Csupasz váz

A három szint magas acél oszloplábak felnagyított bicikliküllők másai, amelyek egy lebegő zöld dobozt emelnek magasba. Dinnyés Zoltán diplomaterve, B+R kerékpártároló Kelenföldön.

Kerékpározás Budapesten
Kerékpáros város lehet Budapest? Budapest jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a mainál egy jóval hatékonyabb, fenntarthatóbb, egészségesebb városi közlekedés valósulhasson meg. Kerékpárral eljutni és leparkolni fele annyi idő alatt lehetséges a belvárosban, mint autóval. 4 km-es távolságon belül a kerékpár bizonyul a leggyorsabb közlekedési eszköznek, emellett háztól-házig tudunk vele közlekedni.

1/17
nyugati homlokzat

2/17
északi, déli homlokzat

3/17
keleti homlokzat

4/17
koncepció

5/17
Helyszínrajz

6/17
földszinti alaprajz

7/17
I. emeleti alaprajz

8/17
II. emeleti alaprajz

9/17
tetőterasz

10/17
A-A metszet

Budapesten körülbelül annyi kerékpár van, mint gépkocsi, de a biciklisek aránya hétköznapi közlekedésben mindössze 1-2 %. A uniós elvárás a 10%, de nemrégiben fogadták el azt az előirányzatot, amelyben ezt 25%-ra emelik. Az erős gépkocsiforgalom csökkentésével és biztonságos kerékpárutak kiépítésével, megfelelő tájékoztatással, információs kampányokkal, parkolóhelyek, biztonságos biciklitárolók kiépítésével ez a szám a többszörösére nőhet. Aki már közlekedett biciklivel Budapesten, tudja, hogy szinte sehová nem tudja szabályosan leparkolni járművét. Szükség van fontosabb közlekedési csomópontoknál biztonságos, fedett kerékpártárolók, B+R kialakítására.

Helyszín
A B+R helyszínválasztásának szempontjai:

• nagy tömegek
• kapcsolat a meglévő kerékpárutakkal
• a vasút közelsége
• ahol a tömegközlekedési eszközök végállomásai vannak

Ezért választottam helyszínül a kelenföldi Etele teret.

Kelenföld hatalmas változások előtt áll. Budapest egyik legjelentősebb intermodális pontja lehet, ahol egymáshoz kapcsolódik a belváros, az előváros, a városkörnyék, az ország – és bizonyos értelemben – Európa közlekedési rendszere. A területre kiírt ötletpályázat célja egy olyan központ létrehozása, amely igényes átszállási lehetőségeket biztosít, hogy minél több személygépkocsit tartson távol a város belső részeitől, azaz minél több utas érkezzen tömegközlekedési eszközökkel és minél több személygépkocsi utasa szálljon át kényelmesen valamelyik buszra, metróra, vagy saját kerékpárjára.

A tervezési területem a Somogyi út és az Etele út találkozásánál lévő saroktelek.  Minden közlekedési kapcsolata közvetlen, a lehető legrövidebb és akadálymentes tud lenni, és mindemellett változatlan pont marad a térség átalakulása folyamán.

11/17
B+R kerékpár tároló

12/17
B+R kerékpár tároló

13/17
B+R kerékpár tároló

A terület három oldalról már meglévő kerékpárutakkal határos. Kerékpárunkkal délről Budafok, Budatétény, Diósd, Érd irányából, nyugatról Őrmező, Budaörs, Gazdagrét felől tudunk továbbhaladni az Etele úton a Duna part, illetve a Somogyi úton a Villányi és Karolina út felé.

A létesítendő építmény tehát valós igényeket szolgál ki, szerves részévé válhat a meglévő és a tervezett új városközpontnak, egy újabb átszállási lehetőséget biztosítva. Pont úgy működne a rendszer, mint a P+R parkolók, csak B+R kerékpártárolónak hívják. Aki például vasúttal megérkezik, választhat, hogy vagy tömegközlekedéssel, vagy saját kerékpárjára pattanva folyatja útját. Három alapfunkciót lát el: kerékpártárolás, kávézó és információs központ.

Koncepció     
A telek a Fsz + 10 emeletes ún. lábas panelházak szomszédságában található. Az egymás mögött sorakozó tömbök közül az első, az Etele térre néző helyzete más, északi irányba tolódott. A másik 5 db egy vonalban elhelyezett panel alatti sétány ugyanakkor egyenesen kifut a Somogyi útra. Ezt kihasználva helyeztem el a kerékpártárolót, a panelek É-D-i tengelyével párhuzamos tömegben, a panelek rendszeréhez igazodva. Így az épületet a két sétány közé, a telek nyugati határára illesztettem. Az Etele út és a Somogyi út sarok felől közelíthető meg mind gyalogosan mind kerékpárral.

Az épület tömegben és funkcióját tekintve is két részre tagolódik egy nyitott és egy „zárt" egységre. Az alsó rész, amely a kerékpárút folytatásaként is értelmezhető, a biciklik tárolásának a helye. A földszinten a bejárat mellett  olyan teret alakítottam ki, amely találkozóhelyként és köztes megállóhelyként működne. Ezen a részen egy Budapest kerékpáros térkép segíti a bringásokat a tájékozódásban és úti céljuk gyorsabb elérésében.

A gazdaságos helykihasználást szem előtt tartva született meg az ötlet, hogy a kerékpárokat több szinten végigmenő rámparendszeren helyezzem el. A rámpákon kétirányú forgalom van, a tárolást a rámpák két oldalán elhelyezett támaszok biztosítják. Ezek egyben védő-zónaként is szolgálnak. A kényelmes felfelé haladás érdekében az emelkedő szakaszok 4,5%-osak, a fordulók vízszintesek. A gyalogos közlekedés történhet a rámpán és az épület merevítő magjában elhelyezett lépcső illetve a lift használatával. A rámpa legvégén egy csigalépcső biztosítja a továbbjutást. A rámpán történő fel- és lehaladás dinamikus, a kerékpárok cserélődése egy állandóan változó homlokzatot eredményez.

14/17
B+R kerékpár tároló

15/17
B+R kerékpár tároló

16/17
B+R kerékpár tároló

A tetőterasz szintje különálló zöld tömegként jelenik meg a tároló rész felett. A két tömeg különválik egymástól, hisz a tetőterasz önálló egységként a tároló résztől függetlenül is tud működni. Ez egy olyan publikus hely, amely alkalmas a városban a várostól való elszakadásra, pihenésre, kikapcsolódásra. Míg az alsó részben a mozgás jellemző, itt a megpihenés az elsődleges cél. Itt kap helyet a kávézó az információs központtal együtt és külön egységként a kazánház. A kávézó jól átlátható, körben üvegezett, a nyugati részen  üveg tolóajtók biztosítják a teraszkapcsolat. Az infó központ Kelenföld jelenéről és jövőjéről, aktuális eseményeiről ad naprakész tájékoztatást.

Napjainkban egyre aktuálisabb téma a környezettudatos életmód, az anyagok újrahasznosítása. A kerékpárt nyugodtan nevezhetjük ökologikus közlekedési eszköznek, mivel sem előállítása, sem pedig használata nem igényel számottevő nyersanyagot, és energiát. Az épület által szükségszerűen elvett zöld a magasba emelve a tetőterasz határoló falává válik. A teraszt körben lehatároló vályúrendszerbe borostyánt ültetünk, és központilag szabályozott öntözőrendszerrel látjuk el. A külső zöldhomlokzat transzparens rétegként viselkedik, átláthatóságot és nap elleni védelmet biztosít. A növények állandóan változó színükkel és mozgalmasságukkal évszakról évszakra másként láttatják a lebegő dobozt.

Épületszerkezet
A kerékpár olyan szerkezet, amelynek minden eleme és az elemek kapcsolódása látható. A tervezés során fontos szempont volt számomra, hogy az épületet hasonló módon, látszó szerkezeti kapcsolatokkal alakítsam ki. Az épület állandóan változó, szezonális működése miatt könnyed, szerelt acélszerkezetet alkalmaztam. Kis keresztmetszetű acél oszlopokkal értem el, hogy az épület légies megjelenésű legyen.

A kerékpár elemei az épületben nemcsak formai jegyekként jelennek meg, fontos szerepük is van. A három szint magas acél oszloplábak felnagyított bicikliküllők másai, az épület függőleges teherhordó szerkezetei, melyekre támaszkodnak a rámpák, illetve tartják a magasba emelt zöld dobozt.
Az épület merevítését a merevítő mag, a tárcsaként működő rámpák, illetve az oszlopok tetejére ültetett síkbeli rácsostartó biztosítja. A rácsostartó alsó övében minden mezőben andráskereszt merevítés van.

Kerékpáros város lehet Budapest? A válaszom: igen.
A meglévő kerékpárutak korszerűsítésével, új kerékpárutak kiépítésével, a gépjárműforgalom csökkentésével, tárolási lehetőség biztosításával, a kerékpárral közlekedők száma a többszörösére növekedne.  Emellett szükség van a kerékpár használatát népszerűsítő intézkedésekre, reklámkampányokra. Az épületem karakteres formai elemként figyelemfelkeltő és reklámértékű. A kerékpáros közlekedés, a környezettudatos életmód szimbóluma.

Dinnyés Zoltán
Urbanisztika Tanszék
BME Építészmérnöki Kar