/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Épületek/Irodaépület

Chemol-OTP — Objektíven(?)

1/14

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
?>
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
1/14

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP — Objektíven(?)
Épületek/Irodaépület

Chemol-OTP — Objektíven(?)

2010.07.12. 12:55

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Vukoszávlyev Zorán

Vélemények:
20

Dosszié:

Nemrég adtuk közre Dobai János véleményét a lebontásra ítélt hajdani Chemolimpex irodaház kapcsán. A bontás híre sokakat megmozgatott, ezúttal Vukoszávlyev Zorán sorait közöljük, a szerző fotóival kiegészítve.

Akkor, 1963-ban: A hatvanas évek hőskorszaka a stilisztikai önmeghatározás időszaka volt. A szocreálnak ifjonti hevülettel ellentmondó fiatalok ideje, a magukat a nemzetközi építészet színvonalához mérő, rövid időn belül a meghatározó építészeti műhelyeknek számító nagy állami tervezővállalatok irányításával kultikussá váló nagygeneráció alkotó-építészeinek időszaka. E nemzedék a háború előtti mesterségbeli tudással még rendelkező mesterektől tanulhatott: Gulyás Zoltán Weichinger Károly tanítványa1 volt, a Lakótervben Németh Pál műtermében, majd a Köztiben id. Janáky István mellett dolgozott2 néhány évig. Rövid kitérő3 után az Ipartervben kötött ki4, ahol 1978-tól irodavezető volt.5

 

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
14/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
1/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
2/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
3/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán


 

Hős-időszak ez: Gulyás már 30 évesen Ybl-díjat kapott fehérvári úti OTP-lakóházáért. S ekkor már épült a pesti belvárosban életművének tekinthető irodaháza is: a Chemolimpex központ, melynek alsó két közönségforgalmi szintjét az akkori egyetlen magyar lakossági bank reprezentatív terei foglalták el. A sűrű történeti közegben Gulyás határozott karakterű saroképülete a hagyományos zártudvaros rendszert feloldva a Bécsi utca felől felnyitotta a beépítést cour d’ honneur-t képezve, míg a Deák utcán a zárt homlokzatsort folytatta a Vörösmarty térről indulva.6

A három épületszárny által közrefogott udvart az első emelet felett rácsgerendás vasbeton-tartókkal lefedve nagy, átlátható pénztártermet hozott létre, négy pillérre kiváltva a födémet.7 A racionális épülettömeg a sarkon felmagasztosult: az utcaszinti homlokzat enyhén aláfordul saját derékszögű rendszerének logikájából adódóan.8 Az épületet az Erzsébet híd újjáépítéséből visszamaradt szürke gránit kövekkel burkolták az alsó szinteken és a felső emeletek szalag-ablakjainak mellvédjénél. A fa (!) bukóablakokból képzett ritmikus nyílások vasalatait (nem lévén magyar szakipar) külföldről hozatták.

 

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
4/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
5/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
6/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
7/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

 

Most, 2010-ben: Az új idők hajnalán 1988-1989-ben átalakításokkal egybekötve felújították az épületet, már az OTP teljes használatára. A hűvösen elegáns nemeskő burkolatot polírozottan csillogó vörös kőlapokra cserélték, a nyílászárókat az osztásrendszer megtartásával teljes egészében mattbronz-mélyszürke fém ablakokra váltották és a tetőterasz szintet átépítették. A legnagyobb változáson az emeleti pénztárterem esett át: a nyomott térarányok korrigálására a négy pillérre kiváltott, természetes fénnyel átvilágított födémrácsot középen kimetszették és centrálisan elhelyezett, térrács alkotta üvegpiramis került rá. Az arányok nem lettek sokkal jobbak, az egyedi belsőépítészeti karakter pedig megsemmisült. Az átalakítások ellenére is szuggesztív erejű azonban az építészeti alapdöntések nagyvonalúsága.

 

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
8/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
9/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
10/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

 

A három szárny alkotta udvar felnyitása a nemrég sétálóutcává átváltozott Bécsi felől lazítja a városi zártsorú beépítést, de sajnos biztonságtechnikai okokból nem lehet bejutni az egykoron két utca felé megnyitott belső udvarra. A tömb sarokképzésénél a beforgatott alsó szint ma már talán két szintben lett volna artikulálva, de még így is domináns a felső szintek tiszta építészeti architektúrája és szédítő a konzolosság megjelenése az utcaképben. Nemes arányú a szalagablakos rendszer, melyen a környező házak képe (tényleg) tükröződik.

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
11/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
12/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán
13/14
Chemol-OTP. Fotó: Vukoszávlyev Zorán

 

 A ház funkcionális tisztasága a telekhatár menti másfél-traktusos és az utcai középfolyosós rendszerrel gyönyörű iskolapélda, miként a szárnyak csatlakozásának fordulósarkaiban elhelyezett lépcső-lift-mosdó-blokkok földszinten megúsztatott tér-testjei is. A faltartók mérnöki-művészi szerkezeti rendszere korlátozza a szabad variálhatóság álnok ezredfordulós kívánalmait, de örökérvényűen megtartatja a logikus osztások mellett a korabeli térstruktúrát.

Vukoszávlyev Zorán


Az esszé a Metszet 2010/4. számában megjelent glossza bővebb változata.

épület: OTP Bankház (egykori Chemolimpex-OTP irodaház), Budapest (1960-1963)

építész: Gulyás Zoltán (1930-2000)


1 Gulyás Zoltán 1952-ben diplomázott a Műegyetemen.

2 Janáky ekkor a budai vár rekonstrukciós munkáival foglalkozott, illetve ezen időszakhoz köthető a Miskolci Nehézipari Egyetem számos épületének terve.

3 A magyar építészcsoport tagjaként 1954-1956 között Koreában dolgozott az újjáépítésen – tervezőként hozzá is köthető épület Phenjanban az Orvostudományi Kar Bakterológiai Intézete (Mühlbacher Istvánnal).

4 Szendrői Jenő műtermében dolgozott mesteriskolásként majd tervezőként, innen indult el a „ranglétrán" felfelé.

5 Pályáját az Ipartervből 1986-ban kiváló Matervben fejezte be. Alkotói munkássága mentén számos (ma is) meghatározó építészmunkatárs vagy épp „tanítvány" nevével találkozhatunk: ifj, Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő, Jurcsik Károly, Földesi Lajos, Szekeres József, Finta Jószef, Patonai Dénes, Reimholz Péter, Lázár Antal, Dobai János. Oktatott a Mesteriskolán és a BME-n, a BME díszdoktorává fogadta 1997-ben.

6 Az archív képek vonatkozásában lásd: Dobai János: A „Chemolt" nem lehet lebontani! in: http://www.epiteszforum.hu/node/16401

7 A viszonylag alacsony belmagasságú terem különleges belsőépítészeti összhangban jött létre: a keskeny-magas vasbeton gerendák rácsozatához alkalmazkodó átvilágítható álmennyezet mezőiben savmaratott üvegen keresztül jött be a fény a kis felülvilágító kupolákon át; este a gerendák alsó síkja mentén vezetett fénycsövek rajzoltak rasztert a mennyezetre.

8 Gulyás a Váci utca felőli tömb helyszínrajzi rendszeréhez igazította az alaprajz derékszögű vázrendszerét – mivel a Bécsi utca hegyes szöget zár be a Deák utcával, így a földszinti téglalap alaprajz felett a telek határvonalt követő, a sarok felé „hegyesedő" épületkonzol alakult ki.


Referenciák:

Ferkai András (szerk.): Gulyás Zoltán építészete 1930-2000. HAP Galéria, Budapest, 2005

Kubinszky Mihály: A rend és gondosság építésze. in: http://www.magyarszemle.hu/szamok/2005/6/a_rend_es_gondossag

Dobai János: A „Chemolt" nem lehet lebontani! in: http://www.epiteszforum.hu/node/16401

 

Vélemények (20)
Laji
2010.08.06.
21:33

Nem vagyok építész, közgazdaságtanból van tudományos fokozatom. Kénytelen voltam némileg utánaolvasni ennek az épületnek, mert amikor először láttam az általam nem ismert történetű irodaház melletti mondatokat, azok mélyen sokkoltak. Kíváncsi voltam, mi az, ami miatt ennyi építész áll ki mellette, amikor én, aki a közelében lakom, egy tévedésnek tartom, és minden alkalommal, amikor elmegyek mellette, reménytelenül sóhajtok fel: "mikor fogják ezt végre elbontani?". Sajnos, tucatnyi cikk/előadás után arra  akövetkeztetésre jutottam, hogy ez az épület egy szakma belterjes orientációjának jelképe. Nekem ez olyan, mintha egy tárgyi tévedésekkel teli tankönyvből oktatnának az egyetemen, csak azért, mert az volt a diszciplínában az első, korának egy emlékezetes alkotása. Az építész szakmának nem szabadna ennyire berögzött, saját histórikus értékrendszerének rabjává válnia! Kicsit többet kellene kommunikálni kívülállókkal is, hogy más szempontok árnyalják a képet! Köszönöm, hogy meghallgattak!

másik
2010.08.06.
22:06

@Laji: Fontosnak tartom hogy többféle és több nézőpontú vélemény megfogalmazódjon mindenféle fórumokon, fontos és izgalmas lehet rákérdezni alapvető vagy annak hitt emlékeinkre is - nagyon hasznos tanulságai lehetnek.

Azt azonban - az épület értékeibe vagy kritikájába most nem belemenve - megkérdezném, hogy hol lehetett erről "tucatnyi előadást és cikket" találni? Én egy (=1) részletes ismertetést ismerek Ferkai András könyvéből, ami nagyrészt a hatvanas évekbeli sajtómegjelenés (Vámossy Ferenc) átvétele. Ezen (illetve a fenti remek összefoglalón) kívül hol lehet a házról olvasni? (Tényleg érdekelne!)

(Ezen túlmenően érdekelne a véleményed részletesebben is, kifejtve.)

HI
2010.08.07.
17:26

@Laji:  Laji!

A téma megközelítésben számomra ez a legkonstruktívabb bejegyzés, bár abban más a véleményem, hogy a Chemol tévedés. Az építészet talán egyik legnagyobb kérdése az, hogy az építészeti struktúrák hogyan kommunikálnak a környezettel és kettőn áll a vásár, az építészeken és a környezeten. A kortárs modern zene és a kortárs modern építészet között párhuzam van (bár a zene előrébb tart). Nem elbagatelizálva a dolgot egy anekdóta, remélve a beszélgetés komolyabb folytatását.

Maurice Ravel  francia zeneszerző leghíresebb művének, a Bolérónak bemutatóján egy hölgy felkiáltott a nézőtéren: - Ez őrült! Mire Ravel azt felete, hogy akkor megértette a darabot. Huszti István

mB
2010.08.07.
19:43

@HI: Jaj, ebbe az anekdotába hadd kapaszkodjak bele, bár mellékszál, belátom: értem bár az anekdota üzenetét, és sok sok más művel hiteles lenne (magam is tudnék említeni hasonló, "beszólós" ősbemutatókat, párat), de pont a Boleróval elég nehezen hihető a dolog. Részint mert tudomásom szerint az ősbemutató - Broniszlava Nizsinszkaja balett-koreográfiájával - hatalmas siker volt (Párizs, Operaház, 1928.), ahogy azóta is az, részint mert elég nehezen képzelhető el egy a mű közben felkiáltó hölgy - pláne a neki visszakiabáló zeneszerző. De ha még így is lett volna, ami végképp nehezen fogadható el PONT E DARAB esetében, hogy a szerző a művét "őrültnek" tartotta volna.

A darab Ida Rubinstein táncosnő felkérésére született, a "bolero" nevű spanyol tánc zenei formájából építkezve - az őrülethez igazán nem tudom mi köze lehetne. Mondom, ezzel együtt érteni vélem az anekdota üzenetét, csak mintha a benne szereplő mű keveredett volna össze vagy cserélődött volna ki valami mással - így (nekem mindenképpen) hamis.

HI
2010.08.07.
20:05

@mB: "jaj", kezdem én is így. Minek kellene egy anekdótának igaznak lennie? Csak egy kis háttérszín festés, ne legyen a beszélgetés annyira feszes. Különben kösz az ismertetőt.

Huszti István

mB
2010.08.07.
20:11

@HI: jaj - csak azért, hogy hiteles legyen. :-) Ugyanez a sztori 20 (vagy 120) másik művel elmondható lett volna - furcsa hát ezt egy MINDIG sikeres és elfogadott, annak idején tomboló sikerrel bemutatott darabbal olvasni. ;-)

Nem a sztorinak, de magának a darabnak nem tesz jót - illetve talán az előbbinek se: a(z általam főleg vitatott) konklúzió azt sugallja, hogy a "modern alkotónak" más célja sincs, mint az őrület. Még ha hajlok is ezt sok esetben akár el is fogadni (bár a dolog még akkor is jóval árnyaltabb kéne hogy legyen), PONT a Chemolimpexnél és PONT a Bolerónál ez igen necces. Nekem.

lecsó
2010.08.07.
23:14

@mB: Sztravinszkij Tavaszünnep című művének volt botrányos bemutatója. Állítólag még bunyóztak is. Egy balett miatt...Ez majdnem olyan, mint építészetre táncolni.

HI
2010.08.08.
09:54

@mB:  :))))))))Tetszik. Eszembe sem jutott, hogy az anekdótából a modern-örült fogalompár kihozható! De bizonyára sokan örülnek neki:).

Komolyabban. A hölgy "őrült" felkiáltása csupán azt jelenti, hogy rájött, más struktúráról van szó és nam azt mondta, pl. "szörnyű". Szóval az építészeti kritika során legalább odáig el kellene jutni hogy, felismerjük (tételezzük fel), más struktúra. Ez sajna nem jellemzó.  No aztán meg az építészeknek is néha nem ártana a környezettel kapcsolatban eljutni idáig.

Még komolyabban. Elővehetjük Gödel urat és nemteljességi tételével megpróbálhatjuk a modern fogalmát értelmezni.

Kevésbé  komolyan.  Vizsgáljuk az építészeti alkotóra ható hatásokat Alma Mahler és Gropius esetével. Ki tudja hová jutunk?:) (bocs javítva Gropiusra, cavinton!)

Huszti István

HI
2010.08.08.
13:40

@HI: kedves Perika! hi HI!

gondolom ezt a nyájas olvasó nem látja, tehát személyeskedhetek és lehetek őszinte... (úgyis letörli. ezt a jogot nem vitatom el. Ön a szerkesztő. ha itt maradna akkor pedig úgysem érti más, mert hiányzik előle a teljesen közömbös 2 mondatom és HI kirohanása.)

hm azt még értem, hogy egyes negatív kritikát tartalmazó hozzászólásaimat levette. bár érthetetlen logika alapján.

de az már elgondolkodtatóbb, hogy a Schnellerest azt átírta. pedig nagyon visszafogott volt. a Körmendy-t nem is említettem...

a motiváció is érdekes. a HI hozzászólótól ijedt meg? de hát a múltkor is csak fenyegetőzött azzal, hogy utolsó, azóta meg írt 200 hozzászólást. nem értem milyen mérlegelés alapján tud ilyen "határozottan" ítélkezni.

a HI nevű úrral nem értek egyet többnyire. de ez fel sem vetődött bennem, hogy követeljem a "törlését". a véleményét elfogadom, az igazzságtartalmát pedig nem vitatom.

A fentiek csalódást nem okoztak, de az egyoldalúság, vagy "bizonyos érdekek" képviselete az elgondolkodtat. Persze erre is joga van. Csak így a szakmai "fórum" elnevezést pl. club-ra kellene keresztelni, hogy ne keltse a pártatlanság látszatát.

kellemes napot!

perika
2010.08.08.
13:59

@HI: Kedves kodo tamas nagy herceg, mivel olyannyra destruktiv, beteges a hozzaallasa a kommenteleshez, kertem a rendszergazdankat, hogy ezeket a felhasznalokat torolje a kommentekkel egyutt, Onnek meg azt kivanom, hogy inditson egy blogot, es ott szemetelje tele a digitalis vilagot. Nalam (is) vegleg betelt a pohar. Az is meglehetosen egyoldalu, hogy On itt a munkankba belepiszkit, tobbszori levelvaltas, szepen keres ellenere is. Isten aldja, kerem sertodjon meg es sose lassuk itt tobbe! Erika

perika
2010.08.08.
18:17

@perika: Nem haragszom. Nem sértődök meg.

Kedves Perika!

Tudomásul veszem. Ön a szerkesztő.

Ha valakit személyében megsértettem elnézést. 

Itt kicsit lejt a pálya. Igyekeztem megalapozott és tapasztalaton alapuló véleményeket írni. Talán kicsit fel is húztam magam: a magyar nyelv témán, a mék nyilatkozaton, és HI örömén, hogy nincs is probléma, mert volt egy jóhangulatú zsűrije éppen. Inkább a jelenségekre igyekeztem koncentrálni. Ezekről a folyamatokról én nem tehetek, a környezetemben az alkotó, támogató szellemet segítem. De bizonyos problémák akkor is vannak, ha álszenten nem beszélünk róluk. Visszatérünk rá egy félév múlva.

Csendben figyelem az ÉF-et.

Erőt, egészséget kívánok a szerkesztői munkához!

Dienes János
2010.07.13.
08:47

Zoránnak, Dobai Jánosnak, a finn helyszíni beszámolóknak és az ÉF-nek köszönet. Teljes, tudományos igényű képet kaptunk az épületről és koráról. Most lehetne megalapozott döntést hozni. Engem tökéletesen meggyőztek a kollégák.

A 60-as években szinte reneszánsz kori módon vett részt a világ építészeti lüktetésében hazánk. Kb 50 év már egyébként is történelmi távlat...

Folytatásként - legalább városképi okok miatt- a többi "bontandó" épület védelmén is elgondolkozhatnánk...

zapata
2010.08.07.
06:20

@Dienes János: Az utolsó mondat egy nagyon fontos összefüggésre utal. Az építészoktatás minőségét e témában megkérdőjelező hozzászólásban abból a szempontból (is ) kétségtelenül van igazság, hogy az oktatásban az egyedi épület eredendően inkább önmagában létező entitásként jelenik meg, mint csapatjátékosként. Csak innen eredeztethető az a túlságosan is sok épület szerzőjének az a szemmel látható elvárása, hogy az ő épületét kizárólag önmagában értékeljék. Ezzel szemben az építészet nem szelektálható és nem cenzúrázható közönsége az egyes épületet mindössze egy halmaz egyik elemeként érzékeli, azon egyszerű oknál fogva, hogy az nem is érzékelhető másképp. (Egyébként megette a fene azt a színházat, ahol a színészek csak egymásnak, sőt azon belül is egyes csoportok tagjai is csak saját csoportjuknak játszanak.)

Ezért joggal vitatható az a (Philip Johnson után szabadon) "pöttyintett műemlékvédelem", ami a műemlék környezetétől nem egy harmonikus összefüggésrendszert követel meg, hanem mindössze arra megkövetelésére korlátozódik, hogy a környezetben megjelenő új épületek minden áron és lehetőleg hisztérikusan különbözzenek a műemléktől.

A hatvanas évekre viszont én történetesen nem úgy emlékszem, mintha a világtól vasfüggönnyel elzárt magyar építészet annyira részt vett volna abban a bizonyos lüktetésben. Kétségtelenül volt erre igény a szakma (vagy egy része?) részéről, az is igaz, hogy a szakma sokkal inkább benne volt a közéletben, mint a késői Kádár-koszakban és ma, de a világban folyó lüktetésről a vasfüggönyön csak töredékes információk hatoltak keresztül és a hazai kontextusban azok egy része is súlyos jelentéstorzuláson esett át. Általánosságban inkább az volt a jellemző, hogy a magyar fogyasztó a nyugati világ modern építészetének egyfajta "szocmodern" paródiáját kapta. Ezért a Chemolt én inkább az üdítő kivételek közé sorolnám, és az az érzésem, hogy mások is ezért tartják sokra. 

HI
2010.07.13.
08:20

 A Chemol az építészeknek, teljesen jogosan egy ikon. Az, hogy felmerül a lebontásának lehetősége egyben azt is jelenti, hogy a társadalomban a "modern" fogalma teljesen tisztázatlan, ill. félremagyarázott. Véleményem szerint olyan, hogy modern építészet, modern kor nincs, hanem van a dogmatikus filozófiákat periódikusan megkérdőjelező - a történelem során több formában felbukkanó - gondolat, aminek egyik megjelenése a modern. A Chemol egy ilyen gondolatnak igazán nagyszerű megtestesítője, lebontása nem "csak" az épület lebontását jelentené.

Kicsit félve írnék három gondolatjelet, aki akarja gondoljon bele, nézzen utána.

- modern

- emlék

- Szent X. Pius a modernisták ellen

( a világ tiszta paradoxon)

Huszti István

Masznyik Csaba
2010.07.13.
10:50

@HI: Kedves István!

A Chemolimpex (elemzendő és) nyilvánvalóan védendő épületének ügyén túl, azaz inkább azon belül nem helyeslem az amatőr fogalomhasználatot: "olyan, hogy modern építészet, modern kor nincs" - írod. Dehogynem van. A "modern", a "modernizmus", a "modernség", illetve a "modernizáció" fogalmai és az ahhoz való viszonyunk mind érzelmileg, mind az alapvető ismeretek híján valóban tisztázatlan, de ezt a tisztázatlanságot a Te bejegyzésed is tükrözi, illetve nem segít tisztázni.

Bevezetőül egy rövid előadás a témában Heller Ágnestől *, melyet számtalan izgalmas, a fogalom tisztázására alkalmas link követhet még, például ez. Mondhatod, hogy az irodalom persze más, de mit tegyünk, ha az irodalomelmélet és a művészetelmélet jócskán előtte jár az építészetelméletnek.(Mit tegyünk: ismerjük meg az alapfogalmak hátterét és használjuk őket pontosan az építészetelméleti szövegekben is.)

* "Bizonyára találkoztak már a modernség másfajta értelmezéseivel, mint amit én itt ki fogok fejteni, ha pedig nem, akkor minden bizonnyal még fognak. De azért van, amiben minden értelmező megegyezik, s ez a filozófiában nem is kicsiség. Például abban, hogy a modernség, mint olyan, létezik, hogy a történelmi lét feltételei lényegesen változtak meg az utóbbi háromszáz-valahány esztendőben, hogy ennek a változásnak az értelmezése önismeretünk szerves része." (Idézet Heller Ágnes előadásából.)Tisztelettel és köszönettel a Böll könyvért (is)!Üdv!mcs 

HI
2010.07.13.
18:06

@Masznyik Csaba:  Kedves Csaba!

Örülök, hogy Heller Ágnest hozod fel, azon szerencsések közé tartozom, aki nála végezhette a filozófia kurzust. Szerintem a leckét jól tanultam meg, de lehet, hogy felületesen fogalmaztam. Azzal, hogy azt mondom, hogy nincs modern építészet és modern kor, arra utaltam, hogy a MODERN nem egy adott kor terméke és az ÉPÍTÉSZET értékei nem egy adott korhoz köthetők csupán. Nem a MODERN létét tagadom, hanem a korhoz kötöttségét  Ezt mondja - gondolom én - a Heller Ágnes írás is. 

"A modernség dinamikája röviden úgy írható le, mint egy adott társadalmi világrend értékeinek, illetve azok érvényességének intézményesített tagadása. Eredete még az időszámításunk előtti korra tehető - hogy pontosan mikorra, az persze vitatható. Én az i.e. 6-5. századot és Athén városát jelölném meg idejének és forráshelyének - és Szókratész (7. ábra) személyében látom megtestesülni."Nem akarok a főtémától elkanyarodni, ezért a Chemol példáját nézve vedd észre, hogy ezt a modern  épületet általában formai elemi alapján közelítik meg és tekintik  modernek, ez tévedés.

Nem tudom, hogy ezen fogalmak körüli párbeszéd mennyire érdekes másoknak és ide valóak-e, engem érdekel, de nem akarom erőlltetni (félek, hogy "kimoderálnak").

Huszti István

HI
2010.07.23.
19:38

@HI:  Szia Csaba!

Nem tudom olvasod-e, ha igen vonj párhuzamot ezen írás alapján a "modern" fogalmával.

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/inmem_tothimre.html

Tisztelettel

Huszti István

mapet48
2010.07.13.
08:01

 ..."Nemes arányú a szalagablakos rendszer, melyen a környező házak képe (tényleg) tükröződik."... S mely tükröző fényeivel megnemesíti, értelmezi azokat:  ex CHEMOLIMPEX - ex IPARTERV  (fotó: Mátrai Péter)  

zim
2010.07.12.
22:36

A Rautatalo, mint előkép

A korabeli MÉ-ben Vámossy Ferenc Alvar Aalto Rautatalo-ját hozta fel előképként. Érdemes talán megnézni, hogy mi történt ezzel a "hasonló" házzal Helsinkiben.

A Rautatalo kereskedelmi és irodaépületként épült meg az 50-es évek közepén. A modernista épület azért elég érzékenyen illeszkedett be környezetébe. Aalto "nagy húzása" az volt, hogy az épület belsejébe becsempészett egy háromemeletes "piazzettát", a Márvány-udvart, ami az itáliai városi létet "idézte" a provinciális Helsinkiben

Rautatalo homlokzat

Ez a Márvány-udvar, illetve az ide beköltöző Café Columbia a helsinki társasági élet közkedvelt találkozóhelyévé vált...   ...egészen a 80-as évekig, amikor is kiderült, hogy a ház túl jó helyen van a belvárosban. Így a bérleti díjak megugrottak, a Café Columbia más neves design boltokkal együtt eltűnt a házból. Átmeneti idők: étterem, night club hasonlók...

 

Majd a Finn Építészek Szövetsége látva a hanytlást kezdeményezte az épület műemléki védelmét, s ez lett az egyik első modernista épület, amelyik megkapta az ilyen típusú védettséget.



Az 1990-es években egy komoly ingatlanfejlesztő konzorcium kezébe került az ingatlan, akik nemzetközi brainstormingot rendeztek arról, hogy hogyan is lehetne gazdaságosan hasznoítani az épületet.

A "megoldás" az lett, hogy a földszinti kereskedelmi területekhez hozzá lehetett csapni egy pinceszintet és "végtelen" térszín alatti területeket. Az irodaszinteknepedig egy bérlőt kerestek az ingatlanosok. Megtalálták a Nordea Private Bankinget, akinek kellett a reprezentatív belső tér is (bár ezt nem akarja a nagyközönség részére megnyitni)

A felújítás során igyekeztek megtartani, illetve újraépíteni az épület eredeti szerkezeteit, pl. a linóleumpadlókat, régi típusú álmennyezeteket, ablakokat stb. A réz homlokzathoz pedig hozzá sem nyúltak, hogy megmaradjon az épület patinája.

arkkitehti
2010.07.13.
06:49

@zim: A legújabb fejlemény ezen elöképet illetöen: négy éve három, kultúrális célokat (is) szem elött tartó alapítvány kezébe került a ház. A bank marad bérlöként, viszont az Alvar Aalto-alapítvány (nincs e három között) némi háttérmunka után nyilvánossá tette elképzelését arról, hogy a Márványudvart újra megnyissák a közönségnek, söt, ezt a helyet képzelik el az új Alvar Aalto formatervezési központ kiállítóterének. Helsinki 2012-ben a design fövárosa lesz. Ez kiindulópont még számos hasonló elképzelésnek, amikböl ha csak egy részük valósul is meg, már nyer a város. A Rautatalo / Vasház sorsának szerencsés fordulata részben tehát ennek köszönhetö, részben a kávézók helsinki-i reneszánszának, és annak, hogy az építészeti értékek megörzése, a közönség számára való megnyitása a (pénzéhes, kizsákmányoló) cégek, bankok imázsának kötelezö része. Nem tudom, öszinte-e ez minden esetben, mindenesetre egy trend, amit ciki nem követni. Az is segíti még a Rautatalo-t, hogy az utca (Keskuskatu) a fenti kép készülte óta sétálóutca lett. 

A Márványudvart remények szerint 2012 február 3-án, Aalto születésnapján fogják megnyitni. Link az AA alapítvány közleményéhez: (sajnos csak finnül) http://www.alvaraalto.fi/info/press/10_aamu.htm

Még annyit, hogy erröl írt a legnagyobb finn napilap, föszerkesztöi írásában, a múlt héten, a következö föcímmel: A Márványudart meg kell nyitni a közönségnek. 

Tisztelettel a Chemol-házért harcolóknak, Bajsz Edit

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.