Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Egy barátságos idegen a KÉK-ben

1/3

Adam Budak

Hirdetés
?>
Adam Budak
?>
?>
1/3

Adam Budak

Egy barátságos idegen a KÉK-ben
Közélet, hírek

Egy barátságos idegen a KÉK-ben

2007.11.06. 12:39

Sokan sokféle jelzővel illeték már a grazi Kunsthaust. A legismertebb talán, a „friendly alien", azaz barátságos idegen, ahogy Peter Cook és Colin Fournier londoni építészek nevezik biomorfikus épületüket. Ahogy Adam Budak fogalmazott, „bátor és rizikós dolog volt a Kunshaus megépítése. 2003-ban, amikor felépült, Graz újra felkerült a térképre."

Nem hiszem, hogy sokan vannak azok, akik most a KÉK-es estén ismerték meg a Kunsthaust. Ettől függetlenül dugig megtelt a Nefelejcs utcai építészeti központ.
Az apropót, amiért Adam Budak Budapestre látogatott, nem más adta, mint hogy a Manifesta 7 jövőre megrendezésre kerülő fesztiválnak Budek a főkurátora. A 2008-as Manifestának dél-Tirol és Trento ad majd otthont. A képzőművészeti vándor biennále 2008-as fő koncepciója, hogy a kortárs képzőművészetnek azt a metszetét helyezi előtérbe, amely az építészethez való viszonyunk sajátosságait járja körül.

 

3/3

Adam Budak
1/3
Adam Budak

2/3


 

Budak előadásában hosszasan és részletesen mutatta be a Kunsthaus megszületését, fogadtatását, jelenlegi helyzetét. Ízelítőt kaphattunk a mostanában bemutatásra kerülő kiállításokból, projectekből.
A Kunsthausról, mint a világűrből Grazba érkező idegen eljöveteléről készült kisfilmmel kezdődött az este. A film rövid és humoros magyarázatot ad a furcsa, amorf épületre, mely megszületése óta megosztja mind az építészeti szakmát, mind a közönséget. A kisfilm biztosra megy és mintha a kritikusok malmára hajtaná a vizet: egy idegen, a város arculatába egyáltalán nem passzoló valami, mondjuk ufó lepottyan közénk, és jól tudjuk, elkergetni nem lehet, bármennyire is viszolygunk tőle. Mi mást tehetünk tehát minthogy megbarátkozunk vele és a gondolattal, hogy most már mindörökké itt lesz közöttünk, ezzel a teljesen ijesztő és szokatlan külsejével.

Nagyon ügyesen ki lett találva például az, hogy az épület felülnézetből igazán szokatlan. Az épület jellegzetességét a buborék alakú felső rész adja, amely egyszerre organikus és geometrikus. Ebből a buboréktestből henger alakú csonkok, nyílások merednek az ég felé, észak felé tájolva. Csonkok vagy ormányok, vagy ki tudja mik, személy szerint engem a szív vénáira emlékeztetnek. A csonkok egyben világítónyílás szerepét töltik be, ezeken keresztül kap természetes fényt a kiállítóterem. A dudorodó tető többrétegű borítást kapott. A kékes, akrilüveg felületű Kunsthaus földszintje átlátszó üvegfalú, itt kapott helyett az étterem és a kávézó, amely nagyon gyorsan a város részévé vált. Ugyanitt található még egy rendezvényterem, egy shop és az előcsarnok, melyből egy mozgójárda vezet fel a két hatalmas kiállítószintre. Az épület, folyóra néző oldalán helyezkedik el az alátámasztott, üvegfelületű terasz, a „tű“, melyről az épület alatt elterülő grazi Óvárost láthatjuk. A Kunsthaus homlokzatába összesen 925 hagyományos, kör alakú, 40 wattos fénycsövet építettek be. Így a múzeum felszíne, homlokzata egy hatalmas, képernyő-felületként működik. A rendszeresen váltakozó, erre a helyre tervezett műalkotások és kapcsolódó információk jeleníthetők meg ezen a felületen, mellyel tulajdonképpen kitágították a múzeum kiállítóterét.

Ahogy Adam Budak fogalmazott: „Bátor és rizikós dolog volt a Kunshaus megépítése. 2003-ban, amikor felépült a Kunsthaus, Graz újra felkerült a térképre." Megszületésére közel húsz évet kellett várni, végül 2003-ban, amikor Graz lett Európa Kulturális Fővárosa, mint fő attrakció fel is épült. Az alapgondolat szerint, a Kunsthaus mint egyfajta híd, a grazi Óváros történelmi épületei közé beágyazódva, mint összekötő elem hivatott szolgálni a kapcsolatot múlt és jövő között. Szokatlan formája pedig azt is szimbolizálja, hogy milyennek kéne lennie egy a nemzetközi kortárs kiállításoknak teret adó, modern múzeumnak.

szöveg: Biczó Gabriella
fotók: Kresalek Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.