C.A.U.E.

A Conseil en Architecture, Urbanisme et Environement-ek (C.A.U.E. -ek) Franciaországban működő tanácsadói szervezetek, amelyeket az 1977-es építészeti törvény hívott életre. A Haute-Marne megyei C.A.U.E. munkatársa, Catherine Szanto számol be a tanácsok szervezeti felépítéséről, céljairól néhány tanulságos példával alátámasztva az eredményeiket. A felülről és alulról szerveződő törekvések metszéspontjában, egy hatékonyan működő szervezetről készült franciaországi kitekintésünk a ZÖLDÖVEZETben.

A külföldiek számára Franciaország szépsége lenyűgöző tud lenni: a megmaradt történeti emlékek sokasága, gondozottan, jó állapotban új életet él; a városok megtartották régi magvaikat, miközben egy modern, nyüzsgő élet színtereivé váltak; a falvakban, tájakon egy régről fennmaradt harmonikus formavilág él tovább együtt egy modernizált mezőgazdasággal. Egészében az ország egy modern és egyben értéktartó, hagyománybecsülő társadalom képét mutatja.

Természetesen nincs ez egészen így. A mindennapokban hasonló kérdések merülnek fel, mint Magyarországon. A modernizáció által bekövetkezett új léptékek (térben és időben), a gépesítés, a közlekedés mindent elöntő növekedése, az egyre inkább piac irányultságú gazdaság, a mezőgazdaságot átformáló új technológiák és gazdasági működés, az egyre komplexebb és átfogóbb nemzeti- és EU-szabályok, az állam csökkenő támogatása: a városi terjeszkedés és a tájak banalizálódása, a környezettől független, idegen, tömeg-megoldásokkal, „mindenhol-bárhol" építhető és épülő negyedek, épületek, parcellázások, utak, általában a környezet igénytelen változtatásai, felülmúlják az igényes értékadásra törekvő próbálkozásokat.

A második világháború után bekövetkezet gyors fejlődés (amit a „les trentes glorieuses", azaz „a harminc dicsőséges év"-ként emlegetnek) erősen megváltoztatta a francia tájat és városokat. A háború rombolásait követő építkezések, a régi városnegyedek újjáépítése, átépítése, a városok peremén lakótelepek építése, a külvárosok erős növekedése, változó ipari övezetek, raktárak, logisztikai központok, bevásárló csarnokok építése, a mezőgazdaságban nagy léptékű birtokrendezés jellemezte ezt az időszakot.

 

 

A környezet drasztikus átalakulása egyben az épített környezet és a rurális táj értékének felismeréséhez is vezetett, részben civil szervezetek kezdeményezésére, részben hatóságok támogatásával. E felismerést az állam is felvállalta, átfogalmazott vagy új törvényekkel erősítette meg a műemlékek, tájak, városok örökségvédelmi lehetőségeit, kereteit. Pl. a régi párizsi Marais negyed (és más régi városnegyedek) megmentésére született az akkori kultuszminiszterről elnevezett Malraux-törvény, ami a „védett városnegyed" fogalmát jogilag definiálta és szabályozta…)

Az állam azonban nemcsak az értéknek felismert létező környezet védelmét vállalta magára, hanem az új, épülő környezet minőségének támogatását is feladatának tekintette. Ezt mondja az építészetről szóló 1977-es törvény, amelynek első cikkelye így kezdődik: "Az építészet a kultúra egyik kifejezése. Az építészeti alkotás, az épületek minősége, a környezetükbe való harmonikus illeszkedés, a természetes és városi tájak, valamint az épített örökség megbecsülése tisztelete közérdek. Ezért az építési- és parcellázási engedélyeket kiadó hatóságoknak figyelembe kell venniük ezt a közérdeket az eljárás során." ¹

Az általános célkitűzést pontosabb rendelkezések követték. A törvény az építész szerepét megerősítette (például kötelezővé tette az építész ellenjegyzését egy 170 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterület építési engedélyeztetésénél). Az építészkamarát átszervezte, feladatkörét újra fogalmazta.

Ezen túl alapított egy megyei szintű tanácsadó szervezetet, amelynek szerepe tanácsadás az építészet, városépítészet és környezetrendezés (tájépítészet) témakörében: „Conseil en Architecture, Urbanisme et Environement" (röviden CAUE). A CAUE-k szerepe egy országos, az épített környezet minőségére vonatkozó politikát képviselni helyi (megyei) szinten, a helyi sajátosságok figyelembevételével.

 

 

A CAUE-K működése
A CAUE-k felépítését és működését, tevékenységi körét, egy 1978-as kormányrendelet írja le. A CAUE-k alaptevékenysége négy irányú:

1. Tanácsadás magánszemélyeknek
Építészeti minőség
Illeszkedés a környezetbe
Építési engedély
2. Tanácsadás önkormányzatoknak
Döntéshozatal segítése
Program-készítés
Önkormányzati épületek
Közterek
Parcellázás, fejlesztés
3. Ismeretterjesztés
Iskolai programok
Kiadványok
Kiállitások
Rendezvények
4. Szakmai továbbképzés
Szakmai rendezvények

A CAUE-k mindennapjaihoz tartozik magánszemélyek fogadása építési engedély benyújtása előtt, a lehetséges felmerülő problémák előzetes megbeszélésére, valamint önkormányzatok (polgármesterek, helyi képviselők) felkérésére települések meglátogatása, a felmerülő kérdések megtárgyalása, esetleg rövid tanulmányok készítése.

Az egyes CAUE-k további tevékenysége függ elsősorban az adott CAUE méretétől és kapacitásától, valamint a megye földrajzi adottságaitól, de a CAUE igazgatójának és munkatársainak szakmai érdeklődésétől is. A kiadványok, rendezvények, témában, mennyiségben megyéről megyére különböznek, amint ezt a következő pár példa is mutatja. A CAUE-k egy részének külön honlapjuk van, ahol az általuk szervezett programokról lehet értesülni, és az általuk készített kiadványok, szórólapok letölthetők pdf formátumban.

 

 

A CAUE-k sokrétű tevékenységi körét jól ábrázolják az Eure-et-Loire megyei CAUE által kiadott ismeretterjesztő szórólapok. Ezek a kiadványok részben építkezni kívánó magánszemélyeknek, részben önkormányzatoknak készülnek. Részben általános ismertetés (a hagyományos ház elemei, tömege, homlokzata, kapcsolata a tájhoz és a faluképhez, hagyományos anyaghasználat, építőanyagok, textúrák, színek), részben építkezési és felújítási tanácsok (fenntartható építkezési elvek alkalmazása, régi épület felújítása a hagyományos karakter tiszteletben tartásával (pl. garázsajtó építése egy harmonikus homlokzat megtartásával), az épület tájba illesztése, különösen az új mezőgazdasági épületeknél); önkormányzatoknak a faluszerkezetről, a „kis" épített örökségről („petit patrimoine") (kereszt, kút, falusi mosoda…) és annak felújításáról és újrahasznosításáról, közterek felújításáról, közparkok kialakításáról, stb., tartalmaznak információkat. A konkrét építési tanácsokon túl a tanácsadás kiterjed épületek programtervének kidolgozására, a rendezési tervek, parcellázások szabályozási terveinek előkészítésére, településfejlesztési stratégia kidolgozására, az eljárások és finanszírozási lehetőségek ismertetésére. A CAUE-k között erős az együttműködés, információ- és tapasztalat csere.

 

CAUE-k felépítése és finanszírozása
A CAUE egy megyei intézmény, a megyei önkormányzat által alapított magánjogi egyesület (association de droit privé). A törvény nem írja elő kötelezően egy CAUE alapítását, de a 100 francia megye közül 89-ben található CAUE (és még további két megyében rövidesen lesz).

Az igazgató tanácsban (conseil d’administration) részt vesznek a megye, az állam, valamint a szakma képviselői. Az igazgató tanács elnöke egy megyei önkormányzati képviselő. Tagjai a Műemlékvédelem, Építésügyi, Mezőgazdasági, Oktatási Minisztérium megyei kirendeltségeinek igazgatói (4 fő), valamint a Megyei Közgyűlés által kinevezett önkormányzatok képviselői (6 fő), a szakma képviselői (6 fő), az egyesület tagjai által választott képviselők (6 fő) és az alkalmazottak képviselője (1 fő).

Az egyesületnek tagjai lehetnek önkormányzatok és magánszemélyek is. A tagoknak járó szolgáltatás az ingyen tanácsadás. Ha egy tag egy komolyabb munkára kéri fel a CAUE-t, külön szolgáltatási szerződést köthetnek.

 

 

A szervezet finanszírozása egy külön, a megye által az építési engedélyekre kivetett adóból származik (erre az 1978-as rendelet ad lehetőséget, de a megyék nem kötelesek így finanszírozni a CAUE-t, ez csak egy eszköz amit a törvény a rendelkezésükre bocsát). Ez az adó általában a CAUE-k működési költségének 60-70 %-át fedezi, a többi a tagdíjakból és különböző megyei, regionális és állami támogatásból származik. Azokban a megyékben, ahol kevés az építkezés, (következésképpen az építési engedélyekből származó adóbevétel), a CAUE-knek lehetőségük van megállapodást kötni a kulturális minisztérium regionális kirendeltségével, hogy a kirendeltség által részidőben alkalmazott szakember dolgozzon a CAUE-nek mint külső tanácsadó. (Így dolgozom én is a Haute-Marne megyei CAUE-ben.)


Egy példa Haute-Marne megyei CAUE
Haute-Marne megye Franciaország észak-keleti részén helyezkedik el, Champagne-Ardennes régió része. A 6211 négyzetkilométer területű, 190.000 lakosú megye az ország egyik leggyérebben lakott területe (30 lakos / km² , Franciaország átlagos népsűrűsége 112, Magyarországé 108). A legnagyobb város 30.000 lakosú, a lakosság 60 %-a 3500 lakosnál kisebb településen lakik. 432 település van a megyében, ennek több mint a fele kevesebb mint 150 lakosú. Az állam (központi hatóságok) szempontjából különösen ilyen adottságú, nagyon rurális megyékben van fontos szerepe egy CAUE-nek.

A CAUE-nek állandó munkatársai az adminisztratív igazgató, részidőben a volt igazgató aki tájépítész, és egy várostervező-építész. Hét külső tanácsadó dolgozik a CAUE-nek, havi 3 napban, 1 építész és 6 tájépítész. Ez az arány nem tipikus, a volt igazgató öröksége, aki a CAUE tevékenységét a kertek és a közterek irányába fejlesztette.

A kis kapacitás ellenére, részben a többi hivatalos intézménnyel való hatásos együttműködésnek köszönhetően, a CAUE tevékenysége nagyon gazdag és sokrétű. Ennek köszönhető az is, hogy a települések több mint a fele tagja az egyesületnek.

2006-ban a CAUE tevékenysége így oszlott el:
Tanácsadás önkormányzatoknak - összesen 39 tanulmány, a következő témákban
Köztér : 20 (középületek környezete, utcák, terek, kereszteződések, parkolók)
Parcellázás: 3
Közparkok, kertek: 4
Középületek: 5
Kis épített örökség: 7

Tanácsadás magánszemélyeknek - Saint-Dizier városában kéthetente fél nap tanácsadási ügyelet
Építési engedély előkészítése: 215
Műemlék, épített örökség: 4
Parkok és kertek: 12

Közintézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködés
„Virágos település" zsűrizése
Megyei parkok fenntartása
„Kertek hónapja" szervezése
Plakátok, szórólapok tervezése (falusi mosodákról, galambházakról)
Kulturális eseményekben való részvétel, pl. előadások, kiállítások

Iskolákkal való együttműködés:
Szakkörök szervezése: kert-tervezés és -építés (5 osztály), tájolvasás (6 osztály)
Művészekkel való együttműködés iskolai rendezvények keretében.

A CAUE-be érkező munkák amelyekkel a tájépítészek foglalkoznak főleg közterek kérdései körül forognak. A problémák gyakran először technikai kérdésként merülnek fel: a leggyakoribb kérdés a falun áthaladó közlekedés lelassítása, „megnyugtatása". A kérdést gyakran átfogalmazzuk : hogyan lehet a tér átalakításával éreztetni egy autóssal hogy egy településbe érkezett? Hogyan kialakítani olyan köztereket, amik a falu közösségi életének több teret ad? Ez a kérdés olyan falvakban is felmerül, ahol a falu lassú kihalása, kiürülése következtében sok a romos épület. Egy faluban például kérdés volt az eltakarított romos épületek helyén megmaradt üres területek átszervezése, közösségi helyszíné való átalakítása. Ilyenkor fontos lehet a „kis épített örökség" és környezetének rehabilitása, ami a falu identitásának jelképévé válhat.
A legnagyobb élmény számomra egy polgármester kérése volt ötletekre a falu járdáiról. („Mozgassa meg a fantáziánkat a járdáinkról") Két előadást tartottam, először a testületnek, majd a falu lakóinak. Az előadásban bemutattam a járdák gazdag és változatos világát, francia és külföldi példákkal, a prágai kőkirakásos járdáktól a magyar virágos-árkos-fasoros falusi járdákig. A járda élményét próbáltam bemutatni, ami mint egy szalag végig fut a falu utcáin, összeköti a falu utcáit, olyan kialakítási ötletekkel, amik a falu adottságait, karakterét figyelembe veszik (más a régi központ és az új beépítésű részek, az utca szélessége, az anyaghasználat, a járda mai használata pl. parkolásra). A jelenlegi munkám egy kiadvány az országút menti fasorokról, ami a megye egyik fontos tájképi öröksége.

 

 

A CAUE-k gazdasági szerepe
A CAUE munkája nem pusztán díszítő jellegű. Közvetett gazdasági szerepük is lehet, mint például a szép környezet hangsúlyozása által a turizmus megerősítése. Haute-Marne megyében a CAUE gyakran együttműködik a megyei turisztikai hivatallal, pl. helyi értékeket ismertető kiadványok, kiállítások, előadások szervezésében („Mosóházak útja" útvonal (tematikus turizmus). (A turizmus az első francia iparág). De egy ilyen eljárásnak néha mélyebb eredményei is lehetnek. A Haute-Marne megyéhez hasonló adottságú Meuse megyei CAUE 2000-ben készített egy kiadványt és szervezett egy kiállítást a megyében található falusi mosodákról és azok rehabilitációjáról. Akkor a megyében csupán egy kőműves tudott megfelelően foglalkozni műemlék jellegű épületek felújításával. Azonban a mosodák ismertetése, az önkormányzatok szemében való felértékelése egy nagyobb keresletet hozott, és ma már öt vagy hat ilyen kőműves található a megyében. Ilyen értelemben a CAUE közreműködött egy színvonalas kézműves szakma újjáélesztésében, fellendítésében.

De a különböző módon értelmezet gazdasági érdek erős konfliktusokat okozhat a helyi politikával. Pl. erős indulatokat kiváltó kérdésekben, mint a szélerőművek elhelyezése egy település területén és tájba illesztése; új parcellázások a falu határán. A CAUE hozzáállása nem befektető-, fejlesztés-ellenes, hanem olyan fejlesztési megoldásokra kívánja felhívni a figyelmet, amelyek részben figyelembe veszik a falu táji adottságait és épített értékeit, a fejlesztésekkel felmerülő új igényeket, és az egyre erőteljesebben előtérbe kerülő környezetkímélő fenntarthatóság szempontjait.

A politika és egy szakmai ethosz találkozása nem mindig konfliktusmentes. Az elnöknek megválasztott megyei képviselő nem feltétlenül ismeri és érti jól a CAUE tevékenységi körét. Egy új elnök megnevelése, az ő személyes politikai elképzeléseivel való együttélés a CAUE mindennapjaiban nem mindig egyszerű feladat. A jó együttműködés szükséges a személyes kapcsolatok folyamatos kialakítása, ápolása, fejlesztése.

Az együttműködés az államot képviselő többi intézménnyel (mint például a műemlékvédelem vagy a környezetvédelem), valamint a CAUE-ket általában körülvevő szakmai elismerés, megbecsülés, segíthet a megyei politikával szemben való egyensúly kialakításában.

A CAUE-k értékelése és jövője
Bár a CAUE-k hatása, hatékonysága nehezen felmérhető, az összes CAUE-kről készített tanulmány egyöntetűen pozitívan értékelik a szervezet. A CAUE-k maguk, a velük együtt dolgozó közintézmények, valamint a megyei képviselők, az önkormányzatok és a magánszemélyek mind pozitívnak találják a CAUE-k működését, tevékenységét.

Az 1980-as években elindult decentralizációs folyamat alapvetően megváltoztatta Franciaország addig erősen centralizált közigazgatását. A területrendezés feladatai új felosztásban oszlanak szét az állam, a régiók, a megyék és az önkormányzatok között, és a helyi hatóságok szerepe megerősödött (például vissza szállt az önkormányzatokra az építési engedély kiadás kötelezettsége, mint a saját stratégiai elképzelésük főbb eszköze). Ezáltal a CAUE-k szerepe megváltozott, a területfejlesztésben játszott közvetett szerepük megerősödött, és mint a különböző közigazgatási szintek együttműködésének színhelye, legitimitásuk megnőtt.

További változásokat fog hozni a kidolgozás alatt lévő, a fenntartható fejlődés jegyében íródó országos program. Ennek építkezés vonatkozású részeiben többször szerepet játszhat a CAUE-k:

• település fenntartható fejlesztési programjai kialakításából.
• épületek állomány „fenntartható" átgondolásában pl. meglévő épületek rehabilitáció, átépítése, mint ami gyakran globális energiatakarékosság szempontjából előnyösebb, mint egy régi épület lebontása, új épület építése.

Ami végül a CAUE-t, mint intézményt² különlegessé teszi : nem csupán „értékmegőrző", „értékvédő", „szabályzatmagyarázó" szerepe, hanem értékre-építő hozzáállása, tervezés-irányultsága. A CAUE, az építészetben és tájépítészetben vállalt szerepén keresztül, egy környezet-tisztelőbb, és ezáltal ember-tisztelőbb jövőkép kialakításán munkálkodik.

Catherine Szanto, tájépítész

---

¹ („L’architecture est une expression de la culture.La création architecturale, la qualité des constructions, leur insertion harmonieuse dans le milieu environnant, le respect des paysages naturels ou urbains ainsi que du patrimoine sont d’intérêt public. Les autorités habilitées à délivrer le permis de construire ainsi que les autorisations de lotir s’assurent, au cours de l’instruction des demandes, du respect de cet intérêt.")
² Honlap (franciául) : CAUE-k országos egyesülete: http://www.fncaue.asso.fr/