Épülettervek/Középület

Borivóknak való

1/17

A végleges tervváltozat perspektív képe

A végleges tervváltozat perspektív képe
Dombach féle felmérési terv
Dombach féle felmérési terv
információs fogadóközpont
információs fogadóközpont
információs fogadóközpont
információs fogadóközpont
Barkóczy alagút
Barkóczy alagút
Primás Pince Étterem
Primás Pince Étterem
Primás Pince Étterem
Interaktív borászati múzeum
Interaktív borászati múzeum
Interaktív borászati múzeum
?>
A végleges tervváltozat perspektív képe
?>
Dombach féle felmérési terv
?>
Dombach féle felmérési terv
?>
?>
információs fogadóközpont
?>
információs fogadóközpont
?>
információs fogadóközpont
?>
információs fogadóközpont
?>
Barkóczy alagút
?>
Barkóczy alagút
?>
Primás Pince Étterem
?>
Primás Pince Étterem
?>
Primás Pince Étterem
?>
Interaktív borászati múzeum
?>
Interaktív borászati múzeum
?>
Interaktív borászati múzeum
?>
1/17

A végleges tervváltozat perspektív képe

Borivóknak való
Épülettervek/Középület

Borivóknak való

2008.12.04. 12:39

Az Esztergomi Bazilika alatti pincerendszer felújítása, hasznosítása és belsőépítészeti kialakításának terveiépítészet: KIMA Studio Kft.; belsőépítészet: TAAT csoport

Az Esztergomi Bazilika alatti pincerendszer felújítása, hasznosítása és belsőépítészeti kialakításának tervei

A hatalmas belmagasságú, impozáns terekkel rendelkező boltíves pincerendszert a Bazilika építésekor hozták létre a 19. század első felében részben azért, hogy az épület kiemeléséhez tervezett rámpát ne kelljen teljes terjedelmében földdel feltölteni, másrészt pedig azért, hogy legyen hol tárolni a javadalmi területekről érkező érseki borokat. A pincerendszer szigetelés nélkül készült. A tömörödött agyagos feltöltés több mint száz évig megvédte a boltozatokat a talajba jutott csapadékvíztől. A legújabb kori közműfektetések megbontották a régi szigetelő réteget, ezért a boltozatok ázni kezdtek. A kárelhárítás és felújítás azért is fontos, mert a beázás és a falak vizesedése már a főszékesegyház altemplomát is veszélyezteti.

A Főegyházmegye célja a helyreállítással a vendéglátás, a történelmi borvidékek bemutatása, ehhez kapcsolódva a kultúrált borkóstolás helyének megteremtése, a bor készítését és a borkultúrát bemutató múzeum kialakítása, valamint a helyi turisztikai látnivalók megismertetése és ajánlása a látogatóknak.

A 2010-ben nyitó pincerendszer négy egymástól jól elkülöníthető térből áll.
A főbejáraton keresztül az információszerzést és a tájékoztatást szolgáló idegenforgalmi fogadóközpontba lépnek be a vendégek, ahol eligazítást kapnak a turisztikai programokról, igénybe vehetik a bolt, a kávézó szolgáltatásait, találnak itt különtermet, illemhelyet, csomagmegőrzőt, internet-terminált, illetve a panorámalifttel a Bazilikához juthatnak.

A pincét hosszirányban átszelő folyosó az úgynevezett Barkóczy alagút, falfülkéiben a Kárpát-medence borvidékeit bemutató installációkkal. A kiállításon fokozott szerepet kap majd a Felvidék, hiszen a régi egyházmegye nagy része ott volt. A nyolc méteres belmagasságú folyosó borkóstoltatások méltó helye.

A most is működő Prímás Pince Étterem is megújul, korszerű új konyhával egészül ki, és belsőépítészeti kialakítása a többi tércsoporthoz igazodik. A domb két végén található bejárat (étterem, információs tér) és a közrefogott Barkóczy alagút a padlótéglával szőnyegezett belső tengelyt adja.

A pince másik szárnyában kap helyet az úgynevezett interaktív borászati múzeum, ahol a borászatban alkalmazott eljárásokkal és eszközökkel, valamint a borokkal ismerkedhetnek meg a látogatók korszerű informatikai és kommunikációs módszerek, illetve interaktív kiállítási technikák segítségével.

A pincerendszer történeti áttekintése (Csepely-Knorr Kristóf)*
Az Esztergomi Bazilikát a város fölé, kiemelt környezetbe tervezték. Ezért a várdomb oldalának átalakításával, a domb mesterséges kialakításával alakították ki azt az épített környezetet, mely méltó helyszíne volt a Bazilika építésének. Az igen nagymértékű, helyenként 10 m feletti feltöltések műszaki megvalósítása igen nagy munka lett volna, ezért már az első tervekben szerepel a Sötétkapu, valamint a mellette kialakított pincerendszer. Ezen építmények csökkentették a feltöltés mértékét, valamint hasznos közlekedési útvonalat biztosított az alagút, tárolótereket a pince rendszer.

Rudnay Sándort 1819-ben nevezték ki Esztergom érsekévé, sürgős feladatának tekintette az érseki székhely visszatelepítését Esztergomba, és a székesegyház felépítését.

Az építési munkák terveinek elkészítésével eredetileg Ludwig von Remy bécsi építészt kérték fel, akinek irodájában dolgozott Kühnel Pál. Remy Kühnelt bízta meg a felmérésekkel, aki így kapcsolatba került Rudnay érsekkel. Feltehetően az érsek egy kijelentését félreértve, az épületegyüttes terveinek elkészítéséhez is hozzáfogott. A tervekkel két év alatt elkészült, azt benyújtotta az érsekségnek. A tervekkel az érsek is és tanácsadói is meg voltak elégedve, és mivel Remy megtagadta saját terveinek átadását, a végleges tervek kidolgozásával Kühnelt bízták meg.

A végleges tervváltozat perspektív képén jól látható a tervezett alagút az új bazilikához vezető rámpa alatt.

1821-ben kezdődtek meg az építési munkák, a kezdő fázisban építették meg a „Sötétkapunak" nevezett alagutat és a mellette lévő pincerendszert. Ezekre azért is volt szükség, mert a mesterségesen felépített dombhoz, melyre a bazilikát tervezték, így kevesebb földmunkára volt szükség, valamint értékes tároló területet is nyertek a pincében, és a város két része között a közúti összekötetés is megmaradt az alagúton.

 

A végleges tervváltozat perspektív képe
1/17
A végleges tervváltozat perspektív képe

Dombach féle felmérési terv
2/17
Dombach féle felmérési terv

Dombach féle felmérési terv
3/17
Dombach féle felmérési terv

4/17

 

A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. A nyugati pince tartó pillérek alapjai a nagy teher miatt megsüllyedtek, a boltozatokon veszélyes repedések keletkeztek.

A munkákat Packh Keresztelő János irányította, aki Kühnel unokaöccse volt. A süllyedések megakadályozása érdekében az északi-déli pillérsorok közeit befalazta, a kelet-nyugati pillérsorok között az aláfalazásokban ovális nyílásokat hagyott az átjárás biztosításának érdekében. Az Érseki Levéltárban őrzött Dombach féle felmérési terveken már jól látszanak ezen ovális nyílások.

A pillérek és a boltozatok alátámasztásainak megerősítései mind a mai napig tökéletesen funkcionálnak. A Dombach felmérésekből láthatjuk, hogy a Sötétkapu és környező támfal rendszere az elmúlt 150 évben nem változott, azon átépítések nem történtek.

 

A pincerendszer jövője

A tervezés során közös kiindulási koncepció volt, az utólagos beépítések elbontása mellett, az új falak építésének minimálisra csökkentése, hogy az eredeti 3 méteres pillérek által határolt impozáns tér látványa teljes mértékben érvényesülhessen. A szükséges kiszolgáló funkciók vendégforgalmi terekkel határos falainak felületképzésére és az egybenyitott pincerendszer különálló tereinek jelzésére bútorszerű megoldásokat alkalmaztunk. A különböző egységek, melyek valójában egy teret képeznek, csak belsőépítészeti eszközökkel, burkolatukban, megvilágításukban és a tervezett bútorok terenként egységes kialakításában érzékeltetik azok felosztását.

Olyan rendszerű térkialakítás volt a cél, ahol bármilyen szintű, rangú és létszámú rendezvény könnyen megrendezhető. A felújított, rekonstruált pince önmagában biztosítani tudja a hangulatot. Minimális építészeti beavatkozás mellett, csak a funkciót szolgáló belsőépítészet és a jól komponált világítás szükséges, hogy a tér atmoszférája megmaradhasson.

 

információs fogadóközpont
5/17
információs fogadóközpont

információs fogadóközpont
6/17
információs fogadóközpont

információs fogadóközpont
7/17
információs fogadóközpont

információs fogadóközpont
8/17
információs fogadóközpont

 

Információs fogadóközpont
A főbejáraton keresztül, mely a belső tengely elejét képezi, ebbe a helyiségcsoportba jutunk. A tengelyből nyílik balra a panorámalift előtere az internetes terminálokkal, az iroda és a szociális blokk. Az iroda boltozott terében a funkcionális egységek térelhatároló falak és üvegfalak mentén különülnek el.

A bejárattól jobbra az információs térbe jutunk. Az utólagos befalazások és galériák elbontásával egy csarnoktér alakult ki. Az egész térrészre jellemző a „zsebkendő minta" szerűen kiosztott világos és sötétszürke terazzó burkolat, melyben néhol parketta, néhol padlótégla felületek találhatók.

A beérkezőt egy hosszú, több funkciót ellátó zárható kialakítású táblásított tölgyfából készült bútor fogadja. A recepciós pult asszisztensei eligazítást adnak a programokról, az utazási irodák ajánlatairól és a belépőjegy, valamint a kóstoláshoz szükséges chipkártya vásárlása is itt történik.

A programokról a recepción kívül a pilléreken elhelyezett hirdetőfelületek is gondoskodnak.

A boltot a csarnoktérből nyíló dongaboltozatú átkötő folyosóban alakítottuk ki, szintén táblásított tölgyből készült egyedi bútorokkal. A padlóburkolat a bemutató polcok közti sávban dió-furnérozású parketta, mely a különtermet elválasztó, és gépészetet magában rejtő könnyűszerkezetes fal burkolataként folytatódik. Ugyanez a burkolati és szerkezeti megoldás ismétlődik a különterem másik két lehatárolásánál, a kávézó és az idegenvezető felől.

A különterem – mely egy gyámkövekkel díszített hosszú boltozott tér – mindhárom irányból megközelíthető, így bármelyik térrel egybenyitható, vagy szeparáltan, a többi funkció zavarása nélkül is használható. Bútorozása változtatható, konferencia, széksoros vetítés, vagy éttermi, kávéházi használatra is berendezhető. Burkolata szürke terazzóval keretezett padlótégla.

A kávézó, melynek fogyasztótere igény szerint a különterem területével bővíthető, csupán egy pult, és asztalok, székek, kanapék sokasága. A kiszolgáló bútor anyaga feketére festett tölgy, frontoldala sötétkék steppelt bőr és feketével szegélyezett üveg, mely keretezésen át a cukrászati bemutató vitrint látjuk. A székek általában minden fogyasztó térben egységesen rakásolható tölgy székek, melyek csak bőr kárpitozásuk színében térnek el. Így szükség szerint a különböző funkcionális egységektől kölcsönvehetőek.

Barkóczy alagút
9/17
Barkóczy alagút

Barkóczy alagút
10/17
Barkóczy alagút

 

Barkóczy alagút, borfolyosó
A pincerendszer sötétkapuval párhuzamosan végigfutó belső tengelyének középső grandiózus szakasza. A teljes hosszúságában több mint 90 méteres folyosó terazzó keretezésű padlótégla „futószőnyeg" burkolatot kapott, mely a főbejárattól az étterem kapujáig ér.

Tervünkben ez az alagút –a belsőépítészeti eszközök segítségével- nagy hangsúlyt kapott. Összeköti és egyben elválasztja a két végén található tereket, a fogadóközpontot az étteremtől, és szakaszolja a hosszú folyosót. A tengely belmagassága ebben a térben 9 méterre vált. A világítás ennek kiemeléseként a boltozatot célozza, a többi derengő fényt a hátulról világított üveginstalláció és a fa asztalokon elhelyezett gyertyák adják.

A hosszú, nagy belmagasságú boltozott tér a borospincék hangulatát idézi. A bútorozása is ennek megfelelően vaskos egyedi tölgyfa asztalok, azokkal megegyező kialakítású padokkal kisérve. A folyosó középrészén található a sommelier pultja, és mellette kétoldalt a bútor, mely a chipkártyával önkiszolgáló rendszerűen működő borkóstoltató enomatic rendszert is magában rejti.

A folyosó két oldalán sorakozó hat-hat falfülke a borvidékeket bemutató kiállítás világító installációinak ad helyet. A borospalackokból rakott falban két kirekesztés található, az egyik a palackozott borokat bemutató vitriné, a másik az aktuális borvidék borászatát, borászait és szőlőtermő vidékeit bemutató tablóé. A tabló ajtószerűen nyitható, így a hátsó világítás hozzáférhető, és a mögötte található raktár bortárolásra használható.

A Barkóczy alagút étteremmel való összenyitása eredményeként, az étterem galériájáról is rálátás nyílik a borfolyosóra.

 

Primás Pince Étterem
11/17
Primás Pince Étterem

Primás Pince Étterem
12/17
Primás Pince Étterem

Primás Pince Étterem
13/17
Primás Pince Étterem

 

Prímás pince étterem
A nagyvonalú kilenc osztatú 100+80 férőhelyes teret érdekes léptékváltásokkal játszó megoldások teszik izgalmassá. A fogyasztótér légtechnikai vezetékeit rejtő két vendégfalának diófa furnéros parketta burkolati sávjai -a terazzó padló szőnyegeként folytatódva- a konyha falára futnak, hogy aztán a galéria mellvédjét megkerülve, az emeleti padló burkolataként, majd az ott található gépészeti vendégfalak burkolatát adják.

A fogyasztótér feletti boltozatok vakoltak, a nyers vakolati mezők apró arany szőlőlevél mintákkal festettek, a befüggesztett, üveggyöngy sorokkal díszített lámpatestek felfelé irányított fényeitől, a hatás olyan, mintha hatalmas cizellált lámpaburák, fednék a teret. A recepció és a közönség vécé feletti boltíves lezárás felületképzése is ilyen kialakítású. Alatta a hátrahúzott térben a recepciós pult frontoldala, illetve a wc előtér homokfúvott üvegparavánja került a boltív síkjába. A galériára vezető lépcső és lift a ruhatár mellett kapott helyet, ez a tér az étterem fogadótere, előcsarnoka, így kialakítása is kényelmes. A lépcső diófával burkolt, a fogyasztótér felé homokfúvott üvegszerkezet lehatárolással. A liftház látszó vasbetonból készült. A lépcsőn felérve újabb fogyasztóteret találunk, a lenti térhez hasonló hangulattal. Az eredetileg is meglévő galéria belső tengely feletti szakaszán a boltív kibontásával letekintés nyílik a Barkóczy alagútba.

 

Interaktív borászati múzeum
14/17
Interaktív borászati múzeum

Interaktív borászati múzeum
15/17
Interaktív borászati múzeum

Interaktív borászati múzeum
16/17
Interaktív borászati múzeum

 

Interaktív borászati kiállító tér
A Sötétkapu Bazilika felöli oldalán található különálló pince, a kapu felöli bejárattal. Itt egy körbejáró útvonalra felfűzött szőlészet- és borászattörténeti kiállítás lesz látogatható, melynek témájában külön hangsúlyt kap az egyházi borászat. A múzeum terét a három traktusból álló tér első két traktusa adja. A történeti kutatásban leírt, Packh János által készített megerősítés ovális nyílásai tagolják a szintén nagy belmagasságú szép teret. Az egyes egységekbe kerültek a kiállítás különböző témái: szőlőtermesztés, borkészítés, interaktív foglalkoztató, egyház és bor. A terazzó padlóburkolatban az egyes terek külön-külön téglaburkolati felületeket kaptak. A hatalmas 5 méter hosszúságú egyedi tárlók, az eddig még nem teljes terjedelmében ismert gyűjtemény kiállítási igényeihez igazíthatóak, üvegezett, polcos, vízszintes és nyitott vitrinrészei tetszés szerint alakíthatóak. A bútorok szerkezeti kialakítása a paraszti gépek anyagaival és kapcsolati kialakításával megegyezően fa és acél. A borkészítés eredeti relikviái mellett, utángyártott eszközök (daráló, prés, hordó stb.) is helyet kapnak a térben. Ezek az első traktus bővületében kerülnek bemutatásra és kipróbálásra.

Egyházi szőlő- és borkultúrát bemutató múzeumi séta utolsó állomása lezárásaként egy apszist formázó paravánfalat terveztünk, utalva ezzel a szőlő átváltozási folyamatának lezárásaként, a bor megszentelésére. A paravánfalra a gelencei templomban látható középkori freskósáv utolsó vacsora stációképének reprodukált másolata kerül.

A múzeumtér mögötti megemelt traktus falfülkéjében egyszerű kialakítású, egyenként zárható bortrezorok kaptak helyet, melyekhez kóstolótér is kapcsolódik, a szolgáltatást igénybe vevők saját használatára.

A múzeumi tér világítását a tárlók, és a szentélykép derített fényén kívül, a falra szerelt, számítógéppel vezérelt irányfény lámpák adják.

Zatykó Krisztina (szöveg) KIMA/TAAT (képek)



* A Sötétkapu és a pince rendszer történetét a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III. Emlékkönyv az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából c. könyvben található Pattanatyús-Ábrahám Ádám: Műszaki újdonságok és érdekességek az esztergomi bazilika építkezésénél cikke segítségével állítottuk össze. Az archív terveket Hegedűs András, az Érseki Levéltár vezetője kutatta fel és adta át számunkra.


A tervezésben résztvevő tervezők
generál tervezés: KIMA Studio Kft
felelős tervező: Németh Tamás - KIMA Studio Kft
építész tervezők: Csepely-Knorr Kristóf, Kapcsos Éva, Rónai Piroska - KIMA Studio Kft

belsőépítész tervezők: Zatykó Krisztina, Kamarás Bálint, Bende Attila - TAAT csoport
világítás tervező: Haász Ferenc
belsőépítészeti látvány: Turáni Zoltán

statikus tervező: Besey László - Besey Kft.
gépész tervező: Bajor Ervin, Komáromi Dániel - BARA Bt.
elektromos tervező: Petkovics János - Sollenau Kft
konyhatechnológia: Straub Ágnes - Szigmavill Kft
szigetelés tervező: Seidl Ágoston
külső közmű tervező: Széher László, Széher Péter - NOVUM Kft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk