Nézőpontok/Vélemény

Budapest újrafelfedezése

1/5

Vargha Mihály

?>
Vargha Mihály
?>
Haba Péter és Ertsey Attila
?>
Kuslits Tobor és Rosta S. Csaba
?>
Pásztor Erika Katalina és Kuslits Tibor a hallgatósággal
?>
Viszlai József
1/5

Vargha Mihály

Budapest újrafelfedezése
Nézőpontok/Vélemény

Budapest újrafelfedezése

2008.12.03. 12:59

Az Építész Embe® című beszélgetéssorozat november 24-i estjének vendégei mind vidékiek voltak – bár ennek a ténynek önmagában nem volna nagy jelentősége, de a szervezők éppen arra voltak kíváncsiak, hogyan látszik kívülről a főváros, van-e vidék – Budapest ellentét, hogyan látszik a fővárosból a vidék, milyen hatások érvényesülnek a vidéki központokban.

Szinte szürreális hangulatban telt az Építész Embe® című beszélgetéssorozat november 24-i estje: a lebontás előtt álló, üres irodaházból – néhány kivételtől eltekintve – elmaradtak a vendégek, kint a korán jött sötétségben zuhogott a hó, a csendet csak a szomszédos templom harangütései zavarták meg.

Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy a négy meghívott fajsúlyos tartalommal töltse meg a beszélgetést. Bár annak a ténynek, hogy mindnyájan vidékiek, önmagában nincs nagy nagy jelentősége, de a szervezők éppen arra voltak kíváncsiak, hogyan látszik kívülről a főváros, van-e vidék – Budapest ellentét, hogyan látszik a fővárosból a vidék, milyen hatások érvényesülnek a vidéki központokban. Az is hasonló bennük, hogy szinte mind valamilyen építészettel kapcsolatos közszerepet vállalnak: Horváth András, a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke, Paks főépítésze, Kuslits Tibor, Sopron főépítésze, Rosta S. Csaba, a RAS Építész Kft.-ből (Győr/Budapest) és Viszlai József, Miskolc főépítésze.


 

Vargha Mihály
1/5
Vargha Mihály

Haba Péter és Ertsey Attila
2/5
Haba Péter és Ertsey Attila

Kuslits Tobor és Rosta S. Csaba
3/5
Kuslits Tobor és Rosta S. Csaba

Viszlai József
5/5
Viszlai József

Pásztor Erika Katalina és Kuslits Tibor a hallgatósággal
4/5
Pásztor Erika Katalina és Kuslits Tibor a hallgatósággal



Így vagy úgy, de mind a négy vendég annak a véleménynek adott hangot, hogy épp Budapest legizgalmasabb, legelbűvölőbb arca marad rejtve – a budapestiek és a turisták számára egyaránt. A helyiek elől az állandósuló dugók miatt tűnik el a város (autóban-buszban vesztegelve semmi sem látszik), a turisztikai útvonalak pedig csak néhány, a város elszigetelt pontjain álló nevezetességre szorítkoznak. Rosta a dunai hajóközlekedés fejlesztésében látja a város újrafelfedezésének lehetőségét, Viszlai szerint Budapestet elsősorban a természeti adottságok teszik Budapestté – s éppen ezért abszurd, hogy a város „lelkét" jelentő Duna egy megközelíthetetlen, mérgező csatorna. Budapest olyan karakteres panorámával rendelkezik – tette hozzá Horváth –, amely a városnak pl. Londonnál vagy Párizsnál is speciálisabb, „megjegyezhetőbb" arculatot ad. A város csodálatos kulturális rétegzettsége nemcsak az idegenek, de gyakran még a budapestiek számára is ismeretlen marad, miközben ebben rejlik egyik legnagyobb turisztikai vonzereje.

A „vidék-főváros-ellentét" létére is rákérdezett Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály, az est két moderátora. Horváth válasza az volt, hogy a vidék és a főváros közötti legsúlyosabb különbség a mértékadó értelmiségnek az összlakosságban mutatkozó arányában fedezhető fel: míg Budapesten a lakosság kb. 20 %-a él, addig a „szellemi potenciál" mintegy 40-60 %-a tömörül benne. Véleménye szerint ugyanez áll az építészetre is: a legtehetségesebb építészek egyre nagyobb ütemben költöznek Budapestre. A gyengébb színvonalon dolgozó tervezők egyre inkább meghatározzák a vidék építészetét, s jelentősebb vidéki tervpályázatokat immár a legtermészetesebb módon nyerik meg budapesti építészek. S bár azt tartja a közhely, hogy az internet révén ma már nincs jelentősége a tartózkodási helynek, az mégsem mindegy, hogy az ember kikkel tart fenn napi kapcsolatot, kikkel találkozik az utcán, mely informális csatornák érik el. Mint mondja, lehet, hogy ez az ország a fővárosból nézve kicsinek tűnik, de a vidékiek számára inkább nagy – a vidéki építészek százszor is meggondolják, hogy áldozzanak-e milliókat egy pályázatra, amelyet aztán nagy valószínűséggel egy budapesti építésziroda nyer meg. Ennek következtében immár nem csak a kisebb vidéki városok felől nem hallunk jelentősebb szakmai híreket, de az olyan központokból is alig, mint Szeged, Zalaegerszeg, Nagykanizsa.

A többiek kevésbé borúlátóak: Rosta szerint az, hogy egyre több helyen világlátott emberek kerülnek fontos közfunkciókba, megkavarja az állóvizet. Kuslits is kiáll amellett, hogy az a néhány száz kilométernek, mely az ország központjait elválasztja, nincs igazi jelentősége. A vidéki lakosság annál inkább ellenérzéseket táplál a budapesti építészekkel szemben.

Szó esett még az építészeti etika és a sztárság viszonyáról, a Pécs 2010 ügye körül kialakult helyzet okairól és a hely szelleméről. Ez utóbbival kapcsolatban mindnyájan bólogattak Horváth azon véleménye hallatán, hogy az intelligens, etikus építész, éljen bárhol a világon és legyen akármekkora sztár, meg tud szabadulni saját beidegződéseitől ha egy olyan helyen kell terveznie, ahol a genius locinak különösen nagy jelentősége van. Ugyanakkor Kuslits felhívta arra a figyelmet, hogy az adekvát építészeti megoldás nem feltétlenül vezethető le a helyből magából – a jó terv arról ismerszik meg, hogy a lehető legtöbb szempontot figyelembe véve készül el.

A beszélgetés folytatódott volna még, ha a fokozódó hideg nem csábította volna haza az embereket – a szinte végtelenül áradó gondolatokat egy ponton muszáj volt megszakítani.

Haba Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk