| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

Egy évvel a katasztrófa után: mi történt a Morandi-híddal?

1/4

A Ponte Morandi 2010-ben. Fotó: Davide Papalini, Wikimedia Commons

Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop

Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop

Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop

?>
A Ponte Morandi 2010-ben. Fotó: Davide Papalini, Wikimedia Commons
?>
Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop
?>
Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop
?>
Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop
1/4

A Ponte Morandi 2010-ben. Fotó: Davide Papalini, Wikimedia Commons

Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop

Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop

Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop

Egy évvel a katasztrófa után: mi történt a Morandi-híddal?
Nézőpontok/Történet

Egy évvel a katasztrófa után: mi történt a Morandi-híddal?

2019.08.14. 06:00

Cikkinfó

Szerzők:
Sobieski Tamás

Földrajzi hely:
Genova

Építészek, alkotók:
Renzo Piano, Santiago Calatrava, Riccardo Morandi

Egy évvel ezelőtt omlott le a Morandi-híd Genovában; a katasztrófában több mint negyven ember lelte halálát. Azóta Santiago Calatrava és Renzo Piano is képbe került az újjáépítés kapcsán. Sobieski Tamás írása.

Június 28-án Genovában az olasz kormány több tagja és Marco Bucci polgármester jelenlétében irányított robbantással befejezték a tervezőjéről, a római építész Riccardo Morandiról is elnevezett Polcevera-viadukt (1963-1967) maradékának bontását. A híd első elemeinek bontása már tavaly decemberben megkezdődött, és február 8-tól folytatódott egészen a június 28-án végrehajtott robbantásig.

Az olasz A10-es autópálya részét képező viadukt egy szakasza 2018. augusztus 14-én roskadt össze. A szerencsétlenségben 43 ember vesztette életét. A tragédia okainak nyomozását az olasz ügyészség még tavaly elrendelte, és egyelőre 20 személy, köztük a tulajdonos és a karbantartásért felelős, több mint 14 ezer kilométernyi fizetős olasz autópályát működtető Atlantia S.p.A. cég több vezetője ellen zajlik a nyomozás.


A Ponte Morandi 2010-ben. Fotó: Davide Papalini, Wikimedia Commons
1/4
A Ponte Morandi 2010-ben. Fotó: Davide Papalini, Wikimedia Commons


 

Az 1963 és 1967 között megépített völgyhíd az utóbbi években egyre forgalmasabbá vált. Ez stratégiai elhelyezkedésének köszönhető; többek között összeköti az észak-olasz- és a dél-franciaországi területeket, s Kolumbusz Kristóf repülőteret, Genova központját és a tengerparti részt arról nem is beszélve, hogy a Voltri-Pra konténerkikötőt is innen lehet megközelíteni a legjobban, végül, de nem utolsósorban a genovai iparvárost is.
A hidat 1967. szeptember 4-én avatták fel. Nem minden vita nélkül; bár akkoriban Morandi feltétlenül hitt az általa kifejlesztett vasbeton szerkezet tartósságában, a hosszú és költséges javítási folyamatok 1981 és 1996 között már arra utalt, hogy előbb-utóbb baj történik. 1999-ben került a jelenlegi tulajdonos, az Atlantia S.p.A. kezelésébe a híd, e ezt követően is szinte minden évben komolyabb karbantartási vagy javítási munkálatokat kellett végezni.

Diego Zoppi, a genovai építészkamara korábbi elnöke szerint ötven éve nem tudták-látták előre, hogy ennek a folyamatos forgalomnak a vibrációja kikezdheti a vasbeton szerkezetét, és a repedések miatt pedig megindul a rozsdásodás. Ezért állandóan karban kellett tartani, és ennek költségeit az állam nem vállalta tovább. 2014-ben a városi tanács szintén volt tagja nyilatkozta az egyik helyi tévének, hogy akkoriban még nem lehetett tudni, hogy ilyen nehéz járművek fognak közlekedni a hídon. Antonio Brencich, a genovai egyetem tanára – doktori munkáját 1996-ban a vasbetonszerkezetek töréséről írta a torinói egyetemen – még 2016-ban megjósolta az Euronewsnak adott interjújában, hogy a híd össze fog dőlni, mert olyan tévedésnek tartotta, amit nem lett volna szabad megépíteni, ezért annak újjáépítését sürgette. Őt is nevezték ki a tragédiát vizsgáló bizottság élére, de már 2018. augusztus 23-án lemondott, mert kiderült, hogy abban az évben írt alá egy olyan jelentést, amely nem tartotta fontosnak, hogy lezárják a hidat.

Santiago Calatrava, a hidak nemzetközi hírű spanyol szakértője szintén felvetette 2006-ban, hogy acélból kellene újjáépíteni a Morandi-hidat, amikor a városban járt, és találkozott a tartomány akkori elnökével. (Claudio Burlando 1996 és 1998 között közlekedési miniszter volt Romano Prodi első kormányában.) Ám az Atlantia elődcégének 2011-ben közölt jelentése arra hivatkozva vetette el javaslatát, hogy a völgyhíd nélkülözhetetlen a város és a térség közúti közlekedése szempontjából, viszont állandó karbantartását javasolta.  

Egy 2009-es jelentés azt is megállapította, hogy akkor már évente 25,5 millió jármű kelt át a hídon, mert az elmúlt harminc évben négyszeresére nőtt a forgalom, és a következő 30 évben is újabb 30 százalékos növekedésre lehet számítani.

Tavaly nyár végén alig temették el a katasztrófa 43 halottját, azonnal vita kezdődött az olaszországi építész szakmában. Bár április elején hivatalosan is meghirdették a versenypályázatot, ennek ellenére Marco Bucci, Genova polgármestere és a rendkívüli eseti bizottság még tavaly döntött Renzo Piano, a város szülötte, a világhírű építész személye mellett. Nem minden szakmai tiltakozás nélkül. Többek között az INARSIND, az építőmérnökök és építészek szakmai egyesülete, egyetemi oktatók és a Nápolyi Építészkamara elnöke se nézte jó szemmel, hogy verseny nélkül Pianóé lett a feladat. Annak ellenére, hogy a Pritzker-díjas olasz építész már tavaly augusztus végén jelezte: ingyen felajánlja szülővárosnak a völgyhíd újjáépítését.


Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop
3/4
Renzo Piano terve az új hídra. Kép (c) Renzo Piano Building Workshop


 

Karácsony előtt pedig már el is dőlt, hogy a város világhírű szülötte – 2013 óta örökös szenátor – valóban elsőbbséget élvez a genovai polgármesternél. Bucci szerint eredetileg azt tervezték, hogy egyesítik Piano és Calatrava projektjét, de végül elvetették ezt a változatot, mert a gyakorlatban nem tudták volna kivitelezni a „hibrid" tervet. A megbízást végül a Salini Impregilo, a Fincantieri és az ItalFerr kapta, amelyek vállalták, hogy rekordidő alatt, 12 hónap alatt megépítik az új völgyhidat. 

A polgármester úgy számolt, hogy Piano új völgyhídjának építési költsége 202 millió euró lesz – a bontást 19 millió euróra tervezték. Az 1,1 kilométer hosszú új híd hajótest alakú lesz, 19, egymástól ötven méterre elhelyezett, ellipszis formájú tartóoszloppal, amelyek a hajó tőkesúlyát jelképezik. Piano hat sávra tervezi az autópályáját, hogy jobban bírja a növekvő közúti forgalmat, amely több korábbi szakértői jelentés szerint hozzájárult a tavalyi tragédiához. A híd 43 lámpaoszlopa a 43 áldozatra emlékezteti majd az utazókat.

Sobieski Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.