Nézőpontok/Vélemény

Buborék Napház Szentesre

1/13

Napház, Szentes - Kiss és Járomi

?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
?>
Napház, helyszínrajz
?>
Napház, földszinti alaprajz
?>
Napház, I. emeleti alaprajz
?>
Napház, II. emeleti alaprajz
?>
Napház, metszet
?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
?>
Napház, Szentes - Kiss és Járomi
1/13

Napház, Szentes - Kiss és Járomi

Buborék Napház Szentesre
Nézőpontok/Vélemény

Buborék Napház Szentesre

2010.01.20. 13:50

Cikkinfó

Szerzők:
Tompos Viktor

Építészek, alkotók:
Kiss Gyula

Földrajzi hely:
Szentes, Magyarország

Vélemények:
2

A tervatanácson szerepelt Kiss Gyula terve a műemléki környezetben építendő szentesi Napházra, ami egy nemzetközi projekt része.

A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács január 7-i ülésén a legtöbb reakciót a Szentesen műemléki környezetben építendő Napház (Megújuló Energia Kompetencia Központ) terve váltotta ki. A Kiss Gyula és munkatársai tervezte épület építési engedélyezési tervének megvitatása több mint két órán át tartott.

 

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
1/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi

Napház, helyszínrajz
2/13
Napház, helyszínrajz

Napház, földszinti alaprajz
3/13
Napház, földszinti alaprajz

Napház, I. emeleti alaprajz
4/13
Napház, I. emeleti alaprajz

Napház, II. emeleti alaprajz
5/13
Napház, II. emeleti alaprajz

Napház, metszet
6/13
Napház, metszet

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
7/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
8/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
13/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi

 

A dél-alföldi városban – a magyar-román határon átnyúló projekt eredményeként – lehetőség nyílt arra, hogy korszerű „zöld" technológiákat propagáló non-profit épületet emeljenek. (A testvérprojekt háza Temesvár mellett készül.) A terveket a Kiss és Járomi Építésziroda készíti. A település döntéshozói a központban található sarok-foghíj telket szemelték ki a célra. A beruházás Szentes főterénél, műemléki környezetben valósulhat meg. A közelben található a szabadon álló Szent Miklós ortodox templom, vele átellenben a Petőfi Szálló – mely átépítése kapcsán a közelmúltban szintén tervtanácsi napirenden szerepelt –, közvetlen szomszédságában áll a Városi Földhivatal, valamint az úgynevezett Fényirda (napfény műterem) kis műemléki múzeumépülete.

A szituációt tovább nehezíti, hogy igen sok építészeti korszak hagyta itt lenyomatát: az említett műemléki elemeken kívül jelentősen meghatározza a teresedést az 1970-es években épült, Fehér háznak nevezett épület, a posta, és egy közelmúltban épült társasház is. Három üdvözölt változtatással is számolnia kell a tervezőknek: a Fehér ház vasbeton lépcsője eltűnik, és helyére csigalépcső kerül, a helyi buszmegállót elbontják, valamint a földhivatal fél-nyeregtetős hátsó szárnya is valószínűsíthetően szanálásra kerül.

A tervezők a „miről beszél ma az építészet?" kérdést feltéve formatanulmányokat készítettek a szoft építészet formavilágában, amiben a technika nem cél, hanem egy eszköz az új építészeti alakzat megtalálására. Membránokkal operáló, már a parametrikus építészetbe hajló megoldásokat, példákat vettek alapul. A forma tekintetében tervezői törekvés volt továbbá, hogy az új forma valamilyen módon gazdagítsa, helyezze új nézőpontba a mellette álló hagyományos épületeket. Két hazai példát hoztak fel: a sárvári uszoda már közelít a szoft építészethez, míg saját munkájuk, a Csepeli fedett uszoda terveinél már ők is ráléptek erre az útra. Megfogalmazásuk szerint egy ilyen ház technikai paraméterei sokkal jobbak: kisebb felület, kevesebb holt tér, kevesebb acél a tartószerkezetben. A látszólagos bonyolultság ellenére egyetlen csomópont és egyetlen számítógéppel konstruált szerkezet a jellemzőjük.

 

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
9/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi


 

A szóban forgó Napház számára természeti formát kerestek, mígnem eljutottak a terményekig, azon belül is a paprika termésének formavilágához – ami könnyen párhuzamba állítható az alföldi kisváros kertészeti hagyományaival. A víz és a fény ráadásul egészen új perspektívába tud helyezni egy ilyen típusú épületet, akár egy termés felületét. A paprikaforma digitalizálásával analógiákat kerestek az új ház megjelenésére, így született meg a Napház formavilága, ami további fejlődésen ment át. A tömeg eleinte oszlopokon állt, majd elvetették a „lyukas" földszint lehetőségét. A mérete is változott: négyszintesből háromszintessé zsugorították. A tetőn kaptak helyet a napelemek és a födém alá helyezték a gépészetet.

A tervezők indoklása szerint azért illeszkedik a majd minden évtized építészeti emlékét viselő környékbe a ház, mert nem nyílászárókkal operál, hanem egyetlen „tárgyként" simul környezetébe. A formát a Kossuth Lajos utcai épületfronton a szomszédos beépítésnek megfelelően szabták le, és az üvegfelületet lamellákkal látták el. Ide helyezték a bejáratot is . A ház eredetileg rátelepült a Fényirdára, de végül „leköltöztették" róla, egy kis teret hagyva a műteremnek. Az épületbe dupla üvegfalú (belül matt, kívül homokfújt üveg) vizesblokkokat kívánnak elhelyezni. A többi térrel összenyitható tárgyalót is terveztek bele, számítógépes oktatótermet, bemutatótermet, valamint egy könyvtárat.

Az épület nyitottan működne, ahova könnyű lenne a bejutás, eleve vonzaná a látogatókat. A megújuló energia-rendszert alapvetően két elem képviseli: a kétrétegű fém-acél üvegfal szerkezet és a hozzátartozó fűtési-hűtési rendszer, valamint a tetőn elhelyezett napkollektorok. A megfelelő temperálásra a külső hőszigetelt és a belső üvegfal közti levegő spontán vagy irányított mozgása, mozgatása szolgál. A levegő felmelegítésére a város alatti meleg vizet használják majd egy hőcserélő segítségével, és szóba került talajszondás fűtés alkalmazása is. Az építészek szerint a háznak nem lesz nagy energia- és fűtési igénye.

Az opponencia üdvözölte azt a közös akaratot, ami az építési szándék és a helyi döntéshozók konszenzusa útján alakult ki. Az alaprajz hibátlannak minősült: a szabadon áramló térben a közösségi és a személyes információszerzésre is jó lehetőség nyílik. A Napház közösségi-városi célokra is megfelel. A vélemény szerint azonban az energiatudatos jellemzőkre vonatkozóan még kevés épületszerkezeti és gépészeti információ áll rendelkezésre. A háromszögekből szerkesztett, szabad üvegfelületű organikus forma pártolandó, mivel megjeleníti az újszerű gondolkodást, szerkesztése és anyaga korszerű, egyúttal a forma jól integrálja a környezet eltérő elemeit. A Kossuth utcai beépítést követő, lamellákkal ellátott homlokzatot konzervatív megoldásnak nevezte az opponens. A „kísérletező utat" egyértelműen támogatja, mert a tervezők megfontolt tartalmat vittek formába, annak ellenére, hogy az még nem érte el végső megjelenését. Átgondolandónak vélte a Fényirda felőli épületrészt.

 

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
10/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi

 

A „buborék" terve ellen foglaltak állást a műemlékes szakma képviselői. Az új épülettömeg ugyanis szerintük ellehetetleníti az alföldi kisváros központi műemléki környezetét és rehabilitációját. Ajánlásuk szerint egy ideális foghíj-beépítés a megoldás, amiből az átlag ember akár a saját egyszerű családi házához is tud ötleteket meríteni. A 10 éve felújított több mint 100 éves fotóműterem hosszú távú megmaradását így nem látják biztosítottnak.

A városi vezetők álláspontja egyértelmű: meg kell csinálni! Tisztában vannak vele, hogy egy megosztó, komplikált, alföldi kisváros gondolkodásától eltérő építészeti megoldásról van szó, a terv mégis élvezi a városfejlesztési tanács támogatását. Az épület szimbolikussá válhatna: a Napház felülete folyamatosan visszatükrözi a várost, ahogy a nap megteszi kelet-nyugati útját.

Többen nehezményezték, hogy ha egy tudatformáló épületről van szó, miért nem tárulnak fel az energiatudatos megoldások. Érkeztek aggályok az épület hosszú távú üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatban is: ki lesz a gazdája? Ki viszi tovább a koncepciót, milyen szervezeti keretek között? Hogy oldódik meg a hatalmas üvegfelületek tisztítása, esetleges cseréje? Miként valósul meg a villámvédelem, a vízelvezetés, a hó megfogása? A polgármester elmondása alapján az épület üzemeltetéséért a város alapította szolgáltató kft. felel, a tudományos-oktatási működés érdekében a Miskolci Egyetemmel kötnek szerződést. A ház egyik neuralgikus pontja a tető és a födém alatti belső tér. A javaslatok alapján az ott elhelyezett gépészet nem áttetsző lefedése egyrészt ellentmond magának az épület funkciójának – hisz így nem látható a technológia –, másrészt egy nagyszerű kilátást biztosító belső tér marad kihasználatlanul.

Mindezt tovább erősíti tetőtérbe vezető lépcső hiánya. A tetőre telepített napelemek a Napház jellegénél fogva a homlokzaton is megjelenhetnének. A kérdéssel kapcsolatban kirajzolódott: a felszólalók szerint a ház még többet és még bátrabban tehetne azért, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos technológiák még markánsabban megjelenjenek – éppen ez a célja az egész vállalkozásnak. Megemlítettek két grazi példát a tudatformálással és a kivitelezéssel kapcsolatban. A grazi kultúrközpont építése kapcsán ugyanis több éves sikeres kampányt folytattak a városvezetők az új épület elfogadtatásáért. Az osztrák város úszószigetét magyarok gyártották és építették, tehát a hazai tudás a Napház esetében is biztosított.

 

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
11/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi

Napház, Szentes - Kiss és Járomi
12/13
Napház, Szentes - Kiss és Járomi

 

A legtöbb és leghevesebb reakciót a forma és a környezet közötti viszony váltotta ki. Többen úgy vélték, hogy a sarok-foghíj helyzet nem engedi az organikus forma kiteljesedését, túl sok kompromisszumot követel: a Kossuth Lajos utcai „levágás", a ház viszonya a fényirdához és a földhivatalhoz. Egyes vélemények szerint a Napház egy olyan telken tudna csak kiteljesedni, ahol önállóan állna, nem függne a szomszédos épületektől és nem telepedne rájuk. Volt, aki szerint ebben a környezetben a ház túl nagyot akar szólni, a bíráló egyenesen tervező-centrikus építészeti bulvárt emlegetett. Az épülettömeg integrátori szerepét is a kompromisszumokban látták elveszni. Párhuzamot vontak a Szervita térrel is, ahol szintén a városi-műemléki szövetbe való illeszkedés bizonyult megoldhatatlan kérdésnek. Az ellenvélemény szerint éppen a szentesi helyszín eklektikája engedi meg a kísérletezést. A hozzászólások alapján egyértelműnek tűnt, hogy a Kossuth utcai bejáratot át kell helyezni a tér felőli oldalra.

A tervet az alábbi ajánlásokkal terjesztették engedélyezési fázisra:

  • Továbbra se legyen statikus jellegű a terv és folytassa a kísérletet.
  • Találjon megoldásokat az illeszkedési kérdésekre a szomszédos épületekkel.
  • A buszmegállót távolítsák el a térről.
  • A földhivatal féltetős épületszárnya lehetőség szerint kerüljön elbontásra.
  • A Fényirda integrációja valamilyen módon valósuljon meg.
  • Az energiatudatos megoldások látványosabban nyilvánuljanak meg.
  • A környezetalakítás az épülettel párhuzamosan történjen.
  • A templom „elsüllyesztett" állapotát valamilyen módon ellensúlyozzák.
  • Az épület a tér felől legyen megközelíthető.
  • A legfelső szint funkcióját dolgozzák ki jobban: legyen használható és megközelíthető, a nappali fényt és az esti kivilágítást is vegye figyelembe, tehát ne viselkedjen „sötét kalapként".
  • A tervtanács külön üdvözölte a városi döntéshozók példaértékű összefogását.

 

Tompos Viktor

Vélemények (2)
mB
2010.01.20.
20:18

Nekem egyelőre inkább kérdéseim vannak a házzal kapcsolatban.

„egy ilyen ház technikai paraméterei sokkal jobbak: kisebb felület, kevesebb holt tér, kevesebb acél a tartószerkezetben” Szerintem a kétszergörbült felület miatt a a homlokzati felület nagyobb, a holt tér több, a tartószerkezet bonyolultabb…

„A megújuló energia-rendszert alapvetően két elem képviseli: a kétrétegű fém-acél üvegfal szerkezet és a hozzátartozó fűtési-hűtési rendszer, valamint a tetőn elhelyezett napkollektorok.” Ez még természetesen csak vázlatterv, de egyelőre nem tudom elképzelni hogy egy ilyen bonyolultságú felületen hogy oldható meg az árnyékolás. A sok üvegfelület miatt az ember első gondolata hogy télen hideg lesz, nyáron meleg (nap-ház?...).

„a Napház felülete folyamatosan visszatükrözi a várost” – a felület miatt ez egy torz tükör, ahogy a gépi (vélhetőleg nagy energiaigényű) hűtés-fűtés miatt költséges is.

„Hogy oldódik meg a hatalmas üvegfelületek tisztítása, esetleges cseréje? Miként valósul meg a villámvédelem, a vízelvezetés, a hó megfogása?”

„A ház egyik neuralgikus pontja a tető és a födém alatti belső tér” – ami kihasználatlanul marad, így a „kevesebb holt tér” gondolata itt is csorbul.

Kíváncsian várom, hogy alakul tovább.

marianna
2010.01.23.
13:36

@mB: Mindazokon túl, amit Bálint is írt, nekem alapvetően egy koncepcionális problémám van ezzel a tervvel. Az ilyen amorf formálású épület - szobrok teret követelnek maguknak, körbejárhatóságot igényelnek. Itt a környezethez való illeszkedés ( értsd a szomszéd házra való felpaszírozottság, aztán az egyik oldalon a szabad formálású felületek megregulázása ) mindenképpen csorbítja, gyöngíti az eredeti építészeti konceptet.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk