Épülettervek

Corvin Szigony Projekt Környezetalakítási Nyilvános Tervezési Ötletpályázat

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Corvin Szigony Projekt Környezetalakítási Nyilvános Tervezési Ötletpályázat
Épülettervek

Corvin Szigony Projekt Környezetalakítási Nyilvános Tervezési Ötletpályázat

2003.03.27. 10:29

A tervpályázat eredménye

A részletes bírálat után a Bírálóbizottság 5 db pályaművet emelt ki és tartott díjazásra ill. megvételre érdemesnek.

A Bírálóbizottság az 1. bírálati sorszámú pályaművet 1.700.000.- Ft-os díjban részesítette.
Tervezők: Varga Péter István; Vadász Orsolya; Brückner Dóra.
Szakági társtervezők: Kokesch Kató; Bálványos Levente.
Munkatársak: Veres Ádám; Csapó Balázs; Erő Zoltán.



A Bírálóbizottság az 5. bírálati sorszámú pályaművet 1.200.000.- Ft-os díjban részesítette.
Tervezők: Tóth Péter; Benkő Melinda (Tóth-Benkő Építész Bt.).
Munkatársak: Czirják Ágnes; Szabó Árpád.



A Bírálóbizottság a 3. bírálati sorszámú pályaművet 1.200.000.- Ft-os kiemelt megvételben részesítette.
Tervezők: Ginder Ákos Ignác; Horvat Cecilija (Ginder Stúdió Bt)



A Bírálóbizottság a 12. bírálati sorszámú pályaművet 1.000.000.- Ft-os megvételben részesítette.
Tervezők: Alexa Zsolt; Rabb Donát; Schreck Ákos; Lukács Katalin; Mohácsi Sándor.



A Bírálóbizottság a 10. bírálati sorszámú pályaművet 800.000.- Ft-os megvételben részesítette.
Tervezők: Kulcsár Ernő; Gyetvai Zsolt (Gyetvai Fivérek Kft.)
Szakági társtervezők: R. Takács Eszter; Tarcai Zoltán.
Munkatársak: Fehér Mónika; Vincze Szabolcs



Részletek a Zárójelentésből
A budapesti város-rehabilitáció újabb fontos lépéséhez érkezett. A Rév8 Rt. több éves előkészítő munkájának köszönhetően elindult a Középső-Józsefvárosi Város-rehabilitációs Akcióterületen a Corvin - Szigony Projekt néven ismert program megvalósulása. A Józsefvárosi Önkormányzat elfogadta a terület kerületi szabályozási tervét (KSZT), amely a terület emberséges, barátságos, jövőbeni szerepének megfelelő kialakításának kereteit biztosítja. A pályázat célja a szabályozási tervben keretjelleggel megfogalmazott, a meglévő környezetet átértékelő koncepció érzékeny építészeti gondolatokkal történő kifejtése. A Kiírók a pályázat díjazott tervei alapján kívánnak a Projekt megvalósításában résztvevőknek építészeti iránymutatást adni.

A tervpályázat kiírói
Budapest Józsefvárosi Önkormányzat
Budapest Főváros Önkormányzata
Rév8 Rt.

A tervpályázat tárgya
A tervezési ötletpályázat tárgya a Corvin - Szigony Projekt területére a részletes pályázati kiírásban megfogalmazott közösségi elvárásoknak megfelelő építészeti karakter megkeresése, elsősorban az újonnan kialakításra kerülő közterület térbeli struktúráinak megtervezése és a már meglévő, de megújuló városi környezet kialakításának elősegítése.

A Bírálóbizottság összetétele
Elnök: Csécsei Béla Józsefváros Polgármestere
Társelnök: dr. Schneller István Budapest Főváros főépítésze, Alföldi György Rév8 Rt. vezérigazgató

Bírálati Szempontok
A Bírálóbizottság a pályaműveket elsődlegesen az alábbi kiemelt szempontok együttes értékelése alapján ítélte meg:

  • A pályamunka városépítészeti, környezetalakítási és építészeti minősége.
  • A feladat pontos megértése és az arra adott válasz.
  • A bemutatott gondolat eredetisége és konzekvens végig vitele.
  • A városrész tervezett hangulatának pontos bemutatása.
  • A sétány egészészének karakterének arculatának kialakítása.
  • A sétány legfontosabb meghatározott kulcspontjainak a kialakítása.
Összefoglalás és ajánlások

 

A tervpályázatra tizenhárom pályamű érkezett be, melyből tizenkettő minden formai követelménynek megfelelt. Egy pályamű feladásának a dokumentumait a Bírálóbizottság hosszas utánajárás után sem találta, ezért a kiírás értelmében a pályaművet kizárta a részletes bírálatból.

A Bírálóbizottság megállapította, hogy a pályázat sikeres volt annak ellenére, hogy a kiírásban megfogalmazott valamennyi szempontnak maradéktalanul megfelelő pályamű nem érkezett be. A pályaművekben ugyanakkor sok a hasznosítható gondolat, ötlet.

A részletes bírálat után a Bírálóbizottság 5 db pályaművet emelt ki és tartott díjazásra ill. megvételre érdemesnek.

A kiírásban megadott bírálati szempontok szerint, a városépítészeti/környezetalakítási alapelvek között a sétány és a teljes beépítés összefüggéseinek feltárását, a sétány szerepének, térbeli struktúrájának és "berendezésének" meghatározását értékelte a Bírálóbizottság.

A pályázat beépítési problematikái közül az egyik legfontosabb; a sétány É-i és D-i oldalának a tájolási lehetőségek miatt szükségszerűen eltérő telepítési karaktere. Ezt a problémát a pályázók egy része radikális beépítési-mód váltással tartotta csak megoldhatónak; a sétány É-i oldalán zárt utcavonalas beépítést alkalmazott, a D-i oldalon pedig utcavonalra merőleges fésűs beépítést.

A sétány és a beépítés viszonyának megoldási típusait három fő csoportba oszthatóan fogalmazták meg a pályázók. A KSZT maradéktalan betartásával tudták saját elképzeléseiket leírni az első csoportba tartozók (5., 7., 10. bírálati sorszámú), amelyek közül az 5. bírálati sorszámú pályamű gazdagította újszerű térkapcsolatokkal a városszövetet.

A megfogalmazott városrendezési céloknak megfelelő sétányt közterületként egységes terv alapján kell kialakítani.

A KSZT előírásaitól kisebb mértékű eltérésekkel fejtette ki javaslatát a pályázók egy másik csoportja (1., 4., 12. bírálati sorszámú). Ezek közül az 1. bírálati sorszámú pályamű a sétánytól délre lévő tömbök beépítésével hozott megfontolásra alkalmas javaslatot. A pályázók harmadik csoportja teljesen figyelmen kívül hagyta a KSZT beépítési elképzeléseit (3., 11. bírálati sorszámú).

A Bírálóbizottság a sétány szerepét tömbönként differenciált módon, urbánus térsorként javasolja kialakítani, nyitott kapcsolattal a Corvin Mozi térségéhez és a Szigony utcához (5. bírálati sorszámú). A sétány hangsúlyos utca-tér kapcsolatainak kialakítását városi térként, szélesebb részeinek kialakítását inkább városi közkertként javasolja (1. bírálati sorszámú). Összefoglalóan elmondható, hogy a KSZT szerinti sétány zöldfelületekkel és építészeti eszközökkel történő tagolt urbánus kialakítása a Bírálóbizottság szerint a helyes irány.

Környezetalakítási szempontból többféle eltérő mélységben kidolgozott pályamű érkezett be. A pályázók jelentős többsége a zöldfelület átgondolt megoldása helyett csak grafikai jelzéseket alkalmazott. Az 1., 10., 12. bírálati sorszámú pályaművek gondolati tartalmukkal és környezetalakítási minőségükkel kiemelkedtek a mezőnyből.

A terület zöldfelületi rendszerét a sétányon kívül a tömbbelsők, valamint ezek kapcsolata határozzák meg. A külső és a belső zöldfelületek közötti pusztán vizuális kapcsolatot tartja elfogadhatónak a Bírálóbizottság, a belső zöldterületek direkt kapcsolatát a sétány zöldfelületével nem. A belső zöldfelületek kialakítására is csak az 1. bírálati sorszámú pályamű tett értékelhető javaslatot.

A terület építészeti kialakítására kevés komplex és hiteles javaslat érkezett. A pályamunkákban bemutatott építészeti megoldások csak részleteikben érdemesek kiemelésre. Ebből a szempontból lehet kiemelni a 3. bírálati sorszámú pályaművet. A Bírálóbizottság állást foglalt abban, hogy a terület hangulatát alapvetően a zöldfelületi karakterű, de erősen urbánus hangvételű közterületek és az arra reflektáló újszerű építészet határozza meg.

A KSZT-nek maradéktalanul az 5. bírálati sorszámú pályamű felel meg, további 6 pályamű kismértékben (1.,2.,7.,8.,10.,12. bírálati sorszámú), amíg többi teljesen eltért ( 3.,4.,6.,9.,11. bírálati sorszámú).

A Bírálóbizottság az ötletpályázat jelleg kapcsán úgy döntött, hogy teljes mértékben az egyik pályaművet sem javasolja megvalósításra, hanem részleteket, ötleteket javasol felhasználásra.

A Bírálóbizottság a fenti összefoglaló értékelés alapján úgy döntött, hogy a díjazásra rendelkezésre álló összeget nem adja ki teljes mértékben, ugyanakkor komplex megoldási javaslatokat és egyes részmegoldásokat értékelni, megvenni, és díjazni kívánt. A Bírálóbizottság azokat a pályaműveket részesítette díjazásban, amelyek a kiírásban megfogalmazott városrendezési céloknak megfeleltek.

1. bírálati sorszámú pályamű
A beépítési javaslat arra az elvre épül, hogy tájolási és városszerkezeti okokból a sétány északi és déli oldalát típusosan eltérő beépítéssel kell megoldani. A sétány északi oldalán napos kávézóteraszok, míg a délin a tömbök között térből kifutó részletek gazdagítják. A terület kellemesen urbanizált és a zöldfelületi értéke is jelentős. A pályamű építészeti arculata határozott álláspontot képvisel a tömegképzés, térformálás tekintetében, de homlokzatképzési javaslata nem elég kiforrott. A városrész tervezett hangulatát a terv jól, de nem túl határozottan jeleníti meg.

2. bírálati sorszámú pályamű
A beépítés kialakítását a pályamű közel teljes mértékben alárendelte a kötelezően betartandó szabályozási tervben foglalt előírásoknak. A pályamű a sétány kialakítása során annak hosszirányú hangsúlyozására törekedett, ezért mellőzte a keresztirányú térbeli elemek alkalmazását. A terület adottságai miatt amúgy is hosszirányú térként adódó sétány egyetlen térként való értelmezése és hosszúkás térformájának fokozott kihangsúlyozására való törekvés elhibázott megközelítése a feladatnak. A sétány szerkezetének, zöldfelületeinek kialakítása sematikus, ötlettelen, unalmas. Bár a zöldfelületek aránya megfelelő, a funkcionális hasznosítás és a formai kialakítás egyaránt megoldatlan marad.

3. bírálati sorszámú pályamű
A pályamű szerzői meggyőződésük kifejtése érdekében nagy kockázatot vállaltak; eltértek a KSZT által meghatározott szabályozástól. A tervezők szerint a KSZT hibája, hogy a sétány a Corvin mozi körüli �patkó� egyik oldalutcájára szűkítve, tűzfalas térlezárások között indul, és hiba, hogy nem érkezik sehova. Feloldani vágyva ezeket a problémákat a �patkó� teljes szélességében való megnyitását javasolják, valamint a sétány vonalvezetésének kissé északabbra való áthelyezésével az útvonalat átvezetik a Szigony utcán egészen a �pap házak� nyolcszögletű terecskéjéig. Az így kialakuló új sétány belváros felé eső vizuális végpontja az Iparművészeti Múzeum kupolája lehetne. Ez utóbbi érv a BB véleménye szerint kicsit erőltetett, viszont a sétány megnyitásával, vonalvezetésével, érkeztetésével kapcsolatos tervezői elképzeléseket annak ellenére értékelhetőnek tartja, hogy ellenkezik a hatályos rendezéssel. Koherencia érezhető az építészeti megoldásokon. A ma építészete jelenik meg a lapokon, túlzások és egyénieskedések nélkül, ízlésesen, arányosan. Az egész pályázati mezőnyből kiemelkedik egységessége, frissessége, érzelmes-értelmes végiggondoltsága miatt.

4. bírálati sorszámú pályamű
A terület beépítésére aszimmetrikus megoldást javasol; az északi tömbök zárt keretes beépítésűek, a déliek É-D-i irányban felnyitottak. A sétány alatt 3 szintes mélyparkolót terveztek 966 személygépkocsi elhelyezésére, mely biztosítja a sétány mentén elhelyezett üzletek, éttermek kiszolgálását is. Kedvezőtlen azonban, hogy a mélygarázst egy ütemben kell megépíteni, így a jelentős költségek nem szakaszolhatóak. A javasolt épület homlokzatok és tagoltság kissé merev, ipari létesítmény-szerű megjelenést ad a lakóházaknak, de a burkolat-architektúra érdekes, változatos, jól tagolt.

5. bírálati sorszámú pályamű
A javasolt beépítés a kialakult forgalmi rendet veszi alapul, és a környező tömbös városszövetbe úgy illeszti városépítészeti javaslatát, hogy az egyszerre fegyelmezett és szabad. Közterületeit nagyon helyesen az utcák, terek, parkok hierarchiájára építi. Felvetett gondolatait megalapozottan, következetesen, jó színvonalon mutatja be. A városrész általa elképzelt hangulatát véve nagyvonalúan, elegánsan, biztos kézzel közli, és összefogott eredményt produkál.

