Egy templom kálváriája

Zsuffa Kálmán római katolikus templomtervében egy komplex szakrális központ koncepcióját vázolja fel, amelyben központi szerepet kapnak a jelképek, különösen a keresztút, a Kálvária építészeti megjelenítése. Az épület tömege a földből kiemelkedő kereszt formáját mutatja, amely negatív „lenyomatával" együtt egy egységet, kettős keresztet alkot.

Aldo Rossi építész írja A Város Építészete című könyvében: „Vessünk egy rövid pillantást a katolikus vallás terére. Mióta az Egyház oszthatatlan, ez a tér is egységes, és mindenütt megtalálható. Egy ilyen egyetemességben az egyes konkrét helyzetek csak másodlagosak, éppúgy, mint az országhatárok is. Ezt a teret az egyetlen centrum, a pápa székhelye határozta meg, de ugyanez a földi tér nem több, mint egy momentum, egy kis rész az egyetemes térben, mely a szentek közösségének helye. (Ez a gondolat hasonló ahhoz a tér-transzcendenciához, ahogy azt a misztikusok értik.) Még ezen a teljes és egységes kereten belül is – ahol már maga a tér fogalma sem érvényes és túlhaladott – léteznek „szinguláris pontok", a zarándoklati helyek, szentélyek, ahol a hívő még közvetlenebb kapcsolatba lép Istennel. Így válnak a szentségek a kegyelem jeleivé a keresztény szertartásokban. Látható részeiken keresztül kifejezik, vagy jelzik a láthatatlan kegyelmet, amit adományoznak; és miközben kifejezik, ténylegesen adományozzák is, ezért hatékony jelek."

 

 

Ha a templom jel a világban, akkor mit jelez, mit szimbolizál a ma emberének, aki lehet építő, hívő, kétkedő vagy ateista…?  A templom keresztje, mint jelkép, több mint kétezer éve hirdeti a megváltó Krisztust a világnak a templomok harangtornyain és belső tereinek oltárain.

Ezért választottam ezt a jelet és alkalmaztam az alaprajzi elrendezésnél két keresztet - vagy ha úgy tetszik, kettős keresztet -, amely Magyarország címerében is szerepel. A kereszt, mint forma az épület tömegét is meghatározza, az egyik kereszt a terep szintje alá süllyed, a másik kiemelkedik a felszín fölé és a tető ferde síkja metszi el. A két tömeg ugyan ellentéte egymásnak, de azt az érzetet keltik, mintha a „gödör" anyagából épült volna a templom, s ez erősíti összetartozásukat. Az egymást keresztező templomhajók oldalán lépcső vezet fel a kálváriához. A kálvária keresztjei inkább „T" formájúak, az ókori romai birodalomban a kivégzéshez használt eredeti eszköz alakjára utalva. A stációk a homlokzat ablakaiba kerülnek, a lépcsők közötti pihenőkről rálátás nyílik a fedetlen szabadtéri templomra és urna ravatalra.

 

 

A templom részben alápincézett és alagsoros kialakítású, a pincében urnatemetővel, amely a lépcsőkön kívül rámpákról is elérhető. Az urnatemető kolumbárium falai ferdén emelkednek annak érdekében, hogy teret alkothassanak és ne folyosók áttekinthetetlen labirintusává váljanak. Az alacsonyan fekvő falszakaszok a virágok elhelyezésére szolgálnak. Az alagsori részbe, de a liturgikus térre rálátással helyeztem el a két közösségi hittantermet, amelyek megvilágítása a földbe vájt kereszt oldalfalain keresztül, természetes fénnyel történik. A termek teakonyhával is felszereltek, a plébániaközösség számára az elsőáldozási agapé, szeretetlakoma megünneplésére is alkalmasak, továbbá igény szerint bővíthetőek a későbbiekben. A közösségi termekhez női, férfi és mozgássérült vizesblokkok tartoznak, valamint egy bútorraktár. A hittantermek és az urnatemető közös előtérből közelíthetők meg, innen vezet a lépcsőház és a felvonó a felső szintekre.

 

 

A földszinten nyílik a templomtér főbejárata, amely egyben lejáratot is képez az urnatemetőbe a földbe lefutó két pofafal között. A mellékbejáratok előtereibe egy-egy gyóntatószék került. A templom kereszthajójában három karzat található, egy-egy az orgona, a zenekar és a kórus számára. A karzatokra csigalépcső vezet fel. A fő-, és a két mellékbejáratból indulva - három különböző irányból - burkolatváltó csík vezet az oltár és olvasó dobogóhoz, amely az oltár mögött keresztet formál. A keresztet szentek és vértanúk domborművei keretezik, rogyasztott üvegből öntve, amelyek szentély lezárását adják. A szentély jobb oldalán lévő sarokfülkébe került a húsvéti gyertya, az ellentétes oldalra a gömb formájú oltáriszentség-tartó, amelynek két negyede felnyílik. A két hajó metszéspontjában áll az oltár, a felnagyított fehér áldozati ostya, amelybe térbeli kereszt vág be. A belső liturgikus tér berendezése egyszerű, palló szerkezetű mobíliák biztosítják az átrendezhetőséget a misztérium-, és pásztorjátékokhoz. A szentély mögött a sekrestye húzódik meg vizesblokkal. A sekrestye felett található az egyházközség tanácsterme, író-, és tárgyalóasztallal berendezve. A következő szint a pap lakása, amelyet egy szoba alkot teakonyhával és a gardróbon keresztül elérhető fürdő helyiséggel együtt. Végül a tetőtérben a gépészeti helyiség és a harang kap helyet.

 

 

A bejárati homlokzaton megjelenő, keresztet formáló üvegtető részben árnyékolókkal, részben napelemekkel felszerelt, így a természetes fény beáramlásának szabályozása és az éjszakai díszkivilágítás mellett az épület energiaellátását is biztosítja, részben megújuló forrásból. A két rendszer az intelligens épületfelügyeleti rendszer része, a fűtési, a szellőzési és az egyéb komfortot növelő, az energiafogyasztást csökkentő elemekkel, valamint a biztonsági és a beléptető egységekkel együtt. Az épület szimmetriáját csak a két keresztet elválasztó, a hossztengelytől elfordított lépcsőház bontja meg, a tetején található három golgotai kereszttel. Az oldalhomlokzat rézsűs emelkedése és a konzolos lépcsők a kálváriához vezető keresztutat állítják a fókuszba. A templom téglahomlokzatát középen franciaerkélyes ajtók tagolják, amelyek rálátást nyújtanak a földbe vájt keresztre. A lesüllyesztett teret három oldalról tereplépcső határolja, a negyedik oldalon a templom urnatemetőjének bejárata nyílik, amelynek földalatti kialakítása az ókeresztény katakombákra emlékeztet.

 

 

A mai értékrend-válságban nem csak az a kérdés, mit jelent a templom, hanem egyáltalán, szükség van-e templomra… A választ maga Jézus adja meg, amikor tanítványainak arról beszélt, hogy a jeruzsálemi templom elpusztul, de Ő harmadnapra majd felépíti azt… az utolsó vacsorán a bor és a kenyér átváltoztatása után meghagyja, hogy ezt cselekedjék az Ő emlékezetére. Péternek azt mondja, hogy kőszikla és erre akarja Egyházát építeni.

A templom nem Isten háza, nem tanterem és nem is színház, a pap nem showman, a hívők nem közönség. Az Isten szolgálatára egybegyűlt Egyházat a templom jeleníti meg a világban, mint szakrális a profánban. Nem egymás kedvéért gyűlünk össze, de egymás hitét erősítjük. Nem önmagunkat ünnepeljük, hanem Istent. A templomnak egyszerre kell fenségesnek és otthonosnak lenni. Fenségesnek azért, mert az oltáriszentséget őrzi, otthonosnak, mert az eukarisztiára, az utolsó vacsorára emlékezünk, amelynek helye egy egyszerű ház volt a Biblia tanúsága szerint.

 

 

A jel, ha szimbolikus és többszörösen is túlmutat önmagán - mint a liturgiában a fény -, akkor lehetőséget ad a tervező számára, hogy a templom ikonográfiájában alkotó energiaként felhasználja, a gyakorlatban és átvitt értelemben, a hívőnek, hogy elképzelhesse a természetfölöttit, a nem e világít. A fény az Isten attribútuma. Ő az, aki János evangéliumában így határozza meg magát: „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága" (Jn 8,12). A világ világosságát a templomban a tabernákulum mellett égő örökmécses, a húsvéti gyertya szimbolizálja. A csillagos ég megjelenése - régebben a templom kupolájára festve,  esetünkben az üvegtetőn keresztül látva - a világmindenséget hozza közelebb, amelynek oka és teremtője az Isten. A csillag a Megváltó születésekor a napkeleti bölcseket vezette el Betlehembe.

 

 

A Kálvária jelentése az evangéliumok szerint a Jeruzsálemben található hegy, amelyen Krisztust és két latort keresztre feszítették. Később mindazon állomások összességét nevezték így, amely Jézus Pilátus előtti elítélésétől egészen a sírba tételig tartott. Az erre az eseménysorra emlékeztető elmélkedés-sorozat a keresztút. A keresztes háborúk kudarca ellenére a Szentföld ismertté vált, a hazatértek az élményeket az itthon maradtakkal meg akarták osztani és megszülettek - Szilágyi István: Kálváriák című könyve szerint - az „átültetett Jeruzsálemek". A középkorban a latint kevesen értették, a hívő a képzőművészetből töltekezhetett. A bibliai történetek, a szent hagyomány elbeszélésére a keresztút stációi nagyon alkalmasak voltak akár képek, akár szoborcsoportok formájában. A tridenti zsinattal, a barokk és az ellenreformáció térhódításával a kálváriák kiteljesedtek. A XVII-XVIII. században a szerzetesrendek, elsősorban ferencesek szorgalmazták a kálváriák építését. Mára a XIV stációból álló változat maradt meg és vált általánossá.

Korzenszky Richárd

Keresztút

I. Elítélik.	VII. Összerogyott.	Értünk teszi.
Elítélem.	Összerogyom.	(Értük teszem?
(Elítélnek.)	Földre sújtja.	Teszem értük?)
II. Ráteszik.	Földre sújtom.	XII. Fölfeszítve
Ráteszem.	(Újra kezdi.	teljesíti.
Rám teszik.	Újra kezdem?)	Akaratát
(Vállalom?)	VIII. Megsiratják.	véghezviszi.
III. Leroskad	Tovább járja.	Elsötétült
Leroskadok.	(Megsiratom.	Befejezte?
(Bírni akarja.	Megkövetem?)	XIII. Leemelik.
Bírni akarom?)	IX. Földre esett.	(Nézem-e még?)
IV. Átöleli.	Földre rogyott.	Ölbe teszik.
Az útját járja.	(Segítem-e	Sötét az ég.
(Ránézek?	továbbmenni?	XIV. Sírba teszik.
- hogy	Magam hagyom	(Sírba tesznek.)
az utamat	Megsiratni?)	Sárba tiport
járjam!)	X. Megcsúfolják.	életeknek
V. Ő segít.	Lecsupasztva.	Hajnal támad
Elfogadja.	(Bírom-e még	harmadnapra.
(Segítek-e	megcsúfolva?)	Föltámad majd
elfogadva?)	XI. Felszögezik.	virradatra.
VI. Kendőt nyújt.	Felszögezem.	Élet fakad a
Ő arcát adja.	Felszögeznek.	világnak,
(Ha letörlöm,	Tehetetlen.	Annak, aki vele
nekem adja.)	Önként teszik.	járja.

 

A kereszt a szörnyű kínhalál jelképe, de a keresztények hisznek az örök életben. A kereszt korpusz nélkül, a sír üres a feltámadás után. A tér, amiben cselekszünk - amelyet a történelem Krisztus előtti és Krisztus utáni időszakra bont -, végtelen, de már a megváltás helyszíne - nem csak a templomban, hanem mindenki számára, tekintet nélkül arra, hogy hívő vagy nem hívő. Az ember szabad akarattal dönthet az elfogadása és az elutasítása között.

Zsuffa Kálmán 

A terv videó változata itt tekinthető meg.