Debrecenbe látogat a 2010:Tájodüsszeia vándorkiállítás

A 2010: Tájodüsszeia vándorkiállítás a budapesti FUGA Építészeti Központ és a Békéscsabai Ifiház után 2010. november 19-én Debrecenbe látogat, ahol december 7-ig lesz megtekinthető a Kölcsey Kulturális Központban.

A 2010: Tájodüsszeia vándorkiállítás a budapesti FUGA Építészeti Központ és a Békéscsabai Ifiház után 2010. november 19-én Debrecenbe látogat, ahol december 7-ig lesz megtekinthető a Kölcsey Kulturális Központban (Debrecen, Hunyadi u. 1-3.). A 137 óriásmolinót tartalmazó, a szakma elmúlt évtizedének munkáit összegző kiállítás debreceni állomása a MÉK Táj- és Kertépítész Tagozata, a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara, Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. a Kölcsey Központ, a Debreceni Dáma Kőr Egyesület és a Szép Kertek folyóirat közös szervezésében valósul meg. A debreceni kiállítás anyagát a megnyitó napjára időzített délutáni szakmai (kamarai kreditpontos) előadássorozattal kívánjuk színesíteni. A tervezett előadássorozatban felerősödik a regionális tematika, ezért (elsősorban a kiállításanyagban is szereplő munkákra támaszkodva) olyan előadások kapnak főbb szerepet, amelyek az Észak-Alföldi Régióban történt építészeti, tájépítészeti vonatkozású történeteket mesélnek el.

A kiállítás megnyitóját egybekötjük a hagyományosan Debrecenben átadásra kerülő (a Szép Kertek folyóirat által kiírt) Év Kertje pályázat díjátadó ünnepségével.

Kiállításunkra szeretettel várjuk a régió (és az ország) érdeklődő szakmabelijeit és laikus közönségét egyaránt. A szakmai nap programját a Hajdú Bihar Megyei Építész Kamara akkreditálni szándékozik kreditpontos képzési rendszerébe. A megnyitó napján csoportos tárlatvezetést tartunk az érdeklődőknek.

A megnyitó
A kiállítás megnyitójával kapcsolatos események 2010. november 19-én 10:00 órakor kezdődnek a Kölcsey Kulturális Központban (Debrecen, Hunyadi u. 1-3.) A megnyitó napjának tervezett eseményei:

10:00-11:00 Sajtótájékoztató
Schuchmann Péter  okl. táj- és kertépítész, Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozat elnöke
Tegdes László kertészmérnök, SZÉP KERTEK folyóirat főszerkesztője    

Regisztráció a konferenciára

11:00-11:30 „AZ ÉV KERTJE" 2010 országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat eredményhirdetés, díjátadás  
Tegdes László

11:30-12:00 Kiállítások megnyitása
Schuchmann Péter Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozat elnöke
Pecsenye Béla Hajdú-Bihar Megyei építész Kamara elnöke

12:00-13:00 Ebéd (a környező vendéglátóhelyek egyikén, önköltséges formában)

13:00-13:30 Debrecen városfejlesztési tervei
Kováts Ákos Debrecen főépítésze

13:30-14:00 Építészet – tájépítészet
Puhl Antal DLA Ybl-díjas építész, Címzetes egyetemi tanár, DE Műszaki Kar Építész Tanszék vezetője      

14:00-14:30 Főtéri történetek
Kertai László Ybl-díjas építész

14:30-15:00 VV – ÁGI
Lipcsei Ágnes okl. táj- és kertépítészmérnök

15:00-15:30 Szünet (pogácsa, kávé, ásványvíz)

15:30-16:00 Egy városi főkertész tapasztalatai
Bartha István okl. táj- és kertépítészmérnök, Nyíregyháza főkertésze

16:00-16:30 Tervezési feladatok Kelet-Magyarországon
Zsila László okl. táj- és kertépítészmérnök

16:30-17:00 Kisvárosi főterek
Sándor Tamás okl. táj- és kertépítészmérnök

17:00 Levezető elnöki zárszó
Suchmann Péter okl. táj- és kertépítészmérnök, Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozat elnöke

A kiállítás céljai
A magyar társadalomnak csak igen elenyésző része hallott egyáltalán a tájépítészeti diszciplína létezéséről, még kevesebben tudják definiálni, hogy valójában ez a szakma mivel foglalkozik. A kiállítás tematikája során arra próbáltunk fókuszálni, hogy minden érdeklődő a lehető legteljesebb képet kapja a szakmánkról. Az „aha" élményt többek között az biztosítja, hogy sok kollégánk munkái, munkássága ebben az évtizedben néha meglehetősen nagy médiafigyelmet is kapott, bár valószínűleg a közvélemény jelentős része nem kötötte össze ezen munkákkal direkt módon a tájépítészeket. Amit mi csinálunk, azt ugyanis rendre át-át szövi a politika, annak erőteljes pártpolitikai hangjait pedig a médiazajban nehéz „átkiabálni" és abból szak(ma)politikát csinálni. Hogy csak a legismertebb, a kiállításon is bemutatásra kerülő munkákat említsük: a Kossuth tér rendezésére tett (máig tartó) erőfeszítések, a Pécsi EKF szabadterei, a szigetközi probléma kezelésére tett javaslatok, a Balaton Törvény és a Budapesti Agglomerációról szóló törvény megszületése, a Fertődi és a Gödöllői Kastélykert most zajló újjáéledése, a Millenáris Park életre hívása, a Szent István Bazilika környékének felszínrendezése, a Nemzeti Színház és a Milleneumi városközpont környezetrendezései, a Belváros új főutcája, a Kálvin tér és a Kiskörút rendezése, a 4-es metró felszínrendezések, a Kopaszi Gát rehabilitációja, Balatonfüred és Gyula fürdővárosi rangjának visszaállítása, a Népliget megújhodására tett kísérletek, a megszámlálhatatlan magyar városi közterünk és települési közterületünk átalakulása mögött sok-sok tájépítész tervező, kutató, elemző és szervező munkája, napi robotja, éjszakázásai, ősz hajszálai és idegei vannak.

Óriási léptékváltásokkal (az országrészektől egészen a mikroarchitectúrákig) kalauzoljuk el a kíváncsiakat a tájépítész princípiumokig. Azokig az elvekig, amelyeket követve „pogány hittel" és szakadatlanul az „ember és természet közötti kapcsolat újjáépítésén" fáradozunk. Mivel az élettelen tárgyak megformálásán kívül élőlényekkel és azok kapcsolatrendszerével is foglalkozunk a térben, munkaeszközként a negyedik dimenziót is használjuk a mérnök kollégáink által alapvetően használt három térbeli dimenzión kívül. Az összetettségből adódóan magunk is nehezen tudjuk definiálni ennek a végtelenül szerteágazó tevékenységnek a határait. Meg sem kíséreljük, mert a határterületeink elmosódottak, fejlődőképesek. Ha azonban egy tömör mondatban kellene kifejezni, hogy mivel is foglalkozunk, akkor a szakmánk nagy öregjének számító Mőcsényi Mihály professzortól, egy élő legendától idézzük: „a tájépítész feladata a testnek megadni minden teret, hogy a lélek szabadabban szárnyalhasson".

A kiállítás fővédnöke: Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus
Kurátor: Bardóczi Sándor
Arculat: Almási Balázs PhD
Animáció: Lendvai Gábor