Nézőpontok/Vélemény

Építész élet Budapesten kívül — kerekasztal beszélgetés a KÉK-ben: Horváth András, Kuslits Tibor, Rosta S. Csaba, Viszlai József

1/1

?>
1/1

Építész élet Budapesten kívül — kerekasztal beszélgetés a KÉK-ben: Horváth András, Kuslits Tibor, Rosta S. Csaba, Viszlai József
Nézőpontok/Vélemény

Építész élet Budapesten kívül — kerekasztal beszélgetés a KÉK-ben: Horváth András, Kuslits Tibor, Rosta S. Csaba, Viszlai József

2008.12.01. 16:08

Bár hideg volt és kevesen jöttek oda, a beszélgetés november 24-én igen kellemes volt, mintha nem is egy lebontásra ítélt irodaházban, hanem egy jó kis kávéházban lettünk volna. A teljes beszélgetés két órás hanganyaga itt meghallgatható vagy letölthető.

A négy érdekes és színes építész személyiséget – Horváth Andrást, Kulsits Tibort, Rosta S. Csabát és Viszlai Józsefet – először arról kérdeztük a Szervita téren, hogy vidékről vajon milyennek látszik Budapest. S bár kicsit hosszúra sikerült a bevezető, mindenképpen szerettük volna hallani tőlük, hogy vajon létezik-e főváros-vidék ellentét, megmaradtak-e azok a különbségek, amelyek oly karakterisztikussá tették a huszadik századi magyarországi kultúrpolitikai diskurzust. Ma már nem leküzdhetetlenek az országon belüli távolságok, építészként mindenki mindenhol jelen lehet, bármelyik pályázaton "helyi" tervezőként szerepelhet, de óhatatlanul felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon mennyire független a tervező a helytől, annak tradícióitól, jellegzetességeitől és döntéshozói kapcsolatrendszerétől.



Ezt a kérdést a sztárok magyarországi szereplése is előtérbe hozza, mire a nagyrészt főépítészekből álló társaság egyre inkább a főépítészek felelősségére és lehetőségeire terelte a szót, és a mindenkori helyi főépítész szerepének jelentőségét emelte ki. A beszélgetés vége felé a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnökének jelenléte evidenciaként a pécsi EKF és a körülötte zajló ügyekre irányította a figyelmet. Horváth András végül frappáns és lényegre törő összefoglalóját adta annak az országos médiafigyelemmel kísért zavaros történetnek, ami az Európai Kulturális Főváros pécsi beruházásairól szól. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy felkérésünkre azonnal igent mondtak és Budapestre jöttek vendégeink, és bár a közönség személyes érdeklődése nem volt túl nagy, a beszélgetés teljes hanganyagának közzétételével abban bízunk, hogy azok is meghallgathatják e laza, de tartalmas és szókimondó két órát, amelyben volt szerencsénk részt venni.

fotó: KÉK - www.kek.org.hu

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2008.12.01.
22:22

És mit tesz Isten!

Éppen a szombati Népszabadságban jelent meg egy hírdetés, amely szerint a Pécsi Önkormányzat a szabályozási tervének módosítására olyan pályázatot jelentetett meg, amely kikerül minden érvényes jogszabályt.

Szükség is lenne arra, hogy a területi kamarák megakadályozzák az ilyen eseteket!

Ryhe

Ui. Hacsak nem arra gondoltak az urak, hogy mindezt 2 millió forint alatt kivánják  meguszni!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk