Programok

CONSTRUMA: ”Design & Build” – kerekasztal-beszélgetés

1/5

CONSTRUMA: ”Design & Build” – kerekasztal-beszélgetés

Pajer Nóra (Nanavízió)

Baróthy Anna (S39 Hybrid Design) 

Bunyik Emese (Studio Bunyik)

Huszár András (Hello Wood)

?>
CONSTRUMA: ”Design & Build” – kerekasztal-beszélgetés
?>
Pajer Nóra (Nanavízió)
?>
Baróthy Anna (S39 Hybrid Design) 
?>
Bunyik Emese (Studio Bunyik)
?>
Huszár András (Hello Wood)
1/5

CONSTRUMA: ”Design & Build” – kerekasztal-beszélgetés

Pajer Nóra (Nanavízió)

Baróthy Anna (S39 Hybrid Design) 

Bunyik Emese (Studio Bunyik)

Huszár András (Hello Wood)

CONSTRUMA: ”Design & Build” – kerekasztal-beszélgetés
Programok

CONSTRUMA: ”Design & Build” – kerekasztal-beszélgetés

2022.04.06. 11:42

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Baróthy Anna, Bunyik Emese, Pajer Nóra, Huszár András

Helyszín:
Hungexpo, A pavilon, II. galéria, 228-as terem

Esemény kezdete:
2022.04.07. 15:30
Esemény vége:
2022.04.07. 17:00

Az Építészfórum és a Budapesti Építész Kamara közös szervezésében több programmal is várjuk az érdeklődőket az idei Construma építőipari szakkiállításon. Április 7-én, csütörtökön, 15:30-tól "Design & Build" címmel kerekasztalbeszélgetésre kerül sor, ahol olyan építészstúdiókkal beszélgetünk, akik tervezéssel és kivitekezéssel egyaránt foglalkoznak. 

Az világ megismerésének és alakításának gyakorlati, anyagi és elméleti aspektusa már az ősidők óta elkülönül. Az ókori görög filozófiában a techné, azaz a csinálás tudománya, és a teória, azaz az elmélkedés tudománya formájában jelent meg ez a kettősség. Ezeket a fogalmakat később más filozófusok és építészetteoretikusok is átvették, és a mai napig találkozhatunk velük az építészeti oktatásban is.

Ez a dualitás azonban sokáig jobban egybefonódott, mint ahogy azt ma tapasztalhatjuk. Az ókori görögök vagy rómaiak még inkább a „csinálni tudás" tudományaként tekintettek az építészetre, elméleti munkáikban a teoretikus elképzelések, valamint a konkrét tervezési elvek és megoldások egybefonódtak.

Az ipari forradalom és az azzal párhuzamosan lezajlott modernizáció azonban egyre bonyolultabbá és sokrétűbbé tette mind a tervezők, mind a kivitelezők feladatait. Egyre kevésbé volt elképzelhető, hogy valaki mindenhez értsen, hiszen az épületek építésének folyamata egyre több részfolyamatra oszlott, amelyek elvégzéséhez specializált szaktudásra volt szükség.

Ez a tendencia a 20. és 21. században még tovább erősödött a rohamos technológiai fejlődés hatására. A tervezők körül kialakult szerzői kultusz, és az építészet művészetként való meghatározása is növelte a szakma távolságát a mindennapi gyakorlattól. Sokáig úgy tűnt, mintha a tervezés és a kivitelezés külön utakra tértek volna, a két szakterület egyre inkább eltávolodott egymástól. Egyre többször merülnek fel a tervező, a kivitelező és a munkások közötti párbeszéd nehézségei. Mintha már nem ugyanannak az éremnek a két oldaláról beszélnénk.

Sokak szerint ez a változás az építészeti tervezés és kivitelezés minőségére egyaránt rossz hatással van. A tervezők az épületeket felépítő anyagok és szerkezetek kézzelfogható ismerete nélkül vizionálnak, a kivitelezők értelmetlennek, feleslegesnek tartanak minden olyan elemet, amely a legracionálisabb, legköltséghatékonyabb megoldáson kívül esik, az építési munka megbecsültsége és szakértelme pedig – nagy általánosságban – folyamatosan csökken. Az anyagszerűség, az anyagok és szerkezetek tiszta, őszinte megjelenése – legalábbis a mi éghajlati övünkön – egyre távolabb kerül az építészettől, vagy épp luxusberuházásokra korlátozódik.

Az utóbbi években azonban ez a tendencia megfordulni látszik. Egyre több olyan tervezőiroda működik, amely a kivitelezést is igyekszik saját kézben tartani – akár művezetőként, akár kétkezi munkásként kivéve a részüket a folyamatból. Egyre népszerűbbek az egyetemi oktatást kiegészítő és annak hiányait pótló építőtáborok, amelyek keretében a diákok közvetlen tapasztalatot szerezhetnek az anyagok és az alapvető munkaeszközök használatáról.

A beszélgetés során azt vizsgáljuk, hogy milyen lehetőségei vannak a teória és a techné újbóli egyesítésének; milyen előnyei és milyen nehézségei vannak ennek az összefonódásnak, és hogy a jelen problémáinak és válságainak fényében mennyiben lehet ez előremutató hozzáállás?

 

Április 7. 15:30: "Design & Build" - kerekasztal beszélgetés

A beszélgetés résztvevői:

  • Baróthy Anna (S39 Hybrid Design) 
  • Bunyik Emese (Studio Bunyik)
  • Pajer Nóra (NANAVÍZIÓ)
  • Huszár András (Hello Wood)

Moderátor: Winkler Márk (Építészfórum)

Helyszín: A pavilon, II. galéria, 228-as terem

REGISZTRÁCIÓ

 

További információ a résztvevőkről: 

Pajer Nóra a dániai Vitus Bering UC-n, majd a BME Építészkarán szerzett építészmérnöki diplomát 2004-ben és 2005-ben. Hamar átigazolt a kivitelezési oldalra, 2006-tól a Grádiusz Építész- és Mérnöki Iroda építésvezetőjeként és projektvezetőjeként működött közre irodák, középületek belső tereinek megvalósításában. A Nanavíziót 2010-ben alapította Soltész Noémivel. A mára 12 főt számláló, tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó építésziroda tevékenységében egyforma súllyal szerepel a művészi koncepcióalkotás és a precíz mérnöki munka.

Pajer Nóra (Nanavízió)
2/5
Pajer Nóra (Nanavízió)

Az S39 Hybrid Design szakmai hibriditását a vezető designer kísérletező attitűdje alapozza meg. Baróthy Anna érdeklődése és habitusa egyértelművé tette, hogy az általa alapított stúdió a magasszintű anyagismeret, a szakmai frissesség és a folyamatos fejlesztői gyakorlat eredményeként mára a legkülönbözőbb anyagok designszemléletű, nagyléptékű építészeti alkalmazására vált képessé.

Baróthy Anna (S39 Hybrid Design) 
3/5
Baróthy Anna (S39 Hybrid Design) 

Bunyik Emese a Studio Bunyik alapítója és tervezője, a GRID Enterior Online iskola társalapítója és mentora. Nemrégiben Simonfalvi Bencével indított közös projektet az ‘Offland´-et, mely a kompakt vidéki házakra fokuszál.

Bunyik Emese (Studio Bunyik)
4/5
Bunyik Emese (Studio Bunyik)

Huszár András a Hello Wood mozgalom igazi “nagyköveteként", design szemléletet, közösségi gondolkodást és játékosságot hoz a munkába. Ő vezeti a Hello Wood Stúdiót, és aktívan részt vesz a tervezési folyamatokban. Kapcsolatot ápol az ügyfelekkel és beszállítókkal, és a Hello Wood projektjein keresztül tartós kreatív együttműködéseket épít. Mindemellett, az ő nevéhez fűződik az ország első design gyerekprogramjának (DEMO - Design és egészség Modell) elindítása.

Huszár András (Hello Wood)
5/5
Huszár András (Hello Wood)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.