Hazánk egyik legpatinásabb acélhídja 1894 óta ível át a Sió-csatorna fölött, a közel háromszáz pincét számláló sióagárdi Leányvár tövében. 2018-ban teljes felújításon esett át.
Eredeti, szegecselt szerkezete mellett a híd ékességei a téglából és kőből épült hídfők.
A korabeli munka minőségét mutatja, hogy az eredetileg 20 tonnás gőzekékre gondolva tervezett szerkezet súlykorlátozás nélkül használható a mai, akár negyven tonnás járművek számára is.
A sióagárdival egy időben épült esztergomi Mária Valéria -híd, egy évvel a komáromi testvére, az ottani Erzsébet-híd után. Öt nyílásából a második világháborúban elpusztult három középsőt 2001-ben azonos formával, de modern anyaggal építették újjá.
A nagy, rácsos hidak történetének igazi hungarikuma a sarló formájú medernyílás. Az ívhidakra utaló forma valójában hagyományos kéttámaszú tartók erőjátékát jelenti, a domború formának itt csak esztétikai oka van.
A Kőrösök egyik legszebb hídjának formáját részben a budapesti Szabadság-híd ihlette. A gyulai Fehér-Kőrös hídjának statikai elrendezése ugyanakkor egyszerűbb, folytatólagos többtámaszú tartóként működik.
A míves csomópontokban gazdag hídszerkezet 1913-ban épült. A képen látható felső keresztkötését a 2007-es teljes felújítása során helyezték magasabbra, hogy nagyobb biztonságban legyen a túlméretes járművektől.
A 15 évvel ezelőtti felújítás során a híd eredeti vasbeton pályalemezét könnyű acélszerkezetre cserélték, és persze nem maradt el az alapos korrózióvédelem sem, ami azóta is tökéletes állapotban van.
Pécs szélén áll egy egyszerűnek tűnő gyalogoshíd a Szigetvárra tartó vasút fölött, ami valójában a hazai hídépítés történetének egyik legfontosabb emléke. A balatonszemesi vasútállomásról hozták ide 1961-ben, de nem ez adja a jelentőségét.
Ez az első hazai híd, ami a drága és nehéz szegecselés helyett elektromos ívhegesztéssel épült, az Elktroforrasztó Műszaki Társaság tervei szerint, 1931-ben, Európában a negyedik ilyen szerkezetként.
A ma is jó állapotú híd inkább műszaki emlék, mint fontos közlekedési útvonal, de a hosszan zárva tartott sorompók mellett van haszna. 6,5 tonnás tömege alig fele egy korábbi, hasonló, szegecselt hídszerkezetének.
Egy évvel később, 1932-ben már az akkori Budapest-Bécs országút 53 méter nyílású Rába-hídján alkalmazták a hegesztést, a világ akkori leghosszabb ilyen hídját megépítve. A ma is álló Petőfi-hídhoz a zsinagóga ad hátteret.
A ma is modern hegesztett hídszerkezetet a második világháború végén felrobbantották, de a következő évben két darabban kiemelték, és csupán a roncsolt csomópontjait pótolva, újra üzembe helyezték. Ma ipari műemlék.
A Makóról Szegedre tartó 43-as főúton áll a Maros különleges felépítésű közúti hídja, ami felépítésében jó harminc évvel előzte meg a ferdekábeles hidak korát, a kis mérettartományban célszerűbb merev függesztőivel.
A szomszédos vasúti híd nyílásbeosztását követő, egyedi acélhíd 1975-ben készült el, az Uvaterv rendkívül termékeny mérnöke, Dr. Darvas Endre vezetésével.
A híd közepének legnagyobb terheitől a vékony főtartó már mélyre hajlana, a pilléreken messze túlnyúló végei pedig felemelkednének a szélső támaszokról. Mindezt masszív lehorganyozás akadályozza meg.
A hazai hidak közt egyedülálló a Békéscsaba melletti Gerla-patak függesztőműves gyalogoshídja, amely 2006-ban épült.
A 17 méter nyílású szerkezet útpályája egyetlen, középső ponton van felfüggesztve az 5,5 méter magas főtartókra.
Az M19 autóút győrszentiváni szakasza fölött 2019 óta áll hazánk első, egyetlen főtartóval épült ívhídja.
A rendkívül karcsú, mégis 47 méter nyílású ív legyártása, összeillesztése különösen nagy pontosságot igényelt. Oldalirányban az ívet a széles pályalemez függesztési stabilizálják.
