Épületek/Középület

Düsseldorfi médiakikötő

1/18

Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia

?>
Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Prof. Findeisen & Wächter GmbH: Media Tower - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Harald Deilmann: Rheinturm - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Harald Deilmann: Rheinturm - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Frank Gehry: Neuer Zollhof - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Frank Gehry: Neuer Zollhof - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
 Edmund Spohr: Észak-Rajna-Vesztfália Tartományi Parlament - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Das Roggendorf-Haus - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Christoph Parade: WDR stúdióépület - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Jo Coenen: Dock - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
JSK: Hafenspitze 2, - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
JSK: Hafenspitze 1, Hyatt Regency Hotel - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
William Allen Alsop: Colorium - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
William Allen Alsop: Colorium - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Helmut Jahn: SIGN!  - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
?>
Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
1/18

Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia

Düsseldorfi médiakikötő
Épületek/Középület

Düsseldorfi médiakikötő

2015.03.10. 07:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Németország, Düsseldorf

Építészek, alkotók:
Frank Gehry, Harald Deilmann

Dosszié:

Több évtizede átfogó rendezési terv nélkül, mégis egységes koncepció mentén alakul át Düsseldorf kikötőjének már nem használt része médiavállalkozások központjává. A negyed két ikonikus épülete a Harald Deilmann tervezte Rheinturm és Frank Gehry Neuer Zollhofja.

A Rajna menti Düsseldorf címerében a 15. század óta szerepel egy horgony, a város első kikötője mégis csak a 19. század első felében épült meg, a teljes kikötőrendszer tervét pedig csak a század utolsó évtizedében rajzolta meg egy Plick nevű berlini építész. Düsseldorf nagyszabású folyami kikötője végül 1896-ban nyílt meg és egy 80 hektáros területet foglal magában. A kikötő ugyan komoly károkat szenvedett a II. világháborúban, de utána mégis hamar felvirágzott, így az 1960-as években érte el forgalma csúcsát. Az eleinte határvidéket képző terület jól integrálódott a városba, hiszen történelmi központ csak néhány lépésre található innen, Düsseldorf pedig komoly kereskedelmi központtá nőtte ki magát, számos multinacionális cég innen indult útjára vagy nyitott itt székházat. Az időközben 11 millióssá fejlődött agglomerációs körzet a német telekommunikáció és média egyik legfőbb központja lett, mindehhez pedig jelentős szerepe jutott a funkcióját váltott kikötőnek.

Harald Deilmann: Rheinturm - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
4/18
Harald Deilmann: Rheinturm - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia

A kikötő utolsó fénykorát jelentő 1960-as évek után alig egy évtized alatt gyökeresen megváltoztak a szállítási szokások, lényegesen jelentősebb lett a közúti, vasúti fuvarozás szerepe, ugyanakkor a kikötő raktárai máig jelentős áruforgalmat fogadnak. Mindemellett, a város gazdasági szerepének átalakulását figyelembe véve annak vezetői már 1973-ban úgy döntöttek, hogy a kikötő funkcióit bővíteni kell, új tartalommal megtöltve a Rajna partot. A városi tanács egy évvel később, a forgalmi és áruszállítási szokások adatait mérlegelve 33 hektárral csökkentette a kikötő területét, így a belvároshoz közelebbi, keleti szektornak teljesen új és munkahely megtartó funkciót és kellett keresni.

William Allen Alsop: Colorium - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
15/18
William Allen Alsop: Colorium - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia

A fejlesztés első ütemében Harald Deilmann tervei alapján 1980-ben megépült a város egyik jelképévé vált Rheinturm telekommunikációs torony. A 174 méteres építmény tetején étterem található, maga a toronytest pedig különleges óraműként is szolgál. A torony tőszomszédságába, az Edmund Spohr tervezte körkörös épületegyüttesbe költözött a tartományi parlament is, majd megjelent az első médiavállalat, az állami WDR új székháza.  Az 1990-es évektől kezdve jelentős befektetésekkel újrarajzolták a kikötő képét. A magántőkéből épült médiakikötő jelentős hasznot hoz a városnak, ami az infrastruktúrát biztosítja a negyed számára.

Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
5/18
Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia

A máig folyamatosan fejlődésben levő városrész másik ikonikus darabja a Frank Gehry tervezte Neuer Zollhof szabálytalan, széttartó homlokzatú, három tömbből álló együttese 1998-ban épült meg. Mindhárom darabja a homlokzaton más-más anyaggal operál. A terület beépítésére eleinte Zaha Hadid tervét hozták ki nyertesnek, de az épületet végül sosem rendelték meg.  A kikötőben megjelent posztmodern épületek leginkább tehát médiavállalkozásokat, szállodákat és vendéglátóhelyeket vonzottak ide, lakóház idáig nem épült. A következő fejlesztése ütemekben épp ezért egy új lakónegyedet szeretnének létrehozni a kikötő nyugati, az ipari funkciókat felhagyó részében, jelenleg pedig a dokkok közti kis szigeten luxusszálloda együttes épül.

Das Roggendorf-Haus - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia
9/18
Das Roggendorf-Haus - Düsseldorf, Hafen. Forrás: Wikipedia

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk