"Budapest, Csepel-Észak szigetcsúcs beépítése"

városrendezési - városépítészeti tervezési ötletpályázat1,6 millió forintos - rangsorolás nélkül - III. díjban részesült a 4-es bírálati sorszámú pályamű

 

1,6 millió forintos - rangsorolás nélkül -
III. díjban részesült a 4-es bírálati sorszámú pályamű

Tervezők:

• Kerekes György okl. építészmérnök
• Kapitány József okl. építészmérnök
• Pálfy Sándor okl. építészmérnök
• Gyárfás Miklós építészmérnök

Szakági tervezők:

• Tátrai Judit kertészmérnök
• Rhorer Ádám építőmérnök
• Fleck Györgyné építőmérnök

Munkatársak:

• Szüts Júlia
• Tóth Réka

A beépítési javaslat:

A terület beépítésének tervezését három alapelv határozta meg.

 

 

1. Kötődés a hagyományos településszerkezethez és formához:
A térség keleti zónájában helyeztük el a hálós szerkezetű lakóterületet.
Mind a településstruktúra, mind a beépítés vonatkozásában hagyományos elemeket alkalmaztunk. A keretes beépítés jellegzetes a budapesti beépítési tipológiában, mind a belvárosi, mind a külvárosi területeken. A hálós szerkezet 96x96 méteres tömbökből áll, melyekben különböző beépítési típusú és magasságú épületek vannak.

• A zárt keretben épült tömb épületei F+4 szintesek. Ebbe az övezetbe tartoznak a lakóterületet keresztülszelő fő axis épületei, amelyek egyben a terület horizontális városközpontját is alkotják.
• A részben zárt keretek épületei F+3 és F+2 szintmagasságúak,
• A négy helyen nyitott, lakópark jellegű beépítés épületei F+2, F+1 szintesek
• A zártsorú és hézagosan zártsorú telkes lakóterületen tervezett épületek F, F+1 szintmagasságúak.

A városi alközpont épületei egy téglalap alaprajzú tér köré szerveződnek. A tér mértani középpontjában keresztezik egymást a forgalmi utak, melyek által kialakított csomópont fölött, a lakóterület fő gyalogos irányának meghosszabbításában egy gyalogos hidat terveztünk a Közép-Európai Regionális Központ területe felé, ahol az épületek F+3 és F+10 szint között változnak.

 

 

2. A táj, a természeti környezet és a beépített terület összhangjának megteremtése:
A természeti környezethez való közvetlen kapcsolat a következők szerint érvényesült:

• a Ráckevei-ág mentén meglévő és továbbfejlesztett védőzölddel közvetlen kapcsolat úgy, hogy a zöldfelület nemcsak �beleharap" a lakótömbökbe, hanem a lakókerteken keresztül a tömbbelsőkbe is átfolyik,
• a tömbök között egy-egy egységet lakóterületi közparknak jelöltünk ki,
• az utcák mentén kétoldali fasor telepítésével további közvetlen kapcsolat létesül a természeti és az épített környezet között.

A Közép-Európai Regionális Központ épületei a körülötte tervezett zöldfelületbe ágyazódnak.

 

 

3. Városi jelentőségű tengelyek, vizuális kapcsolatok, építészeti hangsúlyok erősítése és kialakítása:
A Csepel-sziget északi csúcs és a környezete között több kiváló vizuális kapcsolat van. A legszebb és legfontosabb vizuális kapcsolat egyben a városrész beépítésének karakterét is meghatározza. A terület középpontjának a Gellértheggyel és a Budai Várral összekötött vonala meghatározza a térség kiemelt tengelyét. Ez a tengely végighúzódik az egész beépítésen és nemcsak Budapest két fontos magaslatát és történelmi helyét kapcsolja be a terület látványába, hanem egyben kijelöli a teljes terület legfontosabb építészeti tengelyét is.

A tengely-zóna a városrész horizontálisan kialakított központját is jelenti, széles gyalogos felülettel és fasorokkal, melyhez kapcsolódnak a szegélyező épületek földszintjein kialakított üzletek, vendéglátó és szolgáltató egységek.

A fő vizuális és funkcionális tengelyre több építészeti és funkcionális hangsúlyt terveztünk.