Helyek/Városépítészet

Egy építész adta vissza a fényt az olasz falunak

1/6

A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.

Hirdetés
?>
A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.
?>
A tükör leginkább a főteret világítja meg.
?>
Itt látszik, miként lesz fény a falutól északra fekvő hegy déli lankájára helyezett tükör révén.
?>
Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.
?>
Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.
?>
Negyven négyzetméternyi tükör.
1/6

A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.

Egy építész adta vissza a fényt az olasz falunak
Helyek/Városépítészet

Egy építész adta vissza a fényt az olasz falunak

2019.07.05. 15:50

Egy csöppnyi olasz falunak egy zseniális építész, Giacomo Bonzani adta vissza a fényt: a hegyekben fekvő, a svájci határhoz közeli, piemontei Viganellába negyven négyzetméteres tükröt tervezett, mely visszatükrözi a napfényt, így a falu a téli hónapokban is fényhez jut.

Bonzani invenciójáig a muzikális csengésű Viganellára az év három téli hónapjában teljes sötétség borult, a falu ugyanis egy mély alpesi szurdok alján fekszik, a meredek völgyben pedig az őt körülvevő magas, déli hegylánc minden évben november közepétől február elejéig, összesen nyolcvanhárom napig teljesen eltakarta a napot, így a falu 197 lakója kénytelen volt a napfényt nélkülözni.


Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.
4/6
Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.

 

De ne arra gondoljunk, hogy nem volt elég fény, vagy szürkület volt, Viganellában ezen a nyolcvanhárom napon egyáltalán nem volt fény. A napsütés hiánya szinte szibériai hideget teremtett a faluban, így rengeteg energia is fogyott. Gondoljunk csak bele, már mi itt a Kárpát-medencében milyen nehezen bírjuk a téli hónapok napfénytelenségét, hát még egy mediterrán napimádó olasz ember! Bár a hegyekben élő olaszok mások, mint a tengerpartiak, mégis videónyilatkozataikban csupa boldogságról, az életük megváltozásáról számoltak be. A falu lakói február másodikán minden évben ünnepséget rendeztek, hogy a fény visszatértét megünnepeljék.


A tükör leginkább a főteret világítja meg.
2/6
A tükör leginkább a főteret világítja meg.


Negyven négyzetméternyi tükör.
6/6
Negyven négyzetméternyi tükör.

 

Viganella polgármesterének, Pierfranco Midalinak támadt az a lenyűgöző ötlete, hogy egy hatalmas tükröt állítsanak a közeli hegy oldalára, amely a nap sugarait a város felé tükrözi. Hosszas tervezés és befektető-keresés után sikerült megvalósítani a projektet és beüzemelni az óriástükröt, mely fénnyel árasztja el Viganellát. Az első évben még nem tudták beindítani, mert gondok voltak a motorral, de a rákövetkezőben már a gyakorlatban is működött a szerkezet. A negyven négyzetméteres tükröt a falutól északra fekvő hegy déli lankáján építették meg, s akár napi öt-hat órára is képes megvilágítani a falu főterét és a környező utcákat, persze ez az időjárástól is függ.


Itt látszik, miként lesz fény a falutól északra fekvő hegy déli lankájára helyezett tükör révén.
3/6
Itt látszik, miként lesz fény a falutól északra fekvő hegy déli lankájára helyezett tükör révén.

 

Ne egy puszta tükröt képzeljünk el, hanem egy számítógép által, komoly mérnöki munkával vezérelt garzonnyi méretű tükörfelületet, mely képes követni a nap mozgását. A projekt költségét, százezer eurót, mely a hozadéka szempontjából egyáltalán nem nevezhető drágának, a helyi hatóságok és egy bank finanszírozta.

Az egyedülálló szerkezet nem csak hírnevet hozott a falunak, hanem az ott élők életét is felpezsdítette, a turisták csodájára járna a falunak és a szerkezetnek.


A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.
1/6
A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.

A viganellai csodatükörnek és az egész településnek most az ad újra aktualitást, hogy Walter Veltroni új filmjében szerepel, a mozi főhőse ugyanis foglalkozása szerint szivárványvizsgáló és elsősorban Viganella tükrének fényesítője.   

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk