„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

a bírálatból kizárt pályamű: M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft. vezető tervező: Noll Tamás, Madzin Attila; munkatárs: Golda János, Alasztics Pál, Hidasnémeti Máté, Légár Ágnes, Szűcs Zsófia, Varga Bence, Mlakár Vivien, Sziráki Lili

a bírálatból kizárt pályamű:
M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft.
vezető tervező: Noll Tamás, Madzin Attila;
szakági tervező:
Suhajda Péter szerkezetépítőmérnök;
Goda Róbert gépészmérnök;
Kucskár Mihály villamosmérnök;
Vastagh Gabi táj- és kertépítész,
Kontra Dániel táj- és kertépítész,
munkatárs: Golda János, Alasztics Pál, Hidasnémeti Máté, Légár Ágnes, Szűcs Zsófia, Varga Bence, Mlakár Vivien, Sziráki Lili; Selján Márk látványtervező, Kátai Gergő modell, Horváth Áron hallgató, Nemes Péter hallgató, Gyabronka Péter hallgató

 

 

Műleírás (részlet, képes változata a csatolt pdf-ben)

A VÁROSHÁZA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

• 1692 Invalidusház alapítása (Széchényi György esztergomi érsek)
• 1716 Hadirokkant katonák hadikórház (Fortunato de Prati hadmérnök terve)
• 1727–1747 építkezés, Martinelli barokk főhomlokzata, Szent György templom főtengelyben. A római légiós tábornok rostélyos négyszögének mintájára
• 1786 II. József laktanyává alakíttatja
• 1894–1902 A város megvásárolta: Városháza (átalakítás Hegedűs Ármin tervei szerint)
• Az új funkciónak megfelelő, áttekinthető közlekedési rendszer és alaprajz. Reprezentatív centrum a Városház utcai szárny
• 1. emeletének – piano nobilénak – a két lépcsőház közrefogta szakasza. Az 1. emeleten volt a főpolgármesteri irodasor, a polgármesteri és alpolgármesteri hivatal. Az ügyosztályok, a hivatalnokok – fontosságuknak megfelelően – e kasztrumtól távolabb vagy közelebb kaptak helyet.
• 1898; 1912; 1935: realizálás szempontjából sikertelen tervpályázatok
• 2008 Budapest Szíve – Városháza Fórum projekt

A hasznosítás története
A 18. századi épületszárnyak teljes külső-belső felújítása, az emeleti szinteken a városházi irodai funkció elhelyezése; a Martinelli-szárny földszintjén a tengelyben az egykori templombejárat visszaállítása, kávéház, kiálítótér a kétkapuátjáró között.
A Kammermayer-Gerlóczy-szárny földszintjén éttermek, kávézók, galériák, kereskedelem;
a Bárczy-szárny földszintjén kulturális információs irodák, üzletek, szolgáltató egységek.
Az egykori Szent György templom alagsorában söröző az udvarról, földszinten Városháza étterem, az emeleten díszterem.
Kereszt-szárny (II. Világháborúban lebombázva) új tömeg és a tetőidom visszaállítása, Városháza új főbejárat kialakítása, ügyfélszolgálat, nyomda, választási iroda.
Belső udvarok: az 1970-es években épült szárnyak lebontásával tágas díszudvar-pár kialakítása, átjárása; Károly-kapu a Városház-tér felé.

Budapest Szíve program
Városháza-Fórum: (agóra) a régi és az új épület-szárnyak között. A városfal és sarokbástya bemutatása, falon kívül süllyesztett tér, falon belül vizesárok, főtér, vízjátékok, szabadtéri színpad

VÁROSHÁZA-FÓRUM KIALAKÍTÁSA
I. A MŰEMLÉKÉPÜLET REKONSTRUKCIÓJA
a) Súlypont-áthelyezés
Az épület Városház utca felőli súlypontját áthelyezzük a keresztszárnyba, ezzel biztosítva a Károly körút felőli fő megközelítési irányt és az új Fórum városépítészeti súlyát, dinamizmusát.
b) Átláthatóság, a térbeli rend folyamatossága
Az eredeti – Prati féle –barokk épület klasszikus római táborok mintáit követő világos, tiszta elrendezését visszaállítva áttekinthető kerengős-odalfolyosós alaprajzi rendszer jön létre a lépcsőházi vertikális közlekedőmagok arányos, jól használható eloszlásával. Az oldalfolyosós rendszer miatt kialakuló mély traktusokat az eredeti épületben is használt bevilágító udvarokkal tagoljuk, illetve világítjuk be.
c) A hasznosságnak megfelelő rend kialakítása
Földszint: A közcélú funkciók szintje.
A keresztszárny tengelyében új főbejárati előcsarnokot alakítunk ki, amelyhez észak felé az ügyfél-szolgálati helyiségcsoport, dél felé – a kapuátjárón túl – választási iroda, nyomda kapcsolódik.
A középső szárnyban nagykapacitású éttermet (a pincében sörözőt) terveztünk, amely egyrészt közvetlenül kapcsolódik az új előcsarnokhoz, másrészt az ismét megnyitandó Városház utcai középső bejárathoz. Ez utóbbi a két kapubejárat között publikus funkciókat kap (kávéház, kiállító galéria).
A Városház utcai szárnyban, a kapuátjárókon túl a főpolgármester alá tartozó ügyosztályok kaptak helyet, míg az oldalszárnyakban szolgáltatási, kereskedelmi és kulturális funkciókat terveztünk.
A Bárczy utcai szárny keleti végében kétszintes, reprezentatív éttermet, kávézót, a Gerlóczy utcában pedig egy Art Hotel előcsarnokát helyeztük el.
A keresztszárny új főbejárati előcsarnoka előtt kialakuló Főtér a déli oldali kapuátjárókon keresztül összekacsolódik a déli udvarral és a Városház utcával, illetve a Károly körúti új szárny átnyitásán keresztül a Madách-kapuval.
Első emelet (piano nobile): A politikusok, pártok, képviselők szintje.
A keresztszárnyban nagyelőadót, kiselőadókat helyeztünk el, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a középső szárny díszterme, komplex konferencia-központot hozva létre.
Az oldalszárnyakban (Bárczy, Gerlóczy u.) helyeztük el a képviselőket, a pártirodákat.
A Városház utcai szárnyban a főpolgármester ügyosztályai kaptak helyet (ezek bővülhetnek a földszint felé).
Második emelet: A főpolgármesterség szintje.
A keresztszárnyban (a főbejárati előcsarnok és a konferenciaközpont fölött) helyeztük el a főpolgár-mesteri és alpolgármesteri irodákat, míg a körítő épületszárnyakban a hozzájuk tartozó ügyosztályokat.
Harmadik emelet: Főjegyzői szint.
A keresztszárnyban helyeztük el a főjegyző irodáit, míg a körítő szárnyakban a főjegyzőhöz tartozó ügyosztályok kaptak helyet.
Tetőtér: A főjegyzői szint bővítési területe.
Itt helyeztük el a Városháza könyvtárát és a közlönytárat, irattárat.

II. AZ ÚJ KÁROLY KÖRÚTI SZÁRNY
a) Új jelkép = Kapcsolat
A plasztikusan formált nagy tető összeköti, összekapcsolja a különböző térbeli és tárgyi minőségeket, új kontextust hoz létre.
b) A tervezett új Főtér – szervezi az életet
A városfal külső oldala a -1. szintre süllyesztve mutatja be a Zsigmond-kori erődítményfalat. A fal belső oldalán visszaállítjuk a vizesárkot. A főtér déli részén szabadtéri színpadot, az északi részén vízfelületet és órát, középső szakaszán a burkolatból föltörő vízjátékot terveztünk.
A tér alatt kialakított háromszintes mélygarázsból (~1.250 gépkocsi) a Városháza előcsarnokában, az Art Hotel mellett, az észak-keleti városi info központban és a Károly körúti sétányon terveztünk felvonós kijáratot.
A Károly körúti új épületszárnyon két nagyobb áttörést adtunk – egyrészt a Deák tér felőli gyalogos forgalomnak a nagyobbat, másrészt a Madách-kapuval szemközt a kisebbet.
c) A tervezett új Károly körúti épületszárny térbeli rendje
Kulturális tömb
Az együttes északi sarkán, a Deák téri evangélikus templom mellett helyeztük el a Városháza Fórum Kulturális Központot, amely a városi élet szervező centruma kíván lenni. A földszinten ennek megfelelően információs és kommunikációs központot terveztünk, amelyhez a -1. szinten fittness-központ és étterem-kávéház kapcsolódik.
A galériaszinten (félemelet) és az első emeleten többcélú kiállító galériákat alakítottunk ki.
A harmadik emeleten mozgatható padozatú multifunkcionális színház-előadóteremhez kapcsolódik a második emeleti színház-foyer és színészi öltözőcsoport. A harmadikon további előadótermek, a negyediken pedig panoráma kávézó-terasz egészíti ki az együttest.
Kereskedelmi – iroda tömb
A Károly körúti új szárny további szakaszán kereskedelmi egységeket (földszint, alagsor, galériaszint), fölötte pedig 5-6 emeletnyi bériroda-szintet alakítottunk ki a legoptimálisabb, öttraktusos alaprajzi elrendezésben.
Az irodaszintet vertikális közlekedőmagjai a Károly körútra nyíló földszinti előcsarnokból indulnak.

III. ÉPÍTÉSZETI ÜZENET
Régi és új egymást erősítő kapcsolata.
Átjárhatóság, nyitottság, rendezettség.
Ökologikus alapszemlélet = a lélegző ház.
Levegőtisztító növényházak, belső teraszok, kertek, kilátóteraszok tagolják a tömeget.
Az üveghártya helyenként nyitható, szabad levegőáramlást biztosítva.