Egy táj részletei - A balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola tornaterme

A Balassagyarmat központjában álló Kiss Árpád Általános Iskola új tornateremmel bővült. Tervezője, Eleőd Ákos mozgalmas hatású, mégis letisztult épületet alkotott, amely környezete részévé tudott válni. Haba Péter írása.

Balassagyarmat belvárosának egészen különös hangulatot ad, hogy a település tengelyét alkotó, fontos középületekkel és műemlékekkel szegélyezett forgalmas úttól néhány lépésnyire, kis kertes házak karéjában festői liget bújik meg. A lágyan hullámzó dombokon öreg fák magasodnak, közöttük kis tisztás ad helyet az 1914-ben Wälder Gyula tervei szerint épült szecessziós-historizáló stílusú Palóc Múzeumnak, s a hozzá tartozó néhány tájháznak. A még 1898-ban Erzsébet királyné emlékére alapított liget keleti szélén - azon a helyen, ahol a Palóc Múzeumhoz vezetői árnyas sétány indul -, áll a múlt század elejéről származó Kiss Árpád Általános Iskola. Az intézmény - mivel mindig is híján volt a megfelelő sportolási lehetőségeknek - régóta tervezte, hogy tormatermet építtet. Korábban csak a liget felőli oldalon fekvő területen tudtak kialakítani egy, az igényeket csak részben kielégítő sportpályát. Az utóbbi néhány évben azonban az iskolafejlesztési program révén alkalom nyílt a tornaterem megépítésére.

A tervezéssel megbízott Eleőd Ákos bonyolult telepítési problémával találta magát szemben: az volt a kérdés, hogy miként lehet úgy elhelyezni az új tornatermet az iskola földszintjénél több méterrel mélyebben fekvő hátsó udvaron úgy, hogy megmaradjon a szabadtéri sportpálya, ne sérüljön a Palóc Liget növényvilága, domborzata és látványbeli egysége. Fontos cél volt az is, hogy a tornaterem szoros téri és funkcionális kapcsolatban legyen az iskolával.

Az idén nyáron elkészült épületet elsősorban azok az érzékeny megoldások teszik igazán figyelemre méltóvá, amelyek mindenekelőtt ezeket a szempontokat tartják szem előtt, s úgy képesek nagyon finoman differenciált esztétikai rendszert alkotni, hogy közben távol tartják magukat a szorosan értelmezett feladattól független formai és szerkezeti truvájoktól.

A tervező a sportpályától északra elterülő, többé-kevésbé kihasználatlan terület mellett döntött, a tornaterem tömegét az iskolára merőlegesen helyezve el. Így az épület mintegy a sportpálya terének lezárásaként, illetve egyenrangú funkcionális társaként jelenik meg, s a közeli értékes fasort is megkíméli. A tornaterem teréhez a pálya felőli hosszanti oldalon, illetve az iskola felőli rövidebb fronton kétszintes épületrész csatlakozik – ebben sorakoznak az alsó szinten az öltözők és egyéb kiszolgálóhelyiségek, az emeleten fedett terasz helyezkedik el. A tervező a tornaterem padlószintjét négy méterrel a sportpálya felszíne alá süllyesztette, hogy az épület felső szintje az iskola földszintjével egyezzen meg. Ez a megoldás segített abban, hogy a két épület között rugalmasan, kényelmesen és akadálymentesen használható téri kapcsolat születhessen, s hogy a tornaterem egyébként meglehetősen kemény és a környezet léptékeihez képest igen nagy tömege szelídebbé válhasson és képes legyen belesimulni a városképbe.

Az iskolából átlós irányú járdán, illetve a hozzá kapcsolódó pergolaszerű fedett átjárón át lehet eljutni a teraszra, illetve az alsó szintre vezető lépcsőházhoz. A terasz révén a sportpályára néző homlokzat merőben eltér a tornatermek megszokott zárt, „néma" formáitól: kvázi lelátót formál, megnyílik a külvilág felé. Ez a finom ritmusú pillérsorral kialakított tér funkcionális értelemben is nyitott – szinte minden iskolai rendezvényt meg lehet tartani benne.

A tornatermi funkcióval gyakran együtt járó merev, zárt formákat a tervező minden eszközzel, a síkok lépcsőzetes megmozgatásával, a tömegek előrehúzásával és hátratolásával, a tetősíkok megbillentésével igyekezett elkerülni. Az épület dinamikáját az udvarra levezető nyitott lépcsőház is fokozza, mely teljes magasságban mintegy felhasítja a homlokzatot, cezúrát képezve a nyitott terasz és a tornatermi tömb visszalépő, megbontatlan falsíkja között. A terasz lépcsője és a tornaterem által közrezárt sarokban elhelyezkedő előtér – melynek az épület méreteihez képest igen kis méretű kubusa tovább bontja, tagolja az összképet – a tornaterem, az öltözők és a szabadtéri pálya között teremt összeköttetést. A közlekedőtereknek ez a sokfélesége a funkció sokféleségét is megteremti, s élénk interakciót tesz lehetővé az épületen belül, illetve az épület, a sportpálya, az iskola és a Palóc Liget között. Ez a „kapcsolati építészet" azonban csak akkor fog kiteljesedni, ha megvalósul a belváros – szintén Eleőd Ákos terveire támaszkodó – fejlesztési koncepciójának erre a területre vonatkozó része, a főteret, a Palóc Ligetet és a múzeumot összekapcsoló, éppen az iskola udvara, illetve a tornaterem mellett elhaladó sétány. Akkor nyeri majd el igazi értelmét a tornaterem keleti homlokzatának nagy ablaksora is, amely ma még a szomszédos rossz állapotú házsorra néző hátsó frontnak tűnik, de a rehabilitáció után előtérbe kerül majd a sétány látványvilágának fontos elemeként.

A tornaterem a maga kissé visszahúzódó, de határozott karakterével, a liget hangulatához igazodó vörös téglaburkolatú falaival a táj részletévé vált – vagyis nem háttérnek használja a körülötte álló épületek, fák, dombok világát, hanem a szó valódi értelmében környezetnek tekinti azt.

Haba Péter

Többek között a Kiss Árpád Általános Iskola bővítése is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.