörési pontként a magam részéről a következő ad-hoc ötletekkel hozakodnék elő: • Eltérés a lechneri alaprajztól, „hagyományos” beépítés és homlokzat elvetése, helyette pontszerű, de magasba törő (horribile dictu: a központi kupola magasságát megcélzó) építmény felhúzása. • Eltérés a lechneri alaprajztól, L alakú beépítés helyett egyszerű, íves vagy tört épületszárny felhúzása, melynek „ház alakú” profilja adná az új utcafrontot. Természetesen lehet ezekre a felvetésekre legyinteni egyet és a „csiszolt gyémánt” madártávlati (de legfeljebb a szomszédos házak ablakából élvezhető) képeivel vakítani a nagyérdeműt, egyet azért ne feledjenek a projektben résztvevők: a nagy léptékű belső átalakítások, modernizálás és az egész múzeum újragondolása ellenére ez, a Hőgyes utcai homlokzat sikere vagy kudarca adja majd az egész projekt sikerének vagy kudarcának durván 80 százalékát. Jó beszélgetést és tartalmas vitát kívánok az összes résztvevőnek!

Pákozdi Imre
2012.09.23.
05:40

Kedves ÉF munkatársak, a főoldali szövegben hibás a dátum: szept. 28-át írtatok, szept. 26. helyett.

Rab Hajnalka
2012.09.23.
19:00

@Pákozdi Imre: Köszönjük, javítottuk.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk