Helyek
CM à la Budapest
2008.04.23. 12:55
"A négyezres tömeg, a budapesti Critical Mass megállíthatatlanul duzzadt, idén 80 ezer ember kerekezett a városban. A nyugati demokráciákban ennél jóval kisebb tömeg esetén is beindul a politikai mechanizmus a „kritika" feldolgozására. Valami aránytalanságot érzek itthon mind a tájékoztatás, mind a politikai válaszok terén. Sem a média, sem a politika nem tud (nem akar) még nagyon mit kezdeni az olyan fokú alulról szerveződéssel, mint a CM."Bardóczi Sándor gondolatai
A budapesti Critical Mass-nek már neve is van a nemzetközi CM közösség berkein belül: ’Budapest style’-ként emlegetik. Hogy mennyiben más ez a rendezvény, mint máshol a világban? Annyiban, hogy a budapesti CM elegyíti a ’punk’ vonalat a konformista vonallal, azaz nem csak a radikalitásra koncentrál, ahogy Sinya (Sinka Károly) és Kükü (Kürti Gábor), a két – mondjuk így - főszervező összegezte a kettejük „robbanóelegyét" egy NOL interjúban az idei CM előtt.
1/8
Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Az idei Kritikus Tömeg hivatalos vonulási időpontja Budapesten tervezetten nem a Föld Napjára (április 22.) esett, hanem az azt megelőző vasárnapot, április 20-át vette célba. A háttérben nem „felsőbb utasítás" vagy alku keresendő, hanem a tudatos közösségépítés és pozitív üzenet igénye azok felé, akik zsigerből elutasítják a CM-et annak „várost felforgató" volta miatt. Pedig a Kritikus Tömegnek két indoka1 is lett volna ragaszkodni a keddi, április 22-i dátumhoz, mégis az önkontrollt választották2 ugyanúgy, mint másfél éve is, az őszödi beszéd generálta tüntetésekkor, amikor a szervezők végül a békés vonulást féltve és az átpolitizálódás veszélye miatt lemondtak a szervezésről. Az egyetlen eddig elmaradt budapesti CM-et így a „rendezvény naptárakban" egy tank piktogramja jelöli mementóként.
Óriási belső vita előzte meg a 20-i dátumról szóló döntést. Kükü, azaz Kürti Gábor véleménye szerint egy hétköznapi óriás tömeget mozgató Critical Mass Budapest jelenlegi állapotában szinte megvalósíthatatlan (az ügyre visszacsapó botrány nélkül, és egyáltalán fizikailag). Ennek ellenére ez a szervezők szerint meg fog történni az idén: erre ők a mobilitás hetével a közkommunikáció szintjén jól előkészített autómentes napot jelölték ki szeptemberben. Addigra – mondja Kükü - már csak a CM lesz veszélyben, ha jó sikerül a szezon, akkor a cél (Budapest bringás pályára állítása) már nem.
[A jeles napokat] „…jó dolognak tartom, de eszközként és nem célként. Mindennél jobban érdekel azonban a valódi változás az emberek életmódjában. És ennek ha rajtam múlik mindent alárendelünk. A civil mozgalom legnagyobb zsákutcája a befelé fordulás, a körülmények, az outsiderek gondolkodásának figyelmen kívül hagyása. Az elszakadás azoktól, akikért dolgozik, sőt gyakran a felsőbbségi érzés. A CM nem magáért van. Lehetne más taktikát is választani mint az embereknek is érthető, szerethető mozgalom, lehetnénk például polgárpukkasztók, vagy punkok, de ez se a Föld megmentéséhez, se az autómentes Budapesthez nem vinne közelebb, és ez a lényeg, nem a napok." – szólt a szervezői védőbeszéd, és valahol ez az a momentum, ami miatt jogos a budapesti CM-re rácimkézni: ’Budapest style’.
2/8
Critical Mass 2008
Critical Mass 2008
3/8
Critical Mass 2008
Critical Mass 2008
4/8
Critical Mass 2008
Critical Mass 2008
A Kritikus Tömeg rendezvényei nem csak a résztvevők számában módosulnak. A négyezres tömeg megállíthatatlanul duzzadt 10-20-30-50 ezerre 2004 óta, és úgy tűnik, a növekedési pálya még korántsem zárult le. Erről árulkodik a médiában a mostani rendezvényről szóló becsült adat: 80 ezer ember! A nyugati demokráciákban ennél jóval kisebb tömeg esetén is beindul a politikai mechanizmus a „kritika" feldolgozására, idehaza még a negyedik hatalmi ágként aposztrofált média is jórészt csak a színes hírek között hozza le a maga MTI adaptációját: kevés publikáció tulajdonított nagyobb súlyt a szemünk előtt robogó lavinának. Valami aránytalanságot érzek itt mind a tájékoztatás, mind a politikai válaszok terén, bár kétségtelen: egy lassú erjedés elindult. Sem a média, sem politika nem tud (nem akar) még nagyon mit kezdeni az olyan fokú alulról szerveződéssel, mint a CM: szoknunk kell a webkettő és a xerokrácia generálta ad-hoc közösségek jelentőségét, értékén kezelését. Ráadásul a média egészében tetten érhető az aránytalanság az úgymond „zöldek" és „technokraták" szerinti leegyszerűsítés során, és jórészt mindez kimerül az előbbi „felhőszurkáló" és az utóbbi „realista" mivoltának hangsúlyozásában.
Kükü szerint stratégiai hibát követtek el a zöldek, amikor befelé fordulással szubkultúrát csináltak a zöld mozgalmakból. Szerinte egy zöld szervezetnek csak az egyik feladata a környezetvédelem (fellépés, kutatás, tájékoztatás), a másik, és ugyanilyen fontos a kitörés a szubkultúrából, és a társadalmi expanzió. Ha a második terület nem elég hangsúlyos, akkor egy idő múlva visszacsap az első tevékenység hatásaira. A társadalom elzárkózással reagál, aminek a következménye az egyébként értékes zöld gondolatok értékvesztése.
Miközben a nagyvilág eléggé pozitív döbbenettel fogadja a Budapest style rekordokat döntögető menetelését, idehaza még mindig marginális a téma mind közéleti, mind városstratégiai szempontból. A CM közben teszi a dolgát és módosulni (vagy továbbfejlődni) látszik abban a kérdésben is, hogy kizárólag a nagy központi rendezvények érhetnek el sikereket. Már fut egy ideje a Minimal Mass névre keresztelt, minden hónap utolsó péntekén megrendezésre kerülő városi bringatúra is. Tavalyelőttről származik a decentralizálódás vidéki nagyvárosokra átterjedése. Az idén maga a budapesti CM is tovább differenciálódott: kerületi vagy egyéb identitás alapon szerveződő csillagtúrák indultak meg a belváros felé, hogy a Deák téren összenőve Kritikus Tömeggé váljanak.
5/8
Critical Mass 2008
Critical Mass 2008
6/8
Critical Mass 2008
Critical Mass 2008
7/8
Critical Mass 2008
Critical Mass 2008
A CM láthatóan értékén kezeli azt a tényt, hogy minden nagy tömörülés (tömeg) INDIVÍDUMOKBÓL áll össze, akik más nézőpontból látják a dolgokat. A mostani csillagtúrás CM az első, ami kísérletet tett a hatalmasra duzzadt „ős" CM jórészt területi alapú decentralizációjára. Egy olyan esemény, ami egy időben zajlik valami közös ideológiai vonal (itt például a városi alternatív életforma) mentén, logikusan főként térben tud decentralizálódni, ha már túlontúl nagyra nőtt. Maga a decentralizáció is egy üzenet: üzen a politikának és a városlakónak, hogy magának a városnak is decentralizálódni kell, ha elért egy "kritikus tömeget". De ezek mellett (nem csak az idei rendezvényen) megjelent a CriticalMiss1, a Gyilkos Lódarazsak2, a görkorisok, a babakocsisok, CriticalMacesz3, a RABIC4, a gördeszkások és a többi "frakció" is, amelyek ehhez a térbeli decentralizációhoz raknak hozzá még egy csavart, az identitás alapú decentralizációt. Ahogy a kerületekben hirdetett csillagtúráknak is az lenne a bújtatott szerepük, hogy az elég alacsony szintű kerületi identitás (lokálpatriotizmus) ezáltal kapjon új tápot.
A CM-en tapasztalható decentralizáció nem az elkülönülésre épít – semmint azt első ránézésre feltételezhetnénk rossz beidegződéseink, például a budapesti kerületek egymáshoz és a fővároshoz való viszonyának elemzésekor – hanem a diverzitás bájára. A CM-en tényleg virágzik az a száz virág, amit egy ilyen örömfelvonuláson elvárhatunk, és még az autós társadalom kontra kerékpárosok viszonyában is több a kedves jelenet, szimpatizáns dudaszó és tolerancia, mint az antagonisztikus ellentéteken való terméketlen szócsata.
Ha elemezni akarjuk a mozgalom továbbterjedési lehetőségeit, akkor már az idei CM is mutatja a lehetséges jövőképet. A CM legnagyobb, úgymond központi, egész napos rendezvénye a Millenárison zajlott. Nem a Millenáris parkban, hanem Budapest sokak által nem is ismert, legrégebbi sporttelepén, az 1896-ban épült Millenáris Velodromban, (azaz Milli-n, ahogyan azt a kemény mag nevezi) amit nemrég még a Budapesti Olimpiai Központ szállodaként és lakóparkként kívánt hasznosítani. A lelkes bringások, élükön a terület sorsát leginkább szívén viselő magwas nevű velo-bloggerrel elérték a terület helyi védelem alá helyezését, és lépésről lépésre törik le az akadályokat a sporttelep megújulása előtt. Ebből a központból indult el útjára az idei legnagyobb csillagtúra a Deák téri központi felvonulás helyére, ami akár azt is mondathatja: jövőre más, a települési értékvédelem vagy a zöldfelületi infrastruktúra szempontjából kiemelt helyszínek is a célkeresztbe kerülhetnek. Ahogy a legnagyobb csillagtúra induló helyszíne, úgy annak célpontja is többletjelentést kapott. A Károly körutat beparkosító, Park! pólós kritikus tömeget a világhírű brit sztárfotós, Jason Hawkes légifelvételben örökítette meg. A public art programot levezénylő British Council ugyan óvatos duhajként csak 10 ezer pólóval készült, ami „hiánygazdálkodáshoz" vezetett, de aznap ez nem csak a zöldfelületek terén volt legalább igaz. A PARK! projekt ember fűszálai valamilyen szinten arról is voksoltak: mit gondolnak ők a városháza park tervezett beépítéséről, és úgy általában a városi zöldfelületek mennyiségéről és minőségéről – participációs folyamat ide, participációs oda.
Az idei CM-en tulajdonképpen nem történt semmi. Ha a semmit lehet úgy értelmezni, hogy sem molotov koktélt, sem árpádsávot, sem viperát, sem véraláfutást, sem könnygázt nem lehetett látni, pedig a tömeg óriási volt. De lehetett például politikust felfedezni, amint „pedálozik". Igen. Ez sem általános történés azért. Az új irányok kitapinthatók: önmérséklet és lázadás visszafogott elegyéből születő józan stratégia, az alulról szerveződés megtartása, decentralizáció, esernyőrendezvény jelleg, ami a városlakó problémáival a városlakó aktív részvételét kérve, nem fölötte, hanem mellette küzd. A partvonalról pedig ennek csak sikert szabad kívánni civilségünk városra ható kiteljesedése érdekében.
Bardóczi Sándor tájépítészmérnök
1első indok: Az első Föld Napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban - és az ország határain túl is - fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
második indok: Az első hazai Critical Mass-t Demszky Gábor főpolgármester azon döntése váltotta ki, hogy az Autómentes Nap rendezvényeit 2004. szeptember 22-ről a közlekedés zavartalanságára hivatkozva, hétvégére tolta.
2A Föld Napján ennek ellenére megtörtént egy a san franciscoi hagyományokhoz illeszkedő „szervezett véletlen", azaz radikális tekerés is: a hírek és a bőséges videoanyag szerint mintegy 300 bringással a kemény magból. A srácok „minden út bringa út!" kiáltásokkal vették birtokba egy-egy emelés erejéig a Clark Adam Alagutat, a Lánchidat és az Octogont. Az akció informális úton terjedt el a neten keresztül, és még maguknak a résztvevőknek is megoszlik a véleménye ennek hatásaiban.
3A kritikus tömeg öntudatos női szekciója
4Kerékpáros Egyesület
5A judapest.org által szervezett zsidónegyedi szekció (nem csak zsidóknak) kerületi identitást erősítő alapon
6Jelentése: RAdikális BICikilisták, illetve más források szerint Roppant Amatőr BICiklisták csoportja
10:02
Áh, ez már kompromisszumbeszéd... Érthető is, ha az ember talpon akar maradni, de nem vezet közösségi eredményre :(
Az lehet, hogy a tettek nem feltétlenül a "nagypolitikától" függenek, de csak akkor indulhat el bármi is, ha van egy elkötelezett, és jogkörrel is ellátott vezető személy is a szép szavak mögött - és azokon túl. Aki ha kell hetente kiadja az utasításokat, és ha kell szankcionál is az elmaradásokért. Ezen százezer felvonuló nem tud változtatni. 10 ezer vonulón túl egyébként sem a számoktól kéne függővé tenni a megoldást.
Hogy egy bagatel - ámede fontos lokális - ügyet említsek: mi kellene ahhoz, hogy az Andrássy úti tilosban parkolókat eltakarítsák a bringaúrtról? Mi kellene ahhoz, hogy a felfestett majd elkapart sárga csík visszakerüljön az Erzsébet tér oldalába? Mi kellene ahhoz, hogy a kisforgalmú egyirányú utcákban tábla engedje a szembehaladó bringázást? Százezer tekerő, vagy két-három felelősségteljes, karakán önkormányzati képviselő és tisztségviselő? A válasz azt hiszem egyértelmű.
10:27
@kemtam: a "kompromisszumbeszéd" az annyira rossz dolog lenne? De válaszolva a kérdésedre: (sok) pénz az biztosan nem (kéne ezekhez). Ahogy ahhoz sem, hogy fel lessen jutni például a Lánchídra úgy, hogy a rakparti bringaútról ne kelljen a villamosín keresztezésekor egy gigantikus padkáról zöttyeni egy nagyot. Vagy ahhoz se sok kéne, hogy a rakparti bringaút egy éve feltúrt közmű kátyúit befoltozzák. Nota bene a 19-es villamos nyomvonala legyen egyben bringaút is, mert gyalog/bringautat kicsit kinőtte a kerékpáros-gyalogos forgalom. Nem tényleg nem kéne sok pénz hozzá, csak szemlélet. Az viszont szerintem onnan lesz, ha a 100 ezer tekerő közé bekeveredik valahogy két-három ügyosztályi dolgozó, politikai háttérmunkás, kerületi szürke szamár és legalább évente kétszer rádöbben, hogy jé: itt biza kéne valamit tenni. Aztán: Jé, ezt nekem kéne. Aztán: egyszer majd lehet hogy az lesz, hogy a központi idegrendszer erre differenciálódott része üzenetet küld a szájnak, hogy csukódjon bé' és egy másik idegrost meg azt mondja kéznek hogy marokra. Tudom idealista a cucc, de a parlament előtti bekiabálás is ki lett próbálva, ám azon kívül, hogy a szabadtéri pöcegödörré rondított Kossuth tér kapcsán elkezdtek a hegyek vajúdni, és lett egy (tán megvalósuló) terv arra, hogy a Kossuth térrel kéne valamit kezdeni (és ez a kezdés több kéne legyen mint egy képviselői parkoló, játszótér, kordon), jóval több pozitívumot nem szült az akció. (Bár ez is valami :)) Always look on the bright side of Life, tatam---tatattarattam...
11:39
@bardóczi: Hát én váltig hittem, hogy ennek a "ráhangolódásnak" a beizzítója az eddigi 18 év kellett volna hogy legyen. (És ez abszolút nem pénzügyi kérdés.) Személy szerint nincs már sok kedvem mindent újra kiscsoportnál kezdeni... Aki eddig nem érezte meg az új idők új szavát, annak lapáton a helye. Itt az ideje kinevezni a Vasorrú Bábát!
13:43
@kemtam: tudod bármennyire is szeretnénk, a társadalom 18 év alatt nem tud annyit fejlődni mint egy emberpalánta. társadalmi mércével mérve demokráciánk még pelust hord, és még izgulnunk kell érte, hogy el ne vigye a gyermekágyi láz. Vasorrú bábákat ugyan sok újat kineveztünk, még többet is, mint kellett volna, és ezek a bábák el is jutottak odáig, hogy szépen és ciklikusan elsöprögették hol ezt, hol azt. De a bürokrácia olyan, mint a kosz: újratermelődik. Amiben nem hiszek az az, hogy egy újabb garnitúra megold mindet. Az elmúlt 18 év arról szólt, hogy a garnitúrák kisöpörték egymás maradékát, jól kiszervezték, átszervezték, renoválták a szervezeteket, és amikor ez rendben volt, akkor elkezdték újra átszervezni. Pusztán az érdemi munka maradt el valahogy, mert az elveszett a sok átszervezés meg költözködés, meg visszaköltözés közben. A fővárosi ügyosztályokon (példul) jóval többen a kelleténél kapnak azért fizetést, hogy aláírják, mint azért hogy effektíve megoldják, dolgozzanak rajta, megosszák, kommunikálják, szétcincálják, összeboronálják, végigvigyék. Akik pedig az effektív munkát csinálnák, azok az apátiába vagy belefásulnak és úsznak az árral, vagy valami jobb munkahely után néznek. Egy mai magyar önkormányzatnál háromféle típusú ember van: a cinikus, az aktakukac és lelkes. Az utóbbit 2:1 arányban ejtik, ott a legnagyobb a fluktuáció. Az első kettő meg úgyis megkapja fizut ha semmi nem történik és abból még csak baja sem lehet. de ez itt már nagyon off...
16:55
@bardóczi: "de ez itt már nagyon off..."
Nem! Most kezd izgalmassá válni a téma - legalábbis számomra. Azt hiszem ezt a problémát még nem beszélte ki igazándiból senki. Pedig a rákfenéjét mindenki érzi - saját magán, napi szinten is akár. Úgyhogy folytasd a témát nyugodtan, sőt! Hátha épp ez lehet az egyik üzenete a többtízezres bringás menetnek...
18:30
@kemtam: egyszer megírom majd asszem, de ehhez - úgy érzem - még mélyebbre kell ásni...
14:45
Magamat, mint hobby-kerékpárost, a CM 80ezres(?) tömegében tudva elmodhatom, hogy a barátaimmal való felelősségmentes tekerésen kívül az égvilágon semmi sem motivált a részvételben. Találkoztam ugyan rég nem látott ismerősökkel, és megedzhettem újra a vádlijaimat is, de a magasztosan nagy(nak vélt) CM feeling már rég nem érintett meg. Persze mikor is volt olyan utoljára igazán? Szerintem az első rendezvények idején...
Büszkén említik netes cikkekben, hogy a Parlament előtt elhaladó tömeg nem kezdett politikai skandálásba, és hogy az milyen szép dolog. Nos, én ezt épp fordítva látom. Azzal ugyanis, hogy ikszezer emberke bárgyú arccal végigteker a városvezetők által nekik biztosított szakaszokon, semmi az égvilágon nem változik - azon kívül, hogy egy óriási élő kipipálásban vesznek részt vele. Azzal, hogy Kovács II. Béla és neje neadjisten együtt teker Demszkyvel, Kókával, vagy mikor melyik - emberként pózoló, ámde mégsem az - politikussal, megintcsak nem változik semmi. Igéretek és fogadkozások hangzanak maximum el, s közben a legelemibb fejlesztéseket / felújításokat / ésszerűsítéseket sem végzik el az igérgetők.
80.000 ide - 80.000 oda
20:43
@kemtam: Az igazi CM - http://lmv.hu/node/2513#comment-5736
09:05
@kemtam: Szerintem ha a CM jó volt arra, hogy összefuss rég nem látott ismerősökkel, akkor már elérte a magasztos célt. Engem személy szerint 2005-ben igen mélyen megérintett, hogy olyan ismerőseimmel futottam így össze, akiket 20 éve nem láttam, és azt sem tudtam, hogy már ugyanabban a városban lakunk. A "falu ez a város" megállapítások teszik (számomra) szerethetővé a néha szerethetetlent.
amit a netes cikkekben írnak a politikai semlegességről az hidd el ma tényleg érték. (Hol látsz például együtt manapság egy fotón jobb és baloldali politikust közterületen? A CM-en kívül nem tudok példát erre az utóbbi években - sajnos.) A Kulturházban egy teljesen más téma (kortárs festészet) kapcsán Esterházy a minap ezt nagyon jól megfogta szerintem (nem tudom sajnos pontosan idézni, de valahogy így): ha a lázadás általánossá válik, akkor a "nem-lázadás" lesz az igazi lázadás. Nem hiszem azt, hogy ha valaki nem skandál rendszerellenes jelszavakat, akkor az feltétlenül élő kipipálást jelent: a néma protestnek esetenként nagyobb a respektje és a méltósága. Hogy a politika pózol ez ügyben és igazán mély változások nem történtek, arra a cikkem is kitér. Eggyel több indok rá, hogy szeptemberben 80 ezer helyett 100 ezren legyen a Kritikus Tömeg... Mindemellett sem a CM szervezői, sem jómagam nem hiszek abban, hogy egyedül a politika megváltoztathat mindent. Ha az együttlét és az eszmecsere tudatosít emberekben eddig negligált viselkedésmintákat úgyis mint tolerancia, bringázás a városban A-ból B-be, az autóval közlekedők empátijának növekedése a kerékpáros perspektívájának megtapasztalásával, és lebont előítéleteke és félelmeket a városi kerékpározással kapcsolatban, akkor a CM-ek nagyon sokat tettek a változás irányába. A változás a fejekben kezdődik és nem a fizikai környezet megváltozatásában. Legalábbis szerintem.