Egy világváros metrója

Vagy nem egészen? - Tervtanács előtt a 4-es metró budai állomásai, az Etele téri állomás körüli zavaros viszonyok éles bírálat tárgyát képezték.

Április 24-én a Városháza dísztermében zajlott a 4-es metró budai állomásainak tervtanácsi ismertetése. Az egyes állomások terveit az építészeti generáltervező Palatium Kft. részéről Erő Zoltán ismertette, a felszíni közlekedést Schulek János (FŐMTERV Rt.). Az opponensek: András István, Berényi János, Kőnig Tamás, Marosi Miklós.

---

---

Ismertