Bionikai innovációs központ a "nyóckerben"

Budapest tágabban értelmezett belvárosában hol máshol találhatnánk izgalmasabb, és mozgalmasabb városi szövetet, mint a Corvin sétány végénél még mindig erőteljesen formálódóban levő területet. A történeti városszövet sosem szilárdult meg igazán, a közelmúlt bontásainak eredményeképpen pedig nagy üres területek állnak rendelkezésre a paneles technológiával épült lakótelep szomszédságában. Bemutatjuk Schön Orsolya MÉK-MÉSZ Diplomadíjas munkáját.

„Józsefváros rehabilitációja az elmúlt fél évszázadban mindig is aktuális, egyben problematikus kérdésnek számított. A korabeli teljes szanálási tervek elmaradása után a 90-es évektől a Rév8 és több várostervező csapat is foglalkozott a krízisterületnek számító belső Józsefváros megújításával. A lassanként elinduló átalakulás leglátványosabb, egyben legvitatottabb eleme mégis a Corvin-Szigony projekt keretén belül mára részben megvalósult városrekonstrukció. A gazdasági válság ezt a projektet is jelentősen lelassította, a lebontott tömbök évek óta várják, hogy történjen velük valami, valami más.

A tervező felismerve a projekt gazdasági megtorpanását, az utolsó ütem számára nem az ingatlanpiac, hanem a tudomány-technológia számára álmodott meg egy új, „lecsendesített" világot. Ennek aktualitása, hogy az EU az új támogatási ciklusban kifejezett figyelmet fordít a K+F tevékenységre. Ezzel párhuzamosan ez év tavaszán a kormány is bejelentette hogy támogatni kívánja az egyetemek koprodukciójaként létrehozandó Bionikai Innovációs Központ létesítését.
A tervező kiválóan reagálva e szándékra az egyetemek ölelésében, azok kapcsolatának erősítése érdekében javasolja egy új tudásközpont létesítését."

Szczuka Levente, opponens

A diplomamunka fő célja a jelenleg folyamatában lévő Corvin-Szigony városrekonstrukció rehabilitációvá való csendesítése, valamint egy többszörösen, több lépcsőben tönkretett városi szövet begyógyítása.

„Hogyan lehet egy pusztulóban, sőt, pusztításban lévő, igazi pesti bérházak miliőjébe és patinás, ligetes klinikák világba berobbantott lakótelep, valamint egy ingatlanspekulációban, vagy inkább ingatlankizsigerelésben fejlesztett bevásáró- és lakóközpont kavalkádjában az egyensúlyt megtalálni?"

Valkai Csaba, opponens

A terv ezekre a kérdésekre keresi a válászt, ugyanakkor megoldást ad a Corvin-sétány befejezésére, belső zárvány jellegének feloldására, a Szigony utca fontosságához mérten való kezelésére, miközben igyekszik erősíteni a terület tudmányos jellegét.

Az első fontos koncepcionális pont a jelen pillanatban sehova nem vezető Corvin-sétány irányadóságának redukálása, sétány mivolta helyett városi térként való kezelése. Ezt az álláspontot alátámasztja, hogy a sétány nem egy összvárosi ügy, leginkább az ott lakók, dolgozók használják, forgalom szempontjából belső zárványnak mondható. A sétány első két, már megvalósult szakaszából így egy hosszúkás, jól használható, funkciójához méltó tér alakul ki.
A koncepció a Corvin-sétány tengelye mellett, a rá merőleges, Szigony utca tengelyére koncentrál. E tengely mentén található a lakótelep, hatalmas embertömegével (2893 lakás), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai kar, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Semmelweis Egyetem intézményei (Klinikák). Az országos jelentőségű tudományos intézmények területi koncentrációja, a területi adottságok és az intézmények közötti szoros kapcsolat lehetővé teszik, hogy a tudományos jelleg továbbfejlesztésével egy Tudásközpont kerüljön kialakításra a térségben.

Az északi, PPKE előtti, már félig üres tömbök, mint méretük, mint pozíciójuk szempontjából alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy a tervezett Tudásközpont új intézményének, a Bionikai Innovációs Központnak adjanak helyet. Az intézményi területre a délutántól reggelig tartó kihaltság elkerülésének érdekében szálloda és kollégium kerül. A Klinikákhoz legközelebb fekvő tömb a jelenlegi lakófunkció mellett egészségügyi funkciót kap, ezzel kialakítva egy szerves, egybefüggő klinikai központot, megadva a lehetőséget a SOTE-nak a terjeszkedéshez, vagy adott esetben a magánkórházak, rendelők megtelepedéséhez. Az Innovációs Központtól délre fekvő tömbök nagyrészt lakó és intézményi funkciót fognak betölteni.

A tervezett funkciók alkalmasak volnának arra, hogy további fejlesztéseket generáljanak a térségben.

Az intézmények közötti szoros kapcsolat a tervezett új, gyalogos tengelyek létrehozásával lesz még eredményesebb, ezért gyalogos passzázs kerül kialakításra a tudásközpont és a SOTE IX. kerületi elméleti központja, illetve a tudásközpont és a leendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Orczy-kert között.

A koncepció egyik fontos alapelve, hogy a még megmaradt, hagyományos városi tömbök, tömbrészek, jellegzetes józsefvárosi utcaképek (pl. Tömő utca) megtartásra kerüljenek. Rehabilitálásukkor elsődleges szempont az illeszkedés, az újonnan épülő házak magasságukat és összes alapterületüket tekintve sem térhetnek el radikálisan a meglévőktől. A rehabilitációs területen ezenfelül nagy fontossággal bír a jellegzetes városképi elemek és a jelenlegi utcahálózat megőrzése, mert a múltat nem eltörölni kell, hanem továbbépíteni.

A jelenleg nem hasznosított, üres terület beépítése, azaz az Innovációs Központ megtervezése egészen más módszereket kíván, mint a rehabilitálandó terület kezelése.

„A tervezési terület epicentrumában nem lehet, nem is szabad a hagyományos várostervezés, ezen a helyen inkább a város- rehabilitációs tervezés eszközeit használni. Mit rehabilitáljunk? Az emeletes vagy többemeletes gangos bérház múltba révedő relikviáit? Vagy netán a panelvilágot, melyet a Szomszédok teleregény nélkül mindenki egytől- egyig mélységesen gyűlölne? Vagy adjunk teret a fogyasztói társadalom jellegtelen és embertelen méreteket öltő, profitorientált lakó- és irodagépeinek? Lássuk be: ezen irányok egyike sem vezethet sehova. Egy olyan szemlélet kell ide, ami észleli a jelenségek rétegeinek együttállását, s javaslataiba finoman integrálja ezek esszenciáját! És ez roppant nehéz. Nehéz, mert mindent, ami jelen van, alapjaiban, mondhatni, zsigereiben érteni és érezni kell. Azaz, úgy kell ide egy "Ötödik elem"- et berakni, hogy abban, mint tükörben jelenjen meg a másik négy képe."

Valkai Csaba, opponens

A passzázsokkal szabdalt beépítés, azaz az ötödik elem hűen tükrözi az idők során széttöredezett városszövetet (szétbontott tömbök, évszázadok alatt kialakult városi szövetbe beleradírozott területek). A Corvin tér meglévő, szilánkos zöldfelülete épületek formájában folytatódik az intézményi területen, a sétányon térként értelmezett formák tömör testet öltenek, és átfordítják az egykori Corvin-sétányt a Szigony utca irányába, érintve a terület egyik kulcsfontosságú pontját, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet.

A tervezés során fontos szempont volt a Corvin tér térfallal való lezárása, a Práter utcára magas tömegek építése a kevésbé esztétikus panelházsor részleges takarása érdekében, valamint a PPKE és a SOTE Pszichoterápiás Klinika előtt köztér kialakítása, jelképesen teret engedve a tudománynak, az esztétikának, és emléket állítva a torzóként fennmaradt Szigony körútnak.

A Bionikai Innovációs Központ a szállodával és a kollégiummal együtt összesen 5 épületből áll, melyeket csak egy ütemben, egy befektetéssel, és a 9 m széles épületek közti gyalogos passzázsokkal együtt lehet megvalósítani.

A tervezett fejlesztések a Corvin-Projekt jelenlegi terveivel ellentétben nem öncélúak, foglalkozik a terv a foltokban megmaradt hagyományos beépítéssel, a szomszédságban lévő lakótelep hatalmas embertömegével, a környéken található intézményekkel, és mindezeket integrálja koncepciójába, hogy az eredmény egy környezetére is kiható, hosszútávon fenntartható, kerületi és országos jelentőségű fejlesztés legyen.