Design a fogyatékkal élők szolgálatában

A következőkben három olyan tervezési projektet szeretnék bemutatni, melyek célcsoportját valamilyen fogyatékkal élő emberek jelentették.Tervező: Józsa István

A következőkben három olyan tervezési projektet szeretnék bemutatni, melyek célcsoportját valamilyen fogyatékkal élő emberek jelentették. Az első két téma a Bliss Alapítvány részére készült, a halmozottan sérült gyerekek és fiatalok kommunikációs és oktatási lehetőségeinek bővítésére. A harmadik tervezési feladat, egy szokatlan arculattervezési megbízás volt, olyan logotípiát kellett készítenünk, ami vakok és gyengénlátók számára is felismerhető, megjegyezhető.


I. Kerekesszékre szerelhető notebook asztal tervezése, fejegérrel használható programok használatához

Tervező: Józsa István
Konzulens: Márkusné Keller Tímea (Bliss Alapítvány), Hévizi György (ELTE)

A Bliss Alapítvány Segítő Kommunikáció-módszertani Központ (SKMK) növendékei olyan súlyosan, halmozottan sérült gyermekek és fiatalok, akiknek a fizikai és kognitív képességei között óriási szakadék húzódik, érthető szavak kiejtésére, koordinált mozdulatok végzésére nem képesek. Az Alapítvány és az ELTE NIPG közös projektjének célja az volt, hogy számukra olyan – a kommunikációt elősegítő eszközök szülessenek, amelyek a lehető legkevesebb mozgással irányíthatók és magas színvonalú kifejezést tesznek lehetővé, ugyanakkor technikailag és anyagilag is könnyen hozzáférhetőek.

Az eszközök fejlesztésekor a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a központ növendékei végtagjaikkal nem képesek finom, koordinált mozdulatok végzésére, ami a számítástechnikában hagyományosan alkalmazott „pointer" eszközökhöz (pl.: egér vagy trackball) szükségesek. Ezért a kurzor mozgatásához a szoftver a felhasználó szemmozgását használja fel. A program egy webkamerán keresztül detektálja a felhasználó szemmozgását, így a kurzor tulajdonképpen arra mozog a képernyőn, amerre a felhasználó néz. Ezt a megoldást nevezzük fejegérnek. A kurzor mozgatása mellett a klikkelést pislogással, vagy huzamosabb ideig egy pontra nézéssel valósítja meg a felhasználó.

 

 

Milyen programokat lehet ezzel a módszerrel működtetni? A felhasználók bizonytalan fejmozdulatai és a technológia sajátosságai miatt természetesen speciális UI (felhasználói felület) kialakítása volt szükséges. A fejegérrel működtetett programokban szereplő kezelőelemek, gombok, minden esetben nagyméretűek, jól láthatók, és egyszerre kevés számú elem jelenik meg a képernyőn. A felhasználók tekintetüket ezekre a gombokra irányítva léphetnek interakcióba a programmal, és ezáltal társaikkal.

A programfejlesztés elsődleges iránya, olyan kommunikációs csatornák megnyitása volt, ami lehetővé teszi, hogy a sérült, beszédre nem képes emberek egymással, illetve ép társaikkal „beszélgethessenek". Az egyik leghasznosabb alkalmazás, a „VISTAB", amiben szavak, vagy betűk képét láthatjuk a képernyőn, és a kiválasztott elemre nézve a program kiejti az ott megjelenített szót vagy betűt. Így, ha a normál beszédnél jóval lassabban is, de lehetővé válik a hanggal történő kommunikáció.

A célok elérése érdekében több különböző munkacsoport jól összehangolt együttműködésére volt szükség, a Bliss Alapítvány munkatársai mellett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Informatika Kar, Információs Rendszerek Tanszék NIPG és TEAM munkacsoportjai mellett munkatársaimmal (www.jozsadesign.hu) a kerekesszékre erősíthető notebook-tartó asztalok megtervezésével és kivitelezésével vettünk részt a munkában.

 

 

A notebook asztalok kialakításakor elsődleges szempont volt annak a speciális felhasználási módnak a megértése és átlátása, ami során a bizonytalan, kontrollálatlan, de erőteljes kézmozdulatokat végző felhasználók egy a hagyományos környezetben nagyon finom mozdulatokkal irányított géppel kerülnek kapcsolatba. Az asztal tervezésekor amellett hogy a megfelelő pozícióban kell tartani a számítógépet, védeni is kell azt, az akaratlanul elkövetett ütésektől és egyéb hatásoktól. Ezért készült a billentyűzetet takaró felhajtható fedél, ami alatt használat közben a billentyűzet, használaton kívül az egész notebook védett helyen van. A felhajtható fedél monitor felőli oldala külön is kinyitható, így az oktató hozzáfér az F1, F2 stb. billentyűkhöz. A notebook az asztalka belsejébe támasztó elemekkel és tépőzárral van rögzítve, hogy menet közben, a rázkódás hatására se mozduljon ki a helyéről. A gép hűtéséről az asztalka hátulján és oldalán lévő nagyméretű szellőzőnyílások gondoskodnak. A notebook tartó asztal a kerekesszékhez egy ék alakú csappal csatlakozik, így használaton kívül az asztalka egy mozdulattal leemelhető a kerekesszékről.


II. Átlátszó kommunikációs tábla

Tervező: Józsa István, Koósz Norbert
Konzulens: Márkusné Keller Tímea (Bliss Alapítvány),

 

 

Az I. pontban bemutatott projekt „analóg megfelelője" az átlátszó oktatótábla, ami szintén kommunikációs eszközként használható. A tábla meghatározott pontjaira – ez a felhasználó képességeihez mérten 4, 6 vagy 8 pont – egy egyszerű csiptető segítségével az oktató ábrákat helyez el. Ezek az ábrák egy előre elkészített készlet kártyái, amik mindig egy-egy témakörhöz kapcsolódnak. Például, ha az oktató megkérdezi, hogy „Milyen hangulatban vagy?", akkor ezzel egy időben felhelyezi a 4 lehetséges válasz képét a táblára. A gyermek a kérdésre a választ a neki megfelelő képre ránézve adja meg. Az oktató a kapott válasznak megfelelően teszi fel az új kérdést, és helyezi el a lehetséges válaszokat megjelenítő képeket a táblán.

A kommunikációs tábla a maximális átlátszóság és tisztíthatóság érdekében egy darab vízsugárral kivágott, majd meghajlított plexilap. A táblát a szék karfájára egy-egy elfordítható karral lehet rögzíteni.


III. Tapintható logotípia

Tervező: Józsa István, Koósz Norbert

 

 

A DokuSoft Kft. termékei vakok és gyengénlátók számára készülnek. Ezek az eszközök (óra, mérleg, vérnyomásmérő) hanggal helyettesítik a hétköznapi eszközökön a kijelzőről leolvasható értékeket. A tervezés alapkérdése az volt, hogyan hozhatunk létre felismerhető cégemblémát olyan felhasználok részére, akik a csupán képként megjelenő emblémát nem tudják feldolgozni? Kézenfekvőnek tűnhet a Braille-írással készített logó, de ezt viszont nem lehet nyomtatásban alkalmazni a látó emberek számára. Ez pedig fontos szempont, hiszen a cég termékeit gyakran a hozzátartozók, barátok vásárolják meg fogyatékkal élő társaiknak. A végeredmény egy olyan egyszerű, könnyen értelmezhető logotípia lett, mely a speciális igényeknek megfelelően plasztikus, kitapintható formában kerül fel a készülékekre, de hagyományos, nyomtatott felületeken is megfelelően alkalmazható.


Józsa István
ipari formatervező
Józsa Design Kft.
Weboldal: www.jozsadesign.hu
E-mail: istvan/kukac/jozsadesign.hu