Budapest jövőjéért — Gondolatok a város fejlesztéséről 2010

Magyarország 21 elismert, kiváló építésze kereste a kapcsolatot a várospolitikával és az új polgármesterrel. Eddig nem jött válasz, többszöri megkeresés után sem. Most itt adják közre, és együtt mondják: sürgősen meg kell alkotni Budapest új városrendezési és építészeti szabályzatát! Átgondolták a problémákat (pl. a Bécsi utcai tanulságokat leszűrve) és az alábbiakban a legfontosabb tennivalókat összegezték.

Fővárosunk jelenlegi épített környezetét és annak építészeti színvonalát tekintve - összevetve a környező országok fővárosainak helyzetével - sajnálatos módon megállapítható, hogy az elmúlt évek során nemhogy felzárkózni nem sikerült a nemzetközi színvonalhoz, hanem a korábban fennálló különbségek (pl. Bécshez, Prágához viszonyítva) még tovább nőttek.

Az utóbbi években létrehozott nagyszámú silány minőségű kereskedelmi épület, túlméretezett irodakomplexum, a város legértékesebb területein megvalósult, túlzsúfolt lakóparkok vizuálisan és funkcionálisan is jelentős, kedvezőtlen nyomot hagytak a város testén, nem beszélve a közlekedési és közműrendszerekre gyakorolt hatásaikról. A nem megfelelően szabályozott helyzetet kihasználva, a minél nagyobb gazdasági haszon érdekében, számos esetben a „minőség" álcájába bújtatva jelentek meg az „áligényeket" tartalmazó fejlesztési szándékok, tovább terhelve a környezetet.

Az építés közügy; épített környezetünk kikerülhetetlenül hat ránk, formálja tudatunkat. Az építészet emberi térigény kielégítése, melynek elsődleges célja az épületet használó ember szolgálata. Szakmánk, az egymástól elválaszthatatlan urbanisztika és építészet, egyre gyakrabban kerül a közvélemény fókuszába, ami jelzi, hogy a társadalom számára is egyre fontosabb területről van szó. Így a választások küszöbén is nagy jelentőséggel bírnak az e témával foglalkozó, a jövő várospolitikáját felvázoló írások, nyilatkozatok.

Álláspontunk szerint Budapest a történelem során kialakult európai fővárosként értékes és pótolhatatlan kulturális, társadalmi és gazdasági érték! Mint a tudás központja, és mint a gazdasági növekedés és az innováció elsődleges forrása egyedülálló kulturális és építészeti sajátosságokkal, erős társadalmi integrációs erővel és kivételes gazdasági fejlődési esélyekkel rendelkezik. Ennek fenntartásához és fejlesztéséhez egységes és erős Budapestre van szükség.

Elsődleges cél kell, hogy legyen a kompakt településszerkezet megőrzése, mivel ez az erőforrások hatékony és fenntartható hasznosításának alapja. Ez csak olyan várostervezés útján érhető el, amely a területhasznosítás megfelelő irányításával és a spekulatív fejlesztés szigorú ellenőrzésével megakadályozza a város szétterülő terjeszkedését. Különösen fontos az egyes városrészekben a lakás, munkahely, művelődés, szolgáltatás és a rekreációs funkciók vegyes és kiegyensúlyozott kialakítása és használata.

Fentiek alapján a fővárosban kialakult állapot megváltoztatására irányulóan az alábbi sürgető, rövid távú feladatokat kell - véleményünk szerint - prioritással kezelni:

• Budapest egészére olyan integrált városfejlesztési program (stratégia) kidolgozása, amely a konzisztens fejlesztési célokat és a városra vonatkozó átgondolt jövőképet meghatározza. Ebbe a lakosságot és az érdekelteket is be kell vonni, akik lényegesen hozzájárulhatnak az adott térség jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti minőségének megfelelő alakulásához. Ehhez fel lehet és kell használni a rendelkezésre álló tervi előzményeket.
  Budapest érdekében a várospolitikai döntések meghozatala során – a meghatározó koncepcionális és a konkrét fejlesztésekre vonatkozóan egyaránt – megfelelő súllyal kell a szakemberek által kidolgozott, szakmai konszenzuson alapuló terveket, javaslatokat kezelni.
• A teendők fontossági sorrendbe állítása és ütemezése, figyelembe véve a meglévő helyzetet és a város lakosságának  valós igényeit!
• Budapest fenntartható fejlődése és az értékek hatékony védelme érdekében a jelenlegi jogszabályi környezetet alapjaiban meg kell változtatni, mivel a széttagolt irányítási rendszer nem teszi lehetővé az integrált városfejlesztést. Budapest, mint egységes település érdekeit a kerületek érdekei fölé kell helyezni, az önkormányzati törvényt ennek szellemében szükséges módosítani!
  Az is megengedhetetlen, hogy a főváros speciális adottságai nem „férnek bele" az országos szabályokba, ezért módosítani szükséges az országos szintű jogszabályokat megfelelően képzett szakemberek bevonásával, komplex szemléttel, a szakmai szervezetek gyakorlati tapasztalatait figyelembe véve. Jó környezeti minőséget célzó, koherens és könnyen áttekinthető, valamint egyértelmű jogszabályokra és kiszámítható, következetes jogalkalmazásra van szükség!
• A főváros területén, de mindenekelőtt a történelmi városrészekben kiemelten kell kezelni az épített örökséget, szükséges a történelmi épületek és közterületek mainál erőteljesebb védelme, a védelem eszközeinek jelentős bővítésével. Elfogadhatatlan a város történeti szövetének durva pusztítása, történelmünk jelentős tárgyi emlékeinek elbontása! A bontások helyett a meglévő értékek bevonásával olyan várostörténeti rétegződés létrehozására kell törekedni, amelyben az új és a régi kölcsönösen erősítik egymást. A kötelezések mellett az értékes épületek tulajdonosait érdekeltté kell tenni az építészeti értékek megőrzésében, fenntartásában.
• A településrendezési tervezés számára a jogszabályokban a kizárólagosan „normatív tervezés" helyett új szemléletű tervezési metodikára kell lehetőséget biztosítani, amely a hely egyediségét is figyelembe tudja venni. Átfogó, az ágazatokat felölelő településtervezésre van szükség.
• Meg kell vizsgálni az elmúlt időszakban a városfejlesztéssel kapcsolatosan hozott fővárosi intézkedések eredményeit, és szükség esetén - a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével is - módosítani kell a korábban hozott döntéseket.
• A főváros és agglomerációja viszonyának rendezése, mivel ez a hiányosság a város működési zavarainak egyik jelentős forrása.
• A város kiemelkedő adottsága a Duna, aminek jövőjéről csak egy társadalmi konszenzuson alapuló, átfogó vízió elfogadását követően szabad dönteni.
• Mennyiségi fejlesztések helyett minőségi fejlesztés támogatása a város átalakuló területein.
• A hiányzó infrastrukturális hálózatok kiépítése, a meglévők modernizálása, ami jelentősen hozzájárul az életminőséghez. A környezet minőségét javítja a fenntartható, elérhető és megfizethető városi közlekedés, mely koordinált kapcsolatot biztosít a városkörnyéki közlekedési hálózatokkal is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedési módok összekapcsolására, jobban kiaknázva a kerékpáros, a gyalogos és a vízi közlekedésben rejlő lehetőségeket. Ehhez újra kell értékelni a város közlekedési problémáit, az összfővárosi érdeknek ezen a téren is előnyt kell élveznie az esetleges lokális érdekekkel szemben.
• Kiszámítható, normatív infrastruktúra-hozzájárulási rendszer kialakítása az egyedi alkun alapuló településrendezési szerződések helyett.
• Az energiahatékonyság növelése, mivel ez a fenntartható közüzemi szolgáltatások alapvető feltétele. Az épületek energiahatékonyságát is javítani szükséges, ez érvényes a meglevő és az új épületekre egyaránt.
• Az éghajlatváltozás okozta veszélyhelyzet kezelése, mivel a jól tervezett városfejlesztés úgy is irányíthatja a növekedést, hogy nem jár nagyobb környezetszennyezéssel, sőt segítheti a környezetminőség javulását és a széndioxid kibocsátás csökkentését.
• Jó minőségű közterületek létrehozása és fenntartása, a fővárosi tervekben szereplő zöld és rekreációs területek tényleges megvalósítása, mivel a közterületek, az épített és a természeti környezet minősége fontos szerepet játszanak a városi lakosság életkörülményeiben. Ide tartozik a közterületek azonnali rendbetétele is.
• A fejlesztések megvalósítása során olyan eljárásmódokat kell alkalmazni, amelyek a tisztességes üzleti érdek biztosításával és a korrupció lehetőségének kizárásával elsősorban a Város érdekeit tartják szem előtt. Csak nyilvános pályázati eljárások keretei között lehessen folytatni tervezési, lebonyolítási, kivitelezési és üzemeltetési tevékenységet.
• Azon intézmények, szervezetek létrehozása, amelyek képesek a tervek megvalósításának koordinálására, lebonyolítására, mivel a jelenlegi helyzetet nagy részben a fejlesztésekben, jogszabályalkotásban érintettek összehangolatlan tevékenysége eredményezte.  
• Hatékony szakmai munka érdekében szigorú szakmai kritériumrendszer alapján kiválasztott, független fővárosi főépítészt kell alkalmazni, erős jogosítványokkal.
• Ismét ki kell terjeszteni a tervtanács elé kerülő tervek körét a településrendezési tervekre, az építési tevékenység szabályozhatósága és az épített környezet minőségének védelme érdekében.

 

Fentieket figyelembe véve meg kell alkotni Budapest új városrendezési és építészeti szabályzatát!

Budapest, 2010. szeptember 09.

Albrecht Ute, okl. építészmérnök, vezető településtervező
András István, okl. építészmérnök, Hild-díjas településtervező
Dr. Becker Gábor, tanszékvezető egyetemi tanár, a BME Építészmérnöki Kar dékánja
Cságoly Ferenc DLA, DSc, Kossuth-díjas, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár
Dobai János DLA, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi docens
Felcsúti László, Ybl-díjas építész
Hajnal Zsolt, Ybl- és Pro Architectura díjas építész
Hegedűs Péter, Europa Nostra-, Ybl- és Pro Architectura díjas építész
Kertész András Tibor DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi adjunktus
Marosi Miklós, Ybl-, Pro Architectura és Príma Primissima díjas építész
Mikó László, Ybl- és Pro Architectura díjas építész
Nagy Iván, Ybl-díjas építész
Pálfy Sándor DLA, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár
Patonai Dénes DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi tanár
Perényi Tamás DLA, tanszékvezető egyetemi docens
Prof. Puhl Antal DLA,Ybl-díjas építész
Skardelli György, Ybl-, Pro Architectura és Príma Primissima díjas építész
Szász László, Ybl-díjas építész
Tima Zoltán, Ybl- és Pro Architectura díjas építész
Turányi Gábor DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi tanár
Wéber József, Europa Nostra- és Ybl-díjas építész