/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Helyek/Városépítészet

Egy építész adta vissza a fényt az olasz falunak

1/6

A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.

?>
A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.
?>
A tükör leginkább a főteret világítja meg.
?>
Itt látszik, miként lesz fény a falutól északra fekvő hegy déli lankájára helyezett tükör révén.
?>
Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.
?>
Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.
?>
Negyven négyzetméternyi tükör.
1/6

A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.

Egy építész adta vissza a fényt az olasz falunak
Helyek/Városépítészet

Egy építész adta vissza a fényt az olasz falunak

2019.07.05. 15:50

Egy csöppnyi olasz falunak egy zseniális építész, Giacomo Bonzani adta vissza a fényt: a hegyekben fekvő, a svájci határhoz közeli, piemontei Viganellába negyven négyzetméteres tükröt tervezett, mely visszatükrözi a napfényt, így a falu a téli hónapokban is fényhez jut.

Bonzani invenciójáig a muzikális csengésű Viganellára az év három téli hónapjában teljes sötétség borult, a falu ugyanis egy mély alpesi szurdok alján fekszik, a meredek völgyben pedig az őt körülvevő magas, déli hegylánc minden évben november közepétől február elejéig, összesen nyolcvanhárom napig teljesen eltakarta a napot, így a falu 197 lakója kénytelen volt a napfényt nélkülözni.


Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.
4/6
Viganellára a téli hónapokban korábban a teljes sötétség borult.

 

De ne arra gondoljunk, hogy nem volt elég fény, vagy szürkület volt, Viganellában ezen a nyolcvanhárom napon egyáltalán nem volt fény. A napsütés hiánya szinte szibériai hideget teremtett a faluban, így rengeteg energia is fogyott. Gondoljunk csak bele, már mi itt a Kárpát-medencében milyen nehezen bírjuk a téli hónapok napfénytelenségét, hát még egy mediterrán napimádó olasz ember! Bár a hegyekben élő olaszok mások, mint a tengerpartiak, mégis videónyilatkozataikban csupa boldogságról, az életük megváltozásáról számoltak be. A falu lakói február másodikán minden évben ünnepséget rendeztek, hogy a fény visszatértét megünnepeljék.


A tükör leginkább a főteret világítja meg.
2/6
A tükör leginkább a főteret világítja meg.


Negyven négyzetméternyi tükör.
6/6
Negyven négyzetméternyi tükör.

 

Viganella polgármesterének, Pierfranco Midalinak támadt az a lenyűgöző ötlete, hogy egy hatalmas tükröt állítsanak a közeli hegy oldalára, amely a nap sugarait a város felé tükrözi. Hosszas tervezés és befektető-keresés után sikerült megvalósítani a projektet és beüzemelni az óriástükröt, mely fénnyel árasztja el Viganellát. Az első évben még nem tudták beindítani, mert gondok voltak a motorral, de a rákövetkezőben már a gyakorlatban is működött a szerkezet. A negyven négyzetméteres tükröt a falutól északra fekvő hegy déli lankáján építették meg, s akár napi öt-hat órára is képes megvilágítani a falu főterét és a környező utcákat, persze ez az időjárástól is függ.


Itt látszik, miként lesz fény a falutól északra fekvő hegy déli lankájára helyezett tükör révén.
3/6
Itt látszik, miként lesz fény a falutól északra fekvő hegy déli lankájára helyezett tükör révén.

 

Ne egy puszta tükröt képzeljünk el, hanem egy számítógép által, komoly mérnöki munkával vezérelt garzonnyi méretű tükörfelületet, mely képes követni a nap mozgását. A projekt költségét, százezer eurót, mely a hozadéka szempontjából egyáltalán nem nevezhető drágának, a helyi hatóságok és egy bank finanszírozta.

Az egyedülálló szerkezet nem csak hírnevet hozott a falunak, hanem az ott élők életét is felpezsdítette, a turisták csodájára járna a falunak és a szerkezetnek.


A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.
1/6
A negyven négyzetméteres tükör a téli hónapokban is biztosít egy kis fényt.

A viganellai csodatükörnek és az egész településnek most az ad újra aktualitást, hogy Walter Veltroni új filmjében szerepel, a mozi főhőse ugyanis foglalkozása szerint szivárványvizsgáló és elsősorban Viganella tükrének fényesítője.   

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk