Programok

csütörtök | FUGA | Corvin sétány program

1/3

a Corvin Irodák első épülete

Hirdetés
?>
a Corvin Irodák első épülete
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
1/3

a Corvin Irodák első épülete

csütörtök | FUGA | Corvin sétány program
Programok

csütörtök | FUGA | Corvin sétány program

2009.10.20. 12:28

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Esemény kezdete:
2009.10.22. 14:00
Esemény vége:
2009.11.10. 19:00

Dosszié:

Kiállítás 2009. október 22. és november 10. között  

2009. október 22, csütörtök 18 óra

FUGA | Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.

Corvin sétány program kiállítás megnyitó

A kiállítást megnyitja Seres Zoltán színművész, a Bárka Színház igazgatója

A kiállítás megtekinthető 2009. november 10-ig

2009. október 29-én, csütörtökön 18 órakor a kiállításhoz kapcsolódó galéria fórum beszélgetést, október 27-én és november 2-án kedden 16 órakor a kiállítók tárlatvezetést tartanak. Igény szerint további tárlatvezetéshez időpontegyeztetésre van lehetőség.

A téma az építészfórumon: Józsefvárosi rehabilitáció

 

a Corvin Irodák első épülete
1/3
a Corvin Irodák első épülete

Premier Ház
2/3
Premier Ház

 

FUGA | Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.
+36 30 934 73 89
galeria/kukac/nagybalint.hu

Következő kiállítás - földszinti nagyterem - 2009. 11. 12. - 4-es Metró

a FUGA látogatható hétfőtől vasárnapig 11-22 óráig


Corvin Sétány Program 1999-2009
Budapest belvárosában születhet-e új városrész? 2000 után hogyan lehet egy városrészt újjáéleszteni? A Józsefvárosi Önkormányzat, a Rév8 Zrt, és a FUTUREAL Csoport azon dolgozik, hogy újraírja egy leromlott városrész struktúráit!

Nehéz megválaszolni azt a látszólag egyszerű kérdést, kié a város? A város „mi" vagyunk, sokrétűségünkkel, különös egyéni, magunkban hordozott végeérhetetlen történetünkkel. A város nem csak egy hely, ahol egyedi történeteink egymáshoz kapcsolódnak és ahol sorsunk az emberi kéz alkotta házakhoz, terekhez kötődik. Városok szűnnek meg és születnek időről időre, mégis a történet egyidős velünk, a benne élőkkel. A városaink, városrészeink fejlődését, vagy bukását az emberi kapcsolatok – kölcsönhatások - sűrűsége határozta meg mindig. Az események, a vásárok és az ünnepek, az élet ezer rezdülése növeli, vagy ezek hiánya csökkenti a települések esélyeit. A házak, templomok, utcák illusztrációi „csak" az egyén és a közösség összekapcsolódó életének. Az állandóan változó városképek pusztán keretei az ott zajló életnek. A városok legfontosabb feladata a közösség kiszolgálása, az ott élő emberek védelme, ellátása. Az egyre sokrétűbb feladatok közé csak a huszadik században került be dominánsan az előző korok házainak többletjelentést tulajdonító védelme. A védelem során már-már emberi tulajdonságot kapnak ezek az épületek.

Épületek emelése, utcák alakítása minden esetben művi beavatkozás. Az idő dönti el, hogy körülveszi-e élettel az épített kereteket vagy nem. Nagy felelősség új utcákat, tereket építeni, de ugyanilyen nagy felelősség lezárni házak történetét és beismerni, hogy ott a kövek már nem szolgálják az életet. Természetesen kockázatos egy új történetbe belevágni, hiszen lehet, hogy rövid életű lesz, és 100-200 évig fog csak élni. De lehet, hogy gyökeret ereszt és sikeresen kapcsolódik a mellette futó történetekhez, és az élet újra indulását szolgálja. Egy dolgot nem lehet engedni, hogy a kövek döntsenek az élet felett.

Gondolkozásunkat az a felelősség hatotta át, hogy Józsefvárosnak szüksége volt és van új történetekre. Természetesen nem mindegy, hogy milyenek lesznek a házak, az utcák, a terek, de a lényeg az élet visszatérése.

Az volt a feladatunk, hogy a városrész sokszínűségét megőrizve új színeket keverjünk hozzá. A huszadik század végére a kerület képét egyértelműen a társadalmi és fizikai leromlás határozta meg. Ennek az időszaknak a magyar városmegújítási gyakorlata nem nyújtott kivitelezhető példákat a számunkra, hiszen csak általános épületmegújító törekvések működtek. A huszonnégy (kerületek és a főváros) részre fűrészelt feladatsor megoldásához már nem volt elég a szakemberek (urbanisták, szociológusok, mérnökök) jó szándékú terve, ehhez új eszközök kialakítására volt szükség. Az együttműködés szó hiányzott, és talán még ma is a magyar városfejlesztéssel foglalkozók szótárából. Sem a különféle kormányzati, városi, kerületi szereplők között, sem a különféle szakmák, sem a társadalom és gazdaság egyéb résztvevői nem tudtak, és talán még ma sem tudnak együttműködni kisebb nagyobb célok érdekében.

A program indításakor világossá vált számunkra, hogy a városi lét alapjaira kell koncentrálnunk: az együttműködésre, a városrész eltartó képességének növelésére, az itt élő szegények és magukról nehezen gondoskodni tudók védelmére és ellátására.

Az önkormányzat döntött 2002-ben, hogy az itt élők nem lehetnek áldozatai semmilyen megújítási programnak és az egész kerület felemelkedésének a záloga a sokszínűség megtartása. De kimondásra került az is, hogy akkor lehet bármilyen tervet megvalósítani, annak eredményeit fenntartani, ha partnerekre lelünk az emberekben, és befektetőket is tudunk vonzani a kerületbe.

Budapest belvárosának részei – Lipótváros, Terézváros, Ferencváros, Józsefváros - a 18-19. században születtek. Egyedi hangulatukat, a különféle városalkotó elemek sajátos elegye határozta meg. A 19. század eleji pesti városmagot (Lipótváros) jellemző karaktert például a feltörekvő német és magyar polgárság fokozatosan erősödő társadalmi kapcsolatai, és a Hild József által fémjelzett klasszicista építészet határozta meg. A 19. század utolsó évtizedeinek hangulatát, a mindent elsöprő növekedést, a korszellemmel szinkronban a sugárutak és körutak mentén felépült kulisszaszerű bérházak mutatják fel. Ugyanakkor a kor erős társadalmi anakronizmusát, a „hátsóudvari" hangulatot számunkra a Leonardo da Vinci utcai, vagy Bókay utcai spekulációs beépítések rossz minőségű, zsúfolt épületei jelentik.

A 20. század második felétől kezdve a megörökölt városrészek rehabilitációja, a meglévő környezeti elemek és értékek listázása során csak a múltról szereztünk információkat, azt is a jelen szemüvegén keresztül. Ezek az értékelések csak többszörös törésben, deformáltan voltak képesek a területet alkotó értékek kiválasztásában támpontot adni.

A Corvin Sétány Program tervezése során a rehabilitációt városfejlesztési folyamatnak tekintettük. A múlt elemeinek listáját az értékválasztás során ezért a jövő lehetőségeivel vetettük össze. A hagyományos bonyolult és túl részletezett lineáris additív tervezési folyamatot, lépéseinek statikus, lezárt jellege miatt a városrész kialakításakor ezért nem láttuk használhatónak. A fejlesztés-fejlődés lépéseinek meghatározására ezért egy olyan folyamatot alakítottunk ki, melynek egyes elemei nyitottak, és befogadni képesek az időbeli változásokat annak szabályaival és kapcsolataival.

Elindult Józsefvárosban egy történet. A célunk az, hogy a Corvin Sétány gondos és jövőt célzó beruházás legyen, a végiggondolt és egymásra épülő funkcióival, a jelen kort megelőző technológiai fejlettségével. Az emberek fedezzék fel a városrészt, a már itt élők ezután is kívánjanak itt élni, a kialakításra kerülő hely „szellemisége" révén jöjjön létre egy kiemelkedő pont Budapest belvárosában, amely valódi és önálló városközpontként tud működni, integrálódva Józsefváros környezetébe.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk