Egyéb cikkek

Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János

1/16

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/16

Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János
Egyéb cikkek

Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János

2006.05.24. 11:08

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Plájer János, Olbert Krisztián, Volkai János

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Megvételben részesült pályamű Felelős tervezők: Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János

Megvételben részesült a 2. bírálati sorszámú pályamű: TM Janeda Kft.
Felelős tervezők: Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János
Társtervezők: Csikós Emőke, Geiszter Róbert, Lannert Gábor, Simonics Gábor
Munkatársak: Bier Norbert, Csernik Tamás, Egervári Tímea, Lénárd Szabolcs
A megvétel összege: 1.500.000.- Ft



Részletes bírálat

A pályamű erénye, hogy a területet egy határozott tengellyel, a Dózsa György út és a Stefánia út között kialakított új, a tömböt feltáró úttal funkcionálisan két egységre bontja. Ennek az alapelvnek köszönhetően a Thököly út mentén meglévő lakóterületbe illesztve az eredeti városszerkezeti elemek megtartásával, illetve kiegészítésével egy kellemes lakóövezet alakul ki, az irodai funkció pedig a Dózsa György út – Istvánmezei út által határolt tömbben koncentrálódik. Valamennyi sportfunkció a keleti tömbben kapott helyet.
A gyalogos kapcsolatrendszer kialakításában – nagyon helyesen – megőrzi a stadion, Dromosz, aréna tengelyt és a „deck" folytatásaként egy nagyvonalú városi köztéren vezeti a gyalogosokat a stadion bejárataihoz. A megemelt köztéren keresztül nagyon kedvező kapcsolatot teremt az M2-es metró és a Hungária körút felől tömegközlekedéssel érkező gyalogosok számára. A koncepció másik fontos eleme a nyugati irányból, elsősorban az M4-es metró állomása felől érkező gyalogosok a stadionhoz méltó módon a főbejáratnál kiteresedő széles sétányon át történő felvezetése. Hibája viszont – még akkor is, ha a tömböt átvágó új út kizárólag a helyi forgalmat szolgálja –, hogy a gyalogos és gépjármű forgalom keresztezi egymást.
A pályamű jó megoldást adott a terület gépjárművel történő megközelítésére a határoló utak mentén több irányú kapcsolatot adva, a mélygarázsban elhelyezett 7.400 parkolóhely elegendő a sportfunkció kiszolgálásához.
A személygépjárműveken túl, azoktól elkülönítve az Ifjúság útja felőli megközelítéssel 150 férőhelyes autóbusz parkolót és a Stefánia út felől közvetítő kocsik számára külön területet biztosít.

A pályaműnek a városszerkezeti kapcsolatokra, valamint a terület funkcionális felosztására adott javaslatai alapján egy működő rendszer jöhet létre, bár a közúthálózati rendszer átgondolása, illetve nagyobb áteresztő képességű kapcsolatok kialakítása nélkül nehéz elképzelni. A terv javaslatot tesz egy, a vasút fölött átvezetett közúti híd létesítésére, ennek részletesebb kifejtésével azonban adós maradt.
A pályamű rendkívüli alapossággal elemezte mind a terület környezeti adottságait, mind a tervezési területen a tervezéssel érintett épületek műszaki állapotát. Ezek alapján részletes diagnózist állított fel a pályázat által meghatározott programra vonatkozóan, majd ezekből levezetve tett javaslatot a megoldásra.
A területen a megtartás-lebontás dilemmájában a lebontás mellett dönt, melyet logikus indokokkal támaszt alá. A területen található létesítmények közül a Nemzeti Sportcsarnok és a Szövetségi Székház kivételével mindent lebont.
A beépítés koncepciójának lényege a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna közötti szoros kapcsolat létrehozása a Dromosz új funkciójának átértelmezésével, valamint az együttes Stefánia út felőli megnyitásával.
A Dózsa György út felől zárt térfalas beépítést javasol, itt helyezi el az Olimpiai Központ legnagyobb elemeit (uszoda, konferenciaközpont, edzőterem, stb.), melyet a stadion felőli úgynevezett kráter belső passzázsáról nyit.
A Thököly út felől, a metró-állomástól kiindulóan határozott promenád jellegű gyalogos bejáratot indít, mely a Puskás Ferenc Stadion hátsó bejáratának fő gyalogos megközelítési iránya. Határozott, összefüggő leválasztást kezdeményez a meglévő lakókertes beépítéstől, megjelenésében igazodva a Thököly út felé eső beépítéshez, melynek önálló hasznosítása így jól megoldható.
Erénye a tervnek az üzleti és sportfunkciók jó szétválaszthatóságának lehetősége, valamint a két létesítmény – Puskás Ferenc Stadion és Papp László Budapest Sportaréna – közötti és főleg a Papp László Budapest Sportaréna autóbusz parkolójának és parkolójának bevonási lehetősége a Puskás Ferenc Stadion teljes leterhelése esetén.
A terv formailag kapcsolatot igyekszik teremteni a Puskás Ferenc Stadion dekkjének prizma építészeti elemeivel, azt átemelve formálja az Olimpiai Központ épületegyüttesét, beleillesztve a SYMA Csarnok meglehetősen nehéz, területbe ékelődő problémáját tompítva.
A rendkívül részletes környezeti elemzés az új stadion vonatkozásában az eredeti Puskás Ferenc Stadion szellemiségével, illetve formai rendjével semmilyen kontinuitást nem mutat. A „végképp eltörölni" elve egy befelé forduló, bárhol felépíthető arénaszerű csarnokot javasol, amely végül is a pályázat fő kérdésére megkerülő választ ad.
Az épített lelátó három szintre osztása növeli az aréna érzetet, de a közönséget alapvetően jelentős magassági mozgásra kényszeríti, mely a kiürítéskor is jelentős időtöbbletet igényel. A Bíráló Bizottság a középről töltés elvét kedvezőbbnek ítéli a javasolt megoldásnál.
Nehezen értelmezhető továbbá a stadion kettős homlokzata, mely az épített lelátó elé, áttört ponyvából kialakított hártyát javasol, mely a végleges formáját adja a stadionnak. Bár erre már van példa a nemzetközi gyakorlatban, de a Bíráló Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Puskás Ferenc Stadion szellemiségével ez oly jelentősen helyezkedik szembe, hogy azt elfogadni nem tudja.
Az egyébként átgondolt üzemeltetésnél a labdarúgópálya alá kerülő sporthasznosítású terek szintén nem a legoptimálisabb megoldási javaslatok közé tartoznak.

Városszerkezeti szempontból a Dózsa György út felőli térfal tömegforgalmi lezárása szintén nem a Bizottság által megfogalmazott távlatokban optimális megoldás.
A rendkívül alapos környezeti elemzést, koncepcionálisan nem követi a stadion épület hasonló mélységű építészeti elemzése, illetve az arra épülő javaslat.
Szerkezetileg a javasolt új stadion lelátója hagyományos vasbeton szerkezetű, tetőfedése rácsos acélszerkezet, középen nyitott, a küzdőtér nem lefedhető. A héj alatt a változó magasságú rácsos tartót redőzött ponyva szerkezet fedi, a rácsostartók megtámasztása, illetve a rácsosgyűrű viselkedése a terv alapján nem ítélhető meg.
A javasolt szerkezet nehezen értékelhető a hózugok, a szélteher, illetve a vízelvezetés vonatkozásában, valamint az állékonyság és fenntarthatóság szempontjából sem tartozik az egyszerűbb megoldási javaslatok közé.
A pályamű pozitívuma, hogy közel van a lelátó a pályához, futópálya részben az alsó lelátó alatt fut.
Az öltözőket, a VIP helyiségeket és a médiát a nyugati oldalra helyezi, ez kitűnő gondolat, nem tervez állandó sajtópáholyt (ez elfogadható, mert szerinte a VIP páholyok átalakíthatók sajtópáhollyá). Ehhez tartozó észrevétel, hogy a sajtóhely nem igényel zárt fülkéket.
A pályamű kiírás szerinti sportszakmai követelményeknek tartalmi szempontból részben felel meg.
A Puskás Ferenc Stadion lelátó alatti területét használja fel a labdajátékok és egyéb sportágak kiszolgálására. Felhasználja továbbá a stadion pálya alatti parkoló-szintjét is, állandó, illetve alternatív sportcélú hasznosításra is (pl.: lőtér). Ezen funkciókat a szabad felhasználású területen elbontandó tornacsarnok, süllyesztett tornacsarnok, edzőépület által betöltött funkciók pótlására alkalmazza.
Új elemek is megjelennek a területen, mint például a fallabda-terem, melynek használata üzleti alapon képzelhető el.
Az olimpiai központokról szóló kormányzati előírásoknak megfelel.
Tekintettel arra, hogy a pályamű a Nemzeti Sportcsarnokot megtartja, így a sportfunkció nem sérül. A funkciók megtartása érdekében a korábbi KSI edzőpálya helyén szálloda, jégcsarnok, illetve 50 méteres uszoda kerül kialakításra, mely szolgáltatásnövekedést hoz. Az elbontott létesítmények helyén intézményi terület, illetve lakópark került betervezésre.
A sportszakmai feladatok ellátásához a pályamű a jégfelületen kívül megfelelő mennyiségű területet biztosít, azonban a Puskás Ferenc Stadion építményével ilyen sokrétű igénybevétele az egyidejűség figyelembevételével nehezen kezelhető. A pályaműben nem szerepel a bemelegítő atlétika és labdarugó pálya.
A tervezési területre 7.340 férőhelyes gépjármű- és 300 darab buszparkolót tervez.
A tervben szereplő épületek építési költségét 100 milliárd forintot meghaladónak becsüli, azon belül a stadion bekerülése nem megragadható.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk