Egy kis skandinávia – a Nordic Light irodaház

A Mérték Stúdió és a Skanska irodaépülete úttörő megoldásainak köszönhetően az utóbbi évek egyik leginkább előremutató irodaház-építési projektje volt. Ehhez a feladathoz nem csak az építésziroda felkészültségére, de a megrendelő pozitív hozzáállására és az innováció iránti elkötelezettségére is szükség volt. A tervezői és befektetői elképzelés szerencsés találkozásáról olvashatnak Móré Levente írásában. 

A tervezői munkát a legmodernebb dinamikus energia-szimulációs szoftverek segítették, amelyek segítségével részletes és összetett kimutatás készült többek között az egyes beépített eszközök helyi komfortra gyakorolt hatásairól, a benapozás és természetes fény egész éves dinamikájáról is, az így kapott eredmények pedig meghatározták a homlokzati szerkezetek, a burkolatok, illetve a belső tér kialakítását. Hazánkban elsőként itt zajlott teljes BIM alapú tervezés a beruházási hatékonyság növelése, valamint a későbbi üzemeltetés megkönnyítése érdekében. Alacsony környezeti hatású anyagok kerültek az épületbe, míg 100%-ban újrahasznosított anyagból készült szerkezeti acélt építettek be, a szőnyegek 45%-ban készültek újrahasznosított anyagból, és minden ragasztó, tömítőanyag, szőnyeg és festék teljesíti a LEED VOC minősítési követelményeket.

A December sűrű hónap volt a Nordic Light életében, mert ekkor zajlott az irodaház hivatalos átadó ünnepsége és az épület értékesítése is, amely során az Erste Alapkezelő ingatlan alapjainak tulajdonába került. Az irodaház nagyrészét még az átadás előtt sikerült a Skanskának bérbe adnia, a bérlőik pedig sorra számolnak be az épülettel kapcsolatos pozitív benyomásaikról. Schneider Electric, M&C, Harman Becker, BASF, Monsanto, Mercedes-Benz, Cofidis – csak néhány cég a bérlők közül, akik a Nordic Light mellett döntöttek. Az irodaház 2017 januárjában szerezte meg a LEED zöldépület minősítő rendszer arany fokozatát, februárban "Az év irodája 2016" versenyen "Az év legzöldebb projektje" címet nyerte el.

Gondolatok a Mérték Stúdiótól

Dr. Paulinyi Gergellyel és Dr. Reith Andrással, a Mérték Stúdió két vezető tervezőjével beszélgettünk arról, hogy számukra miért különleges ez az épület illetve milyen gondolatok vezették őket a tervezés során. Paulinyi Gergely kiemelte: "nagyon fontos dolog, hogy a ház csakúgy, mint maga a Mérték Csoport is a pénzügyi válságban kovácsolódott. Nem volt könnyű ebben az időszakban olyan energia- és költséghatékony, üzemeltetés-barát, ugyanakkor építészeti üzenettel bíró és városi léptékbe integráns módon illeszkedő épületet létrehozni, amely megfelelő volt a fejlesztő és az építészek számára is. Ez volt talán a projekt legnehezebb része."

"Érdekes küzdelem volt, hogy hogyan lehet az itt kialakult városi szövetet kortárs módon értelmezni, és a hagyományok megtartása mellett nagyon tiszta dizájnt létrehozni. Hihetetlenül nagy szükség volt ehhez a Skanskával való aktív kooperációra." – hívta fel a figyelmet az alapproblémára Reith András. Magyarországon talán ez volt az első olyan irodaház, amit a kezdetektől közel nulla energiafelhasználásúra terveztek, ráadásul Vámossy Istvánnal, Burián Gergővel, Fülöp Orsolyával építészeti, míg Gelesz Adriennel környezettudatos szempontok alapján különböző vizsgálatokat végeztek: a homlokzatokra és anyaghasználatra vonatkozó analízisen túl a mélyebb téralkotási jelenségeket is megvizsgálták; megpróbáltak valami olyat találni, ami hiányzik a Váci út irodaházaiból. Az elemzések kiterjedtek arra is, hogy 2030-ban és ’50-ben egy ilyen típusú épület hogyan működik majd, milyen hatással lesz rá a klímaváltozás. "Én nem tudok még egy olyan irodaházról ma Magyarországon, ahol a klímaváltozás hatásait modellezve történt volna a tervezés." – jegyezte meg.

Paulinyi Gergely az irodaház közösségi tér-teremtő erejét hangsúlyozta. Egy fejlesztés ilyen vonatkozásait mindig csak erre a célra felszabadított eladható térrel lehet megvalósítani, ami a beruházó nagyvonalúságát bizonyítja. A ház dualista térfelfogása abban tükröződik, hogy kialakítottak egy városi teret, a Váci útra nyíló passzázst, ahol az épület által definiált élményt élhetjük át, emellett létrehoztak egy jóval nyugodtabb belső udvart és több tetőteraszt is, mert az itt dolgozók munkakörnyezeti komfortját nagyon fontosnak tartották.

Kuriózum a ház Váci úti irodafolyosó-jelenséghez való illeszkedése. Sokat dolgoztak azon, hogy az itt megfigyelhető konstans oda-vissza lüktetésnek (ami a Váci út sajátja) építészeti megfogalmazást adjanak, de céljuk volt a ház építtetőjétől eredő skandináv érzés megjelenítése is. Ezekből a gondolatokból állt össze a homlokzati lamella sor ötlete, ami egyszerre jelenik meg egy kb. 55 x 20 méter magas térplasztikaként, de lebontja magát emberi léptékre is a mintázatai és a mikro-plasztikája segítségével.

Ahogy elhaladunk mellette, fokozatosan tárul fel a homlokzat, amely lassanként be is zárul, amint továbbmegyünk. Ez a folyamatos változás a statikus környezetben nagyon érdekes téma volt, hosszú egyeztetések eredményeként jött létre a végeredmény. Ezt egészítették ki végül a Skanskával közösen megalkotott világítással, ami tulajdonképpen médiafelületté képes alakítani az egész homlokzatot, de reflektál a homlokzat nappali látványára is, ugyanis a napfény beesési szögének függvényében folyamatosan változik a ház képe.

"Nagy öröm volt – emelte ki Paulinyi Gergely -, hogy a Skanska belement a nyílászárók 10-20 centiméterrel való megnyújtásába, ami rengeteget jelent a belső tér megvilágítása és a belső térben komfortosan végezhető munka szempontjából." "Minden ház esetében fontos az azonosíthatóság, és különösen igaz ez a Váci útra. Azt reméljük, hogy ebben az épületben ez teljesült." – fűzte hozzá Reith András.

A tervezők kiemelték, hogy az irodaház sikere alapvetően annak is az eredménye, hogy "mi máshogy dolgozunk, mint Magyarországon szoktak az építészirodák." Ahhoz, hogy egy ilyen épület létrejöhessen, elkerülhetetlen az integrált tervezési módszer, a BIM használata, az építészek ezt tartják az egyik legfontosabb eszközüknek. "70 kollegával közösen éljük itt a mindennapokat és a mi tevékenységünk sotán fontos, hogy nem dizájnemberek, nem építészek, nem energetikusok, hanem sokkal inkább komplex gondolkodók, és komplex szolgáltatásokat nyújtó társaság szeretnénk lenni, nem a múltba, hanem a jövőbe tekintünk."

A fejlesztő szempontjai a Skanskától

A Skanska magyarországi és romániai ügyvezetőjével, Marcin Łapińskival beszélgettünk arról, mi volt a céljuk az épülettel, mit tekintenek a fejlesztés legnagyobb erényeinek és milyen volt az épület fogadtatása. A Skanska mindig is arra törekedett, hogy épületeiben legyen valami egyedi, valami innovatív. Hetedik magyarországi irodaberuházásánál, a Nordic Lightnál sem volt ez másként – mondta el Marcin Łapiński. Itt a látványos LED fénnyel megvilágított, üveg dekorációval ellátott homlokzati megoldás áll hozzájuk a legközelebb, amely egy kicsit Skandinávia hangulatát hozta el Budapestre, hiszen a térbeli üveg lamellákon az Északi Fényt megidéző vizuális játék látható.

Számukra minden épületben fontos, hogy energiahatékony, környezetbarát működést és egészséges munkakörülményeket biztosító technológiai berendezéseket építsenek be. Az innovatív megoldások a cég nemzetközi piacon szerzett közel 130 éves tapasztalatán, folyamatos kutatásain és az aktuális piaci trendeken alapszik. "A mi vállalatunk nagy figyelmet fordít a fenntartható fejlődés támogatására és az innovációra, amit számos nézőpontból közelítünk meg: a fenntarthatóság, a zöld technológiai megoldások és a helyteremtés irányából egyaránt. Nálunk mindig a bérlők és az alkalmazottaik munkahelyi élménye áll a fókuszban." – hangsúlyozta. Szilárdan vallják, hogy a dolgozók jóléte és megfelelő munkakörnyezete pozitív hatással van a termelékenységükre is, amihez a legkisebb dolgok is hozzájárulhatnak. Céljuk nem egyszerűen az, hogy épületeket emeljenek, hanem a jövőbe mutató munkahelyeket kívánnak létrehozni, amelyekre mindenki büszke, aki ott dolgozik.

A közeljövőt illetően Marcin Łapiński elmondta: "A következő vállalkozásunk, amellyel ismét bizonyíthatjuk a jövő elvárásaira összpontosító megközelítésünket a 9. kerületi Mill Park irodaház lesz."

Móré Levente

Az Aliplast alumínium nyílászáró- és függönyfal rendszerei a Nordic Light Irodaházon

A belga központú Aliplast világszerte elismert a jó minőségű alumínium nyílászáró- és függönyfal rendszereiről. A vállalat Európa több országában gyártja termékeit, erős hangsúlyt fektet a termékek minőségére és a kínálat fejlesztésére egyaránt. A folyamatos kutatás és fejlesztés eredményeként olyan új szerkezeteket és megoldásokat dolgoznak ki, amelyek magasabb építészeti és műszaki minőség mellett eredményeznek jobb energetikai jellemzőket. Az Aliplast magasan képzett mérnököket, valamint professzionális tervező programokat alkalmaz az alumíniumrendszer-fejlesztéshez, ami elősegíti a minőségi eljárások optimalizálását.

A Nordic Light irodaház belső udvari homlokzatának kialakításához az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) azon előírását figyelembe véve, hogy az egymással 120°-nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek esetében tűzálló nyílászáró szerkezetek alkalmazandók, az Aliplast ALUFLAM 70 nevű, 60 perces tűzálló, fix (nem nyitható) ablakait építették be.

Az ablakrendszer keretei üvegszállal erősített poliamid hőszigetelő betétekkel egyesített alumínium félprofilokból állnak, a profilok belső kamráit a német Xella cég által előállított cementbázisú, tűzálló masszával kitöltve készülnek, míg a profilok külső felületét poliészter porfestékkel kezelik.

A lengyel leányvállalat gyártócsarnoka Lublin városában van, ahol a cég saját extrudáló és porfestő üzemet, laboratóriumot, illetve jelentős raktárkészletet tart fenn. Ez teszi lehetővé, hogy a piacon szinte egyedülálló módon egy hetes szállítási határidővel dolgozhatnak.

További információk az Aliplast termékeiről: 
aliplast.hu
Aliplast Magyarország

Többek között a Nordic Light is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.