Programok

Biztonság a tetőn konferencia

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Biztonság a tetőn konferencia
Programok

Biztonság a tetőn konferencia

2020.03.06. 09:50

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Cég, szervezet:
ÉMSZ

Esemény kezdete:
2020.03.12. 09:00
Esemény vége:
2020.03.12. 16:20

Március 12-én konferenciát és egyben könyvbemutatót az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége a BME K épületének Dísztermében. A rendezvényen a február végén megjelent „Leesés elleni védelem eszközeinek tervezési és kivitelezési irányelvei" című kiadványt is megismerhetik a résztvevők.  

A konferencia stratégiai szakmai partnere az ÉVOSZ, szakmai támogatója a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Budapesti Építész Kamara. A rendezvény­re több száz érdeklődőt várnak a szervezők, a mérnö­kök, a tervezők, a kivitelezők és beruházók, valamint az alapanyaggyártó cégek részéről. A konferencia és a friss kiadvány kapcsán a kötet szerkesztőbizottságának két tagjával készület interjőt közöljük.

Dr. Kakasy László okleveles építészmérnök, építésügyi- és igazságügyi műszaki szakértő

Egyetemi adjunk­tusként, a szakemberképzés legfelső fokán okta­tó szakemberként hogyan értékeli a kiadvány jelentőségét?

Kakasy László: Ez egy nagyon fontos, hiány­pótló munka. Tervezői szinten kevés figyel­met fordítanak a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtésére, holott erre már „a tervezőasztalon" nagy szükség lenne. A kivitelezők maguktól többnyire nem tudnak a biztonságra többlet anyagi forrást biztosíta­ni, így a tervekben szereplő, erre vonatkozó utasítások híján nem nagyon veszik figyelem­be a leesés ellen védő biztonsági részleteket. Reményeim szerint ez a konferencia is hozzá­járul ahhoz, hogy már a tervezésnél nagyobb figyelem terelődjön a biztonsági előírásokra.

Mennyire lehet abban bízni, hogy – a többi ÉMSZ irányelvhez hasonló­an – ezt is alkalmazni fogják a hétköznapok gyakorlatában?

K.L.: Szövetségünk nem szankcionál, és klasszi­kus értelemben nem ad ki szakvéleményt, de az irányelvekben szereplő ajánlások tulaj­donképpen hasonló szereppel bírnak, mint egy szakvélemény. Amennyiben rendkívüli esemény, baleset következik be, és akár bíró­sági per keletkezik az ügyből, kapcsolódó ajánlásaink a perben mérvadónak számíta­nak, s ennek megfelelően a mulasztásokat már a bíróság szankcionálhatja az irányelv­ben szereplő információk alapján. Ez hazánk­ban bevett gyakorlatnak számít.

Hogyan látja, mennyire lesz foganatja ennek a kiadványnak? A március 12-i konferencia iránti érdeklődés mértéke tükrözi-e a téma fontosságát

K. L.: Mint már említettem, a címben sze­replő új irányelv hiánypótló kiadványunk, amit 3 éves munkával sikerült elkészítenie a szerkesztő csapatnak. Az ÉMSZ sokat tesz azért, hogy a figyelmet ráirányítsa az új kiad­ványra. Országos konferencia road show-kon – az idén több mint 12 állomást tervezünk –, és egyéb képzéseinken, szakmai klubjainkon bemutatjuk, és az elkövetkező években folya­matosan népszerűsíteni is fogjuk a kiadványt. Ilyenformán több ezer szakembert érünk el évente személyesen. Rendezvényeinken épí­tészek, mérnökök, kisebb és nagyobb kivite­lező cégek döntéshozói, szakértők vesznek részt, de jönnek – kisebb számban – társas­házkezelők is. Egy-egy előadásunkat általá­ban 100-200 fős hallgatósággal rendezzük.
A Biztonság a tetőn című speci­ális konferenciánkra még a szokásosnál is nagyobb érdeklődés mutatkozik. Ebben az ügyben komoly partnerekre találtunk. A ren­dezvény elismertségét mutatja, hogy országos és helyi szervezetek állnak mögöttünk.

 

Déri Miklós okleveles munkavédelmi szakmérnök, munkabiztonsági szakértő, igazságügyi szakértő

Ön a nyitó prezentáció egyik előadója. Mit fog kiemelni mondandójában?

Déri Miklós: Mit is emelhetnék ki mást, mint a konferencia témáját, a tetőn végzett mun­kák biztonságát. Meggyőződésem, hogy ezt a tervezőasztalon kell létrehozni, a tervező szerepe, hogy koncepcionálisan megoldja a kollektív és egyéni védelmet. Be kell tervez­ni, különben elmarad. Ennek a tevékenység­nek nincs jogszabályi háttere, csupán annyi, „legyen biztonságos". Belátható, hogy ez nem egy körülhatárolt feltételrendszer, hiszen már az sem mindegy, hogy ki megy fel a tetőre: építő szakember vagy a kéményseprő. Ha kivitelezéskor sem jelenik meg a bizton­sági előírások betartásának kényszere, akkor a vállalkozó nem feltétlen fog a saját zse­bébe nyúlni, hogy azokat megteremtse. Ha például hálót kell alkalmazni, az többmilli­ós tétel is lehet. Eleve olyan panelekkel dol­goznak, amelyek alkalmasak a leesés elleni védelem megvalósítására, annak kereteit már a tervasztalon meg kell határozni. Ezért az irányelvek meghatározásánál olyan példákat is szem előtt tartunk, amelyek külföldi gya­korlatból származnak.

Azt nézi valaki a tervek elfoga­dásánál, hogy a biztonsági előírások szere­pelnek-e bennük?

D. M.: Meglehetősen lazán kezelik a biz­tonság kérdését, hiszen azt ugyan meghatá­rozzák, hogy „ne essen le senki a tetőről", de azt, hogy milyen megoldásokkal kell ezt elér­ni, már nem részletezik, holott ennek számos műszaki megoldása van: más egy lapostető­nél, más egy magastetőnél. Még a magas­ság sincs pontosan megadva: az, hogy milyen magasságban végzett munkához milyen biz­tonsági elemek szükségesek. A kivitelezé­si szakaszhoz már van egy jobb jogszabály, ami többnyire példákat sorol fel, de a kivite­lező nem biztos, hogy a legjobb megoldást fogja megtalálni.

A hazai gyakorlatban milyen színvonalúnak tartja a biztonsági előírások alkalmazását?

D. M.: Nem tudok hazai statisztikára hivat­kozni, de úgy tapasztalom, hogy egy-két nagy kivitelező cég kivételével a legtöbb cég kevésbé alkalmazta az elmúlt években. Mostanában éreztem először egy kis pozitív változást, és ebben talán az ÉVOSZ célzott szakmai szerepvállalásának is szerepe lehet.

Külföldön jobban szankcionál­ják a szabályok be nem tartását?

D. M.: Talán nem is az a lényeg, hanem hogy ott a beruházó felelőssége a biztonság betartása. Ez odakint presztízskérdés, a piaci ismert­séghez és jó hírnévhez tartozó kritérium. Ott rendkívül fontosak és szigorúak a biztosítá­si feltételek is, amelyek szintén a szabályok betartására ösztönöznek. A hazai gyakorlat­ban ez többnyire a kivitelezői szinten kerül inkább szóba. Itt a beruházók szerepében többnyire munkáltatók vannak.

Lehet tudni, hogy évente hány baleset fordul elő idehaza?

D. M.: Erre nem tudok pontos adatot monda­ni. Mindenesetre a saját gyakorlatomban egy-két halálos baleset fordul elő, de én csak egy vagyok a sok szakértő közül, így feltétele­zem, hogy a nagyságrend sokkal komolyabb.

Most, hogy bemutatják a megújí­tott irányelveket, kikre számít a konferencián?

D. M.: Elsősorban a tervezőknek hasznos ott lenni, de a kivitelezők is fontosak. Példá­ul nem mindegy, mikor kell létrát telepíteni, mikor kell lépcső… Rengeteg dologra kell figyelni és előre gondolkodni. Akár a meg­közelítésre, akár a mentésre, ha ne adj’isten menteni kell. Ennek a végiggondolása elen­gedhetetlen feladat kellene hogy legyen. Ebben a kiadványban mindezekkel foglal­kozunk, a témák széles körét fogtuk össze a feljutástól, a bejutáson keresztül, a menté­sig bezárólag.

Mi a helyzet az alpintechnikával?

D. M.: Az új irányelv ezzel a területtel rész­letesen foglalkozik. Most annyit emelnék ki, hogy egy épület esetében az alpintechnika későbbi alkalmazásához már az elején gon­dolni kell a feltételek megteremtésére, mivel a rögzítőpontok utólagos kialakítása komoly összegeket jelent.

Általában sokba kerül a leesés elleni védelem?

D. M.: Becslésem szerint – és a legutóbbi 200 milliós építkezést példának tekintve – a költségek 0,5–2%-a az, amit a leesésbizton­ság elvisz.

Ön sok neves szakemberrel együtt részt vett az új „Leesés elleni védelem eszközeinek tervezési és kivitelezési irány­elvei" megírásában és szerkesztésében. Mit gondol, megérte a fáradtságot?

D. M.: Ha ezzel a kötettel csak egy tetőfedő épségét is megóvtuk, már megérte! Túl ezen remélem, hogy ott lesz majd a tervezők keze ügyében, a kivitelezők asztalán és a beruhá­zók hivatali polcain.

A Biztonság a tetőn konferencia részletes programja és a regisztráció elérhető az ÉMSZ oldalán.

 

(x)

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk