Épülettervek/Középület

Csontváry Múzeum mint zarándokhely - a Nartarchitects terve

1/19

Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve

?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
?>
Csontváry-Kosztka Tivadar: Taormina
1/19

Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve

Csontváry Múzeum mint zarándokhely - a Nartarchitects terve
Épülettervek/Középület

Csontváry Múzeum mint zarándokhely - a Nartarchitects terve

2016.07.05. 08:21
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pécs

Építészek, alkotók:
Kovács Csaba, Máté Tamás, Vass-Eysen Áron

Csontváry alkotásait méltó módon bemutató kiállítótér

Tervezés éve:
2016

Stáblista

vezető tervező: Kovács Csaba, Máté Tamás, Vass-Eysen Áron
építész munkatárs: Gerse Dániel

MÉD:

Pécs peremvidékére, a valamikori szénbánya kráterébe, és egy ott keletkezett bányató mellé helyezte el pályázatában a Csontváry Múzeumot a Nartarchitects, így tisztelegve a festő utazáshoz és természethez való kötődése előtt. Az épület atmoszférája ellentétpárra épül: a sötét zárt magra és az ezt körülölelő fényárban úszó közlekedőrendszerre. Tervükért második díjban részesültek. 

“Egyedül didereg napfényországban."

Prológus

Sokan Csontváryt tartják a legnagyobb magyar festőnek.

Nem technikai tudása, vagy a festőművészet fejlődésében betöltött szerepe miatt gondolják ezt róla, hanem sajátos spirituális üzenet-közvetítőként gondolnak rá, aki egész életművével és annak bizonyos kiemelkedő darabjaival különösen a jövő generációinak üzent valami fontosat az emberről és a nemzetről mint kozmikus beágyazottságú lényről. Akik ezt tagadják, azok is elismerik nagyságát és különös mivoltát, de inkább a modern pszihológia segítségével próbálják heroikus, magányos alkotói lényét, és ezen keresztül életművét értelmezni. A kérdés nagyon megosztó, de az vitán felül áll, hogy Csontváry a magyar kultúra ihletett, kiemelkedő, nemzetközileg is jelentős és nagyon különös alkotója, akit méltán megillet egy megfelelő, az életmű megismerését, további kutatását és átélését biztosító múzeum állítása.

Alapvetés - helyszínválasztás

Budapest, Pécs, vagy valami más legyen a helyszíne a Csontváry Múzeumnak?
Érvek tucatjai szólnak Pécs és Budapest mellett is, melyek nyilvánvalóan ellentétesek. Mi azt a kérdést tettük fel, hogy mi a legfőbb üzenet és azt milyen lokáció szolgálja a legjobban? Véleményünk szerint Csontváry unikális, ezért el kell kerülni azt, hogy múzeuma egy (ha mégoly csinos is) legyen a múzeumok és képtárak sorában. Olyan hely kell, ami legendává tud válni, ahova minden Kárpát-medencei kultúrembernek el kell zarándokolnia, hogy megismerje és megértse az alkotó üzenetét. Csontváry üzenetének megértése, melyet egy életen át szenvedélyesen kutatott, fogalmazott… ez a legfőbb célja a múzeum létrehozásának és a lokációnak is ezt a célt kell szolgálnia! Ehhez drámai környezet kell, mely segíti azt a lelkiállapotot, melyben a megértéshez közelebb kerülhet a látogató. A fővárosba telepítés kézenfekvő megoldása helyett, Pécs peremvidékén a valamikori szénbányászat kráterében, és a keletkezett bányató mellett találtuk meg azt a drámai környeztet, ami alkalmas a múzeum befogadására. A természeti és emberi erők ezen a helyszínen hatalmas erővel mutatkoznak meg, ezzel alkalmas helyszínt biztosítanak Csontváry üzenete számára!



Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
16/19
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve





A helyszínről részletesebben

A történelem úgy alakult, hogy a művész munkásságát bemutató múzeum Pécsen született meg 1973-ban. Bár a művész a Városligetbe álmodta meg saját múzeumát, a közel fél évszázada Pécsen működő intézmény a város fontos arculati elemévé vált, így az új kiállítóteret továbbra is kötni szeretnénk Pécs városához. A városon belüli, illetve város-közeli elhelyezésnél a periféria területeket vizsgáltuk, rozsdamezős területek között kutattunk két vezérelv mentén:

A jövőbeli kulturális beruházásoknál a városon belüli decentralizálás fontos szempont kell, hogy legyen, hiszen így a látogatók nagyobb részét ismerhetik meg a városnak és ebből a város is profitálhat. Olyan helyszínt kerestünk, melynek rekreációs stratégiájába integrálható lenne az új kiállítótér, mint karakteres kulturális mag.


Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
3/19
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve




A másik vezérelv a művész sajátos életútjához kapcsolható, nevezetesen az utazás és a természethez való szoros kötődés. A "múzeum-pláza" stratégiával szemben, egy olyan helyszínt kerestünk, mely valós zarándokhellyé válhat, akár szimbolikusan is. A zarándokhelyként való felfogást a művész látszólag békés világában feszülő drámai és mélyen emberi feszültségek diktálják, olyan hely kell, ahol az átélés és megértés lelki és szellemi értelemben létre tud jönni, ezt pedig jól segíti a megszokott, hétköznapi környezetből való kiszakadás.

Ezen szempontoknak megfelelő helyszín az egykori Pécsbánya külfejtője. A terület egy nagy rekreációs fejlesztés előtt áll, a város peremén helyezkedik el és a bányagödör látványa a tengerszemmel kellően drámai és Csontváry utazásait, különleges személyiségét méltón reprezentáló, emblematikus helyszínt kínál.


Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
2/19
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve




Megközelíthetőség

A helyszín Pécs közvetlen közelében található a belvárosból 40-50 perces sétával megközelíthető, gyalogos túraútvonalak is vannak a közelben, de kerékpárral, busszal, és autóval is könnyedén megközelíthető. Az autópálya közelsége miatt a távolabbról érkezők is könnyen elérhetik, de a képek szállítása sem jelent gondot azok kölcsönadása, illetve más művek kölcsönvétele esetén. A Pécsett látogató turisták és helyiek is könnyen kizarándokolhatnak a múzeumhoz. A kéktúra vonalába bekapcsolódó úton keresztül egy órás könnyed sétával elérhető Tettye dombjától, emellett biciklivel 15 perc alatt érhető el a belvárosból. A centrumtól induló 27-es és 40-es buszok a Széchenyi-aknánál rakják le 10 tíz perces utazás után utasaikat, ahonnan pár perc alatt lehet eljutni a külszíni fejtéshez. A természet és a város egyaránt közel van, tehát a múzeum meglátogatása után könnyedén lehet a további programokat megszervezni.

Anyaghasználat, atmoszféra

Az atmoszféra egy alapvető ellentétpárra épül: a sötét zárt mag és az ezt körülölelő fényárban úszó közlekedőrendszer. Ez a feszültség a szerkezetben is tetten érhető: a mag vasbeton szerkezetét könnyűszerkezetes acél váz-rendszer veszi körül, egymástól függetlenek. A világos tér, mint közösségi tér működik: beszélgetés, mozgás, objektív információ szolgáltatás tere, a belső kiállítóterekben a csend, a műalkotások és a szubjektív véleményformálás dominál, ezek az elmélyülés terei. Az anyaghasználatnak fontos üzenete, hogy a bányagödör kialakulására utaló, az ipari építészetre jellemző anyagok kerülnek előtérbe, kívülről befele haladva: egybefüggő "opál-kopolit" felület, filigrán acélszerkezet és monolit vasbeton szerkezet.


Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
4/19
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve




Terek - térarányok

Ezen az úton eljutunk Baalbek naptemplomához, a világ legnagyobb kőoltárához. Az óriási kövek közül egyik az áldozókőnek volt fenntartva, ötszáz köbméter a tartalma. Ilyen nagy kövekből készült a naptemplom oltára, mely Libanonnal szemben támaszkodik az Antilibanonra. E kövek egyenkint 21 méter hosszú, 5 méter magas, 7 1/2 méter széles tömbökből állanak, a templom északi oldala 90 méter hosszú, kilenc kőből van faragva…"

A naptemplom (mint "Nagy motívum") monumentális építőelemeinek méreteit használtuk, a kiállítótereket befogadó mag szerkesztésénél. Kilenc darab, 21 x 7,5 x 5 méteres tér együttese fogadja be a Csontváry életművet. A kilenc térrész három egymásba kapcsolódó részből álló három szintbe szerveződő zárt, mesterséges megvilágítással és szellőzéssel ellátott mag. Egyfajta “kincsesláda", vagy szív-építmény, ami rejti-őrzi a felbecsülhetetlen értékű életművet.
Az épület alapvetően két részből áll: a - fent leírt - lebegő zárt mag, mely a műalkotásokat rejti magában és az ezt körül ölelő rámparendszer, mely "Napútként" működik. Egyik oldalán a környezet szűrt fényei jelennek meg az opál üvegfelületen keresztül, másik oldalán a mag külsején helyet kapó installációból ismerhetjük meg a művész életútját, művészi hitvallását, fontosabb archív dokumentációkat. A belső doboz tetején változó kiállítások, akciók helyezhetőek el, a földszinten pedig a megérkezés és a rekreáció terei találhatóak. Az angolaknával és födémáttörésekkel szervezett alagsorban kapnak helyet a restaurátor műhelyek, az irodák, raktárak, kutatási terek, valamint a gépészeti terek.

Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
5/19
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve





Kiállítótér működése, anyaghasználat, atmoszféra

Az atmoszféra egy alapvető ellentétpárra épül: a sötét zárt kiállító-mag és az ezt körülölelő fényárban úszó kiállító-közlekedőrendszer. A zárt mag belül semleges-fehér, kívül narancsvörös színű. Mint a kincseket rejtő láda, vagy a szeretetet hordozó szív metaforája, a lélek lakóhelye. A közlekedő szűrt természetes fényben úszik (Napút).

Ez a feszültség a szerkezetben is tetten érhető: a mag vasbeton szerkezetét könnyűszerkezetes acél rámparendszer veszi körül, egymástól függetlenek. A világos tér, mint közösségi tér működik: beszélgetés, mozgás, objektív információ szolgáltatás tere, a belső kiállítóterekben a csend, a műalkotások és a szubjektív véleményformálás dominál, ezek az elmélyülés terei.

Az anyaghasználatnak fontos üzenete, hogy a bányagödör kialakulására utaló, az ipari építészetre jellemző anyagok kerülnek előtérbe, kívülről befele haladva: egybefüggő "opál-üveg" felület, filigrán acélszerkezet és monolit vasbeton szerkezet.


Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
7/19
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve




Technikai működés

Minden tekintetben a legkorszerűbb gépészeti és világítási megoldásokkal operáló épületet képzeltünk el, tartós anyagokból, fenntartható működési modell alapján.

Epilógus - a kiállítótér üzenete

Csontváry fanatikus elhivatottsága, küldetéstudata és szervezett céltudatossága, természettudományokhoz való kötődése tetten érhető munkásságán. A rengeteg utazás, a “Nagy motívum" kutatása, mint isteni erővel megáldott “Napút" festő áldozatokkal teli életutat eredményezet. “Egyedül didereg napfényországban".

A kőbánya, mint tájseb már önmagában megrendítő látványt nyújt: Zöld tengerszem, melyet 70 méter magas falak vesznek körül egy magányos, külön világ az erdővel borított Mecsek oldalában. Sajátos, távolról szemlélve nehezen értelmezhető, karakteres képződmény. Csontváry munkásságát nehéz a nemzetközi szférában kategorizálni: ellentmondásokkal teli, szokatlan, mégis drámai erejű, harmonikus alkotások. A kiállítótér szigorú, fegyelmezett, de világos-ragyogó tömege a katlan legmagasabb teraszán helyezkedik el, a tengerszem fölött “lebeg", mint egy különleges természeti képződmény. Az épület és kontextusa vizuálisan magában hordozza azt a feszültséget, mely az alkotások mögött áll. A drámai környezetben álló fehéres fényű opálüvegen átdereng a narancsvörös “szív", színe oly jellemző a legszebb képein…



Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve
6/19
Csontváry Múzeum - a Nartarchitects terve




Talán a bánya, mint tájseb lassú gyógyulása Csontváry üzenetének megértését is szimbolizálja majd a jövő generációi számára…

Nartarchitects 




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk