Egyéb cikkek
Dunakapu tér - Duna-korzó ötletpályázat
2007.08.14. 13:10
Megosztott I. díjat kapott a Dimenzió Tervező Kft., Bodrossy Attila vezetésével
Megosztott I. díjat kapott a Dimenzió Tervező Kft.,
építész vezető tervező: Bodrossy Attila DLA
építész tervezők: Varga Ákos, Tárkányi Sándor
építész munkatársak: Bozsaky Dávid, Rózsás István
statikus szakértő: Serfőző István
1/7
7/7
2/7
3/7
4/7
5/7
6/7
Opponensi vélemény:
A pályamű, az egyik (ha nem a leginkább) következetesen végiggondolt, koherens, építészetileg egységes terv.
Finoman egyensúlyoz a beépítés, és az építés vonatkozásában a város, valamint a lehetséges befektetők érdekei között. Nem építi től sem a Korzó, sem a Dunakapu tér területét, de lehetőséget kínál (az építés által) a finanszírozásra is. Kevés és egyszerű eszközökkel dolgozik, rendet próbál teremteni úgy, hogy közben a város történetének elemeit is felhasználja, ill. utal rájuk.
A sétány kialakításánál (hasonlóan más pályázatokhoz) egy pavilonsoros megoldást javasol, amely pavilonok kulturális és gasztronómiai célokat szolgálnak. Ezekkel a funkciókkal próbálja ídecsábitani egyrészt a helyi, valamint a turistaforgalmat, (teret biztositva egyéb kulturális eseményeknek) és nem utolsó sorban, már a funkciók révén is kapcsolatot teremt a Dunakapu térrel. A Móricz Zsigmond rakpart sétálásra, sétánnyá alakításra valóban alkalmasabb terület, mint a közvetlen vízpart (lásd műleírás), de a parti terület degradálása, és továbbra is parkolóterületként történő hasznosítása elhibázott gondolat, tévedés. (Mindez annak fényében, hogy a térszín alatti parkolókban már így is kellő számú férőhelyet alakít ki, érthetetlen.) A műleírásban utalás is történik a "vizek városa" meghatározásra, ill. a vizek újra birtokba vételére, ennek viszont ellent mond, hogy az emberek helyett az autók birtokolják a vízpartot. Mint ahogy egy épületnek is öt homlakzata van - a tetőnézettel együtt -, úgy a vízpartnak is van egy "homlokzata" (nézete) a Duna felől, (nemcsak a sétányról), amelyet nem lehet másodrangúan kezelni. A lehetőséget, hogy a Dunapart megélhető élménnyé, a város életének részévé váljon, nemcsak célszerű, de kötelessége is a városnak biztosítania.
A sétány összekapcsolása a Dunakapu térrel, a tervek szintjén grafikailag (lásd alaprajzok) megoldottnak tűnik, de alapos vizsgálódás után, egy ellentmondás fedezhető fel. A Dunakapu tér alatti mélygarázs megközelítése miatt (igaz, hogy csillapított módon), de a gyalogos és gépjármű forgalom keresztezi egymást. Ez a hiba egyszerűen feloldható, ha (töibb pályázathoz hasonlóan) az autók térszínt alá vezetése hamarabb, a hídhoz közelebb történik. A Dunakapu tér kezelése és megoldásai több értékes gondolati elemet tartalmaznak, melyek esetenként egyesek számára meghökkentőek lehetnek. A tér és a várostörténeti kapcsolatok elemzése, egy logikus és következetes (talán az a hiba róható fel, hogy túl következetes) kialakítást eredményezett.
A tér, és térség közötti különbség problematikáját feszegető megállapításai helyesek. Teret képezni térfalakkal lehet. és vannak arányok, amelyek pl. laikusok számára nehezen magyarázhatóak, de a bennünk levő harmóniára (arányosságra) törekvés által érezhetővé válik számukra is a különbség. A túlzott következetesség eredménye, hogy a városfal eredeti magasságban történő helyreállításával egy fontos ponton megoldást nyújtott (téralakítás, térképzés), de generált egy új problémát, ti. ezáltal a rendezvényteret elvágja a Dunaparttól. A térfal szükségét és várostörténeti jelentőségét nem vitatva, a vizuális kapcsolatot a tér és a part között, épitészeti eszközökkel, de továbbra is biztosítani kell. (Erre több megoldás is kínálkozhat.)
A tér másik új épített eleme, a multifunkcionális épület, amely két szerepet is játszik egyszerre. Egyrészt a teret építészetileg meghatározza (arány, térfal), másrészt funkciójából adódóan annak életét szervezi. A pályázatok összevetéséből az is kiderült, hogy ez az a méret, és épületlépték, ami még elképzelhető ezen a helyen. A funkciók ilyen párosítása (piac és kultúra) érdekes és egyedi felvetés (talán elgondolkodtató is), de a Bábszínház elhelyezése nem feltétlenül életszerű. A ház megformálása, a pályázat jellegénél fogva, és a lépték miatt, egyszerre nyers, és túlhatározott A tér topográfiájának felhasználásával létrejövő felület, egyszerű, és természetes módon alakítja ki, a rendezvények helyét. Ha a műleírásban említett "a térre rajzolt szintvonalak" valóban csak szintvonalak (és nem lépcsők), az sokkal szerencsésebb abból a szempontból, hogy a tér is, mint az épület, multifunkcionálissá válhatna. Kevésbé lenne a szabadtéri piac beszorított helyzetben, szabadabban lehetne kezelni.
Összefoglalva,a javítható hibáktól eltekintve, egy logikus és elfogadható érveléssel alátámasztott, természetes és egyszerű eszközöket használó, továbbtervezésre alkalmas terv.
Keller Ferenc, opponens
Vélemények (0)