6. bírálati sorszámú pályamű
A pályamű két sétányt alakít ki: a kerületi tervekben szereplő mellett a Tömő utca gyalogosítását is tartalmazza. Ezen felül - átformálva a városi szövetet (a telek és térstruktúrát) - javaslatot ad a sétány déli oldalának sajátos �fésűs� beépítésére. A sétány kialakítása ellentmondásos: az északi oldalon alkalmazott kettős fasor, a javasolt �patakocska�, �tavacska�, az ezekhez lejtő füves térség és a keresztirányba átvezető műkő �hidacskák� sűrűsége. A széttördelt és városi életre alkalmatlan felületek nem szolgálják a környék életét. A pályamű e helyhez viszonyítva radikálisan új építészeti világot vázol fel, aminek alkalmazása vitatható.

7. bírálati sorszámú pályamű
A pályamunka nagy igyekezettel követi a szabályozási tervben megadott előírásokat, a városépítészeti, környezetalakítási és építészeti minőség tekintetében mégis hiányérzetet hagy a bírálóban. A tervből éppen a szabályozási előírásokat kiegészítő, annak elfogadott keretein túlmutató építészeti, kertépítészeti eszköztár �felvonultatása� hiányzik. A terület egészére tett funkcionális javaslata ugyanakkor logikus, áttekinthető.

8. bírálati sorszámú pályamű
A beépítési terv a megmaradó 2-3 emeletes, magastetős épületekhez csatlakozva 3-5 emeletes épületek létesítésére tesz javaslatot a sétány mindkét oldalán zártsorú, keretes beépítéssel. A tervezett lakásszám és a lakásösszetétel a kiírásnak megfelel, a parkolóhelyek száma azonban kevesebb a lakások számánál.A sétány terve egységes elvek szerint, szakaszonként eltérően kialakított térsort javasol, fasorokkal, kiemelt és lesüllyesztett zöldfelületekkel, lugasokkal, vízfelületekkel, szökőkúttal és szobrokkal. A pályamű a KSZT egyes előírásaitól eltekintve tartalmilag és formailag összességében megfelel a pályázati kiírásnak; városépítészeti, környezetalakítási és építészeti minősége a beépítés, a sétány kialakítása és a bemutatásra kerülő épületcsoport tekintetében azonban nem felelt meg az elvárható színvonalnak.

9. bírálati sorszámú pályamű
A pályamű a kiírás tartalmi és formai követelményeinek megfelel. Az alapvetően hagyománytisztelő koncepció rendhagyó színvilágú, és csaknem teljes mértékben megtartja a KSZT előírásait. Telekformálásai reálisak, a beépítési konfigurációk a környékhez igazodva lakókertekkel továbbfejlesztett, zártsorú, keretes beépítést mutatnak. Az épületek megoldásai nem utalnak kellően magas építészeti minőségre. A látványtervek - gondos szerkesztésük ellenére � nem sugároznak barátságos hangulatot, a karakter bizonytalan, sematikus elemekből összeállított.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a tervpályázati kiírásnak megfelelő, ugyanakkor a pályázat célját el nem érő pályamű született.

10. bírálati sorszámú pályamű
A pályamű - betartva a KSZT előírásait - keretes beépítésre tesz javaslatot.
A beépítési javaslatban a lakó funkció dominál, melyet a sétány teljes hosszában a földszinten kereskedelmi és vendéglátó egységek egészítenek ki. A tervlapokon megjelenő hangulat és építészeti formavilág azonban nem kedvező. A pályamű legfőbb értéke a kiírók számára a sétány zöldfelületének kialakítása és a köz- és magánterek és azok kapcsolatának végiggondolása.

11. bírálati sorszámú pályamű
A pályamű a sétányt a Corvin mozi tengelyében indította és egy szögtöréssel az eredeti Szigony utcai csatlakozás felé vezeti. Ez a megoldás a KSZT kis mértékű megváltoztatását jelenti. A terv egyedi sodró arculatot mutat, mely nem kívánatos ezen a területen, az alaprajzi építészeti grafika és a tömegvázlatok hangulata egymással nem áll szinkronban, a kollázsszerűség nem teszi átélhetőbbé a bemutatott megoldásokat.

12. bírálati sorszámú pályamű
A pályamű a beépítési tervet nem a teljes területre készíti el, hanem a sétányhoz kapcsolódó tömbökre. A beépítési javaslat elsősorban a térhasználat módjára tesz javaslatot, kialakítja a nyilvános, félnyilvános csoport és magánhasználatú terek rendszerét. Legnagyobb erénye a beépítés gerincét alkotó sétány közterületi karakterének szellemes, differenciált kialakítása. A Bírálóbizottság a bírálati szempontok közül a pályamű esetében a sétány arculatának kialakítására, valamint a városrész tervezett hangulatára tett javaslatot értékelte, annak mai és jövőbemutató megfogalmazását a kiíró számára további hasznosításra javasolta.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk