Épületek/Középület

Egy kis modernizmus: sportközpont Csomádon

1/21

Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
1/21

Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás

Egy kis modernizmus: sportközpont Csomádon
Épületek/Középület

Egy kis modernizmus: sportközpont Csomádon

2015.10.14. 14:11
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Építészek, alkotók:
Kolossa József, Weiszkopf András

Földrajzi hely:
Magyarország, Csomád, _Magyarország

Vélemények:
1

Csomád Sportközpont I. ütem

URL:
Kolossa Építész Műterem

Tervezés éve:
2009

Építés éve:
2014

Stáblista

építész vezető tervezők: Kolossa József DLA, Weiszkopf András
építész munkatársak: Kolossáné Bartha Katalin, Árkovics Lilla, Babos Annamária 

kültéri grafika: Máthé Dóra
statika: Mózes László
épületgépészet: Mangel Zoárd
villamosság: Piller Tamás
kivitelező: Keresztes Kristóf, Tildi Bau Kft., műszaki ellenőr: Áts Géza

építtető: Csomád Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Klement János polgármester

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Kolossa József és Weiszkopf András figyelemre méltó helyi sportközpontot, új közösségi teret tervezett a Pest megyei Csomádra. A számos külső körülmény miatt csak csökkentett programbanmegépült központ egy friss, modern szellemiséget képvisel a hagyományos község szövetében. Bán Dávid írása.

A Budapesttől alig 15 km-re levő Csomád, küzdve a főváros és a szomszédos Veresegyház, illetve a közeli Vác és Gödöllő elszívó erejével, rájött, hogy ha meg akarja tartani a fiatalokat, jó minőségű települési szolgáltatásokra lesz szüksége. Éppen ezért - immár egy bő évtizede, - új középületek építésébe kezdtek. A bölcsőde, majd az óvoda bővítése után, 2009-ben előzetes terv született a megyei szinten igen erős focicsapatnak „otthont adó" pálya korszerűsítésére, kiszolgáló és közösségi helyiségek létrehozására. 


Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
2/21
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás



A sportközpontot, kihasználva a domborzati viszonyokat, a domboldalba süllyesztve, a pálya köré karéj formában tervezték az építészek. A rangadók sportolói számára elkülönített öltözőket, a falu részére edzőtermet hoztak volna létre. Az intézmény működési tervében az anyagi önállóságra törekedtek, amit az edzőtáborok befogadása biztosított volna. Ez sajnos forrás híján nem jutott túl a tervezési fázison. Néhány évvel később, a Bozsik Programban megvalósult műfüves pálya elhelyezése után újra felvetődött az ötlet, hogy a korábbi – és az új pályától még távolabb került – komfort nélküli öltözőbódét felváltsák az állandó, minőségi és a pályához kapcsolódó kiszolgáló helyiségek. Az új pálya elhelyezése is adott volt, ez kész helyzet elé állította a tervezőt, így már nem volt lehetőség a terepviszonyokkal való játékra.


Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
18/21
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás



Mind a korábbi nagyszabású projekt, mind a kisebb léptékű épület megtervezésével a Csomádon már ismerősen mozgó Kolossa Józsefet és doktoranduszhallgató kollégáját, Weiszkopf Andrást bízták meg. A számos külső körülmény miatt végül csak csökkentett programban megvalósult épület mégis egy friss, modern szellemiséget képvisel a hagyományos község szövetében. Ellenzők szép számmal akadtak, főleg az újonnan betelepülők körében, akik még a teljes beruházást is ellenezték. Ugyanakkor a „tősgyökeres" csomádiak meghallgatták az építészek üzenetét. Ők nem egy újabb, a környezetébe simuló falusi házat szeretettek volna építeni, hanem egy karakteres sportközpontot. Egy olyan épületet, amely a templom felől induló, a pályák felé emelkedő utca tetején már messziről feltűnik és vonzza a látogatókat.

Kolossa és Weiszkopf a közösségépítés egyik pólusaként képzelte el a központot. A modernista jegyeket felvonultató, letisztult, mondhatni egyszerű, de a formájával mégis hatni tudó épület anyagában és elrendezésében a praktikumra és az időtállóságra törekszik.


Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás
15/21
Csomád Sportközpont - építész: Kolossa József, Weiszkopf András - fotó: Bujnovszky Tamás




Az épületbe a felnőtt nagypályás labdarúgócsapatnak hazai, vendég- és bírói öltözőt, a kisebb létszámot igénylő műfüves pálya játékosai számára hazai és vendégöltözőket terveztek. Ugyanitt található a csomádi focicsapat klubszobája és adminisztratív helységei. Az épület földszintjét az emeleti öltözőktől elkülönítve is lehet használni, így az itt működő büfé folyamatosan várja vendégeit. A padló sötét burkolata és a ház világos falai közötti kontraszt visszatérő "megoldás" Kolossa József munkáiban, hiszen ez már szerepelt a korábban megvalósuló csomádi óvodatervében is. 

Bán Dávid

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.10.14.
15:50

A túlnyomó részt modernista formaelemekkel épült ház időtlenül szép, még a lépcső ablakosztásában és a felületképzésben tettenérhető következetlenségek ellenére is. (Gondolok a focista-piktogram túlzott hangsúlyára, a földszinti ajtó furcsa színezésére.) Ahol azonban felépült, ott kicsit tájidegen, mégpedig a táj másik, meghatározó épített struktúrája, a víztorony miatt. Az ui. évszázada ott áll, nagy és szép; és mint ilyen, szinte kiköveteli, hogy jelentős épület csak "őhozzá" alkalmazkodva épülhessen a közelében.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk