Gazdaság

Egy élő város kihívásai

1/8

A második helyezett.

?>
A második helyezett.
?>
Vasúti tervek.
?>
A Keleti pályaudvar terve.
?>
A Keleti pályaudvar fő épületének látványterve.
?>
?>
Kerékpáros infrastruktúra terve.
?>
Vasúti áramlatok.
?>
Villamos kapcsolatok.
1/8

A második helyezett.

Egy élő város kihívásai
Gazdaság

Egy élő város kihívásai

2019.04.18. 12:00

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Cég, szervezet:
Graphisoft

A Műegyetem különböző szakokról érkező hallgatói négynapos, intenzív műhelyverseny során keresnek közös megoldásjavaslatokat egy élő város kihívásaira. A projektalapon való működést jól szimuláló Várostervezési Napok főszervezőjével, Molnár Leventével és a verseny egyik résztvevőjével, Nagy Gergellyel Bán Dávid beszélgetett.

Idén 10. alkalommal rendezik meg a Várostervezési Napok műhelyversenyt a Műegyetemen. Honnan indult a kezdeményezés?


Molnár Levente: Eredetileg az volt a felvetés, hogy miként lehetne újratervezni, újraértelmezni az egyetem körüli tereket, például a Szent Gellért teret. Innen kezdte magát szépen lassan kinőni a program, így egyre nagyobb és távolabbi területeket kapcsoltunk be, ahol már erőteljesebben felmerült a közlekedés problematikája is. Mostanra eljutottunk odáig, hogy nem csak egy adott környék meghatározó területét kell megtervezni, hanem egy sokkal komplexebb, városi léptékű feladatot. Idén már olyan összetett csomópont volt a feladat, mint a Keleti pályaudvar, amely nemcsak az egész városra, hanem lényegében az ország közlekedési rendszerére is kihat, ugyanakkor a városképre is jelentős hatással van.


A Keleti pályaudvar terve.
3/8
A Keleti pályaudvar terve.


Milyen feladatokat írtok ki a versenyző csapatok számára?


ML: Alapvetően mindig olyan építészeti megoldásokat kell alkotni, melyek valamiként illenek a városképbe. A versenyzők teret kapnak arra, hogy az adott épületeket akár átalakítsák, lebonthassák, vagy újakat tervezzenek, parkosítsanak és közben a közlekedésre is oda kell figyelniük. Ezen kívül meghatároztunk alapeszközöket, amelyeket bele kell tervezni a munkába, de például a mostani kiírásban, a Keleti pályaudvarnál nem írtuk bele, hogy a vasúti funkciót meg kellene hagyni. Egyesek éltek is a lehetőséggel, hogy felszámolják azt. A versenyzők kapnak egy alap adathalmazt, hogy mi az, amit mindenképp meg kell hagyni és mik azok a problémák, melyekre megoldást kell találniuk.


Nagy Gergely: Kicsit emlékeztetett arra a féléves várostervezési tárgyból kiadott feladatra, amikor a Déli pályaudvarra kellett kidolgoznunk különböző megoldási javaslatokat. A tanköröknek a különböző javaslatokra – megtartani fejpályaudvarnak, átmenő pályaudvarrá átformálni, vagy teljesen megszüntetni a vasúti funkciót – kellett komplex vizsgálatot készíteni és tervet lerakni.


Vasúti tervek.
2/8
Vasúti tervek.


Milyen munkát adtatok be a Várostervezési Napok kiírására?


NG: Mi egy tágabb és egy szűkebb irányból közelítettük meg a kérdést. Egyrészt született egyfajta master plan, majd abból szűkítve alakultak ki a kért munkarészek. Metszetben gondolkoztunk, ami segített abban, hogy ne legyenek ütközések és ellentmondások a tervben, de az alaprajzban sem.


Mi lesz a versenyen elkészült pályaművek sorsa, milyen kifutások lehetnek?


ML: A nyertes pályaműveket publikáljuk az interneten. Arról pedig már többször hallottunk, hogy adott esetekben, térfelújítások tervezésekor szoktak csemegézni az itt született eredményekből, megoldásokból.


NG: Minket idén konkrétan megkeresett az egyik nagy tervező cég, hogy prezentáljuk náluk is a pályaművünket, majd gyakornoki- és munkalehetőséget kínáltak.


A második helyezett.
1/8
A második helyezett.


A versenyre összeálló csapatok különböző társterületekről jönnek. Honnan jönnek a jelentkezők?


Az építész-, építő-, közlekedésmérnöki- és tájépítő szakokról, megpróbáljuk úgy összeállítani a csapatokat, hogy azokban egyenlő arányban legyenek a különböző helyről érkezők.


NG: A mi csapatunkban hárman voltunk építészhallgatók, ketten közlekedésiek és egy tájépítész. A jelentkezés során meg lehet adni a neveket, hogy kikkel szeretnél egy csapatba kerülni.


Mi volt a ti pályaművetek legfőbb koncepciója?


NG: A legfontosabb vezérgondolat az volt, hogy feloldjuk a monofunkciókat a területen, amik ellehetetlenítik a jelenlegi kapcsolatokat és a környék élhetőségét. Próbáltuk az egész területet összegyúrni és belekapcsolni a városszövetbe, minden elemmel ezt a célt szerettük volna elérni.


Kerékpáros infrastruktúra terve.
6/8
Kerékpáros infrastruktúra terve.


Mindig is ennyire domináltak a közlekedési kérdések a versenykiírásban?


ML: Igazán mostanság kezdett kialakulni az, hogy egyre több ilyen irányultságú zsűritag és konzulens érkezik a versenyhez.


Kik vesznek részt a zsűrizésben?


ML: Az egyetemről is jönnek, illetve a támogató cégek képviselőinek is felkínáljuk a lehetőséget, hogy jöjjenek zsűrizni.


Mivel támogatta a versenyt a Graphisoft?


ML: Anyagi támogatást nyújtott a szervezéshez, illetve a nyereményhez is hozzájárult.


Vasúti áramlatok.
7/8
Vasúti áramlatok.


Hallgatóként van már módotok az ARCHICAD-et használni?


NG: Igen, van egy oktatói verzió és a legtöbb versenyző azt használta a pályamű megrajzolásához. Illetve konzulensi segítséget kaptunk a Graphisofttól, jött egy gyakornok szakértő, aki mindig tudott segíteni, hogyha a programmal kapcsolatban felmerült valami kérdésünk.


A verseny során mindenki maga választja meg, milyen szoftvert használ?


NG: Az építészhallgatóknál eléggé bejáratott az ARCHICAD, de a közlekedéstervezők és építőmérnökök sokszor más programot használnak. A mi csapatmunkánk elején sem dőlt el egyértelműen még, hogy melyiket választjuk, de végül az ARCHICAD mellett döntöttünk.


Mi alapján ítél a zsűri?


ML: Vizsgálják a közlekedési megoldást, az innovációt, hogy az elképzelésnek mennyire van létjogosultsága, az építészeti megközelítés miként illik bele a városképbe. Most például sok csapatnál felmerült a zöld gyűrű kiegészítésének lehetősége a területen. Kiemelt szempont volt a mobilitás kérdése is. A Graphisoftnak is volt egy különdíja, amit a legjobb grafikai pályaműnek ítélték oda.


Villamos kapcsolatok.
8/8
Villamos kapcsolatok.


Az egyetemen belül milyen presztízse van a versenynek, ami, ha jól értem, a komplexitásával kiemelkedik. Mennyire népszerű?


ML: Ugyan ritkaságszámba megy ez a verseny, de sajnos még mindig nem elegen ismerik.


NG: Nálunk, építészeknél, a hallgatók körében egy kicsit külsős eseményként tartják számon ezt a versenyt a közlekedés része miatt, de közben mindig figyeljük a feladatkiírást, amiben jelentős az építészeti megközelítés is. Figyelemmel kísérjük a versenyt és részünkről komoly az érdeklődés is, nemcsak a versenyben, a szervezésben is egyre jobban részt veszünk.


Hány csapattal zajlik a verseny?


ML: Idén öt csapat volt, csapatonként 5-6 fővel, de volt, amikor hat csapat is ki tudott állni.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk