Helyek/Infrastruktúra

Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ - egy spontán és független csapat pályaműve Győrből

1/25

Debrecen bombázása 1944.

?>
Debrecen bombázása 1944.
?>
Helyszínrajz
?>
Helyi,-távolsági autóbusz és villamos közlekedés
?>
Troli, átmenő, gyalogos, kerékpáros és taxi közlekedés
?>
Személyautó és P+R közlekedés
?>
P+R és kereskedelmi fejlesztés II. ütem
?>
Kereskedelmi fejlesztés II. ütem
?>
Iroda fejlesztés III. ütem
?>
Gyalogos és gépjármű zónák
?>
Távolság és idő 2,-5,-10 percnyi távolság gyalogosan
?>
Bépítés a sínek felől
?>
Beépítés a Petőfi tér felől
?>
Állomás tér
?>
Petőfi tér felől
?>
Debreceni Nagyállomás bombázása 1944.
?>
Tabló - 0.
?>
Tabló - 1.
?>
Tabló - 2.
?>
Tabló - 3.
?>
Tabló - 4.
?>
Tabló - 5.
?>
Tabló - 6.
?>
Tabló - 7.
?>
Tabló - 8.
?>
Tabló - 9.
1/25

Debrecen bombázása 1944.

Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ - egy spontán és független csapat pályaműve Győrből
Helyek/Infrastruktúra

Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ - egy spontán és független csapat pályaműve Győrből

2013.10.14. 11:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Németh Iván

ntermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben 2013

Tervezés éve:
2013

Stáblista

építész munkatársak: Élő József, Németh Dávid, Papp Nikolett, Román László, Stein Júlia, Tátrai Ádám
közlekedés: Miletics Dániel, Koren Csaba
gépészet: Kovács István
statika: Serfőző István
grafika: Csermák Zsuzska

Letölthető dokumentumok:

Ábrák és Fotók a Debreceni pályázathoz - egy spontán és független csapat pályaműve Győrből. 

A mai Petőfi térből hármas, az új gyalogos sétánnyal összekötött térrendszert hozunk létre: Petőfi tér - "Petőfi park" - "Állomás tér". Az új, "kis" Petőfi teret a korábbi, "nagy" északi részén a tér Piac utca felöli bejáratánál alakítjuk ki. A tér a Piac utca folytatásaként megerősített gyalogos sétány felé fordul.

Petőfi tér felől
14/25
Petőfi tér felől

A tér meglévő, egészséges faállományát sűrítve, az új Petőfi tér és az Erzsébet utca között alakul ki a természetközeli hangulatú Petőfi park. A sétány park felöli határán vendéglátó pavilonok és teraszok helyezkednek el, ezek adják a sétány programját. A sétány vezet át az Állomás térre, az állomás épületéig. A tér maga az intermodális csomópont; körülötte helyezkedik el az összes közösségi közlekedési megálló, pályaudvar, állomás, úgy hogy a fő gyalogos áramlatokat gépjármű nem keresztezi, a tér fő programja a közlekedési módok közötti gyalogos kapcsolat.

Beépítés a Petőfi tér felől
12/25
Beépítés a Petőfi tér felől

Ebben a koncepcióban a közlekedési építmények formája, megjelenése döntően meghatározza a tér minőségét. A vasút feletti gyalogos kerékpáros felüljáró a városszerkezeti adottságok miatt semmiképpen sem tud méltó folytatása lenni a Piac utcának, így hangsúlyos megjelenését a vasútállomás környezetében hátrányosnak tartjuk. Városszerkezeti okokból sincs szükség itt új, vasút felett vezető gyalogos kerékpáros átvezetésre, inkább a Mikepércsi felüljáró szélesítésével kell a két közlekedési nem komfortját javítani.

Állomás tér
13/25
Állomás tér

Bár a terület a bevásárlóközponthoz képest az optimálisnál keskenyebb és a földszintjét a buszparkolás itt-tartása is terheli, mégis a kapcsolatai miatt a rendelkezésre álló fejlesztési területek közül csak a vasútállomás és a Mikepércsi felüljáró közötti terület alkalmas. A másik irányú beépítés folytatja a meglévő állomás együttes sávos jellegét; a választott beépítési javaslat akkor is lehetővé teszi az igényes környezetalakítást, ha a fejlesztés csak sok ütemben hosszú idő alatt valósul meg.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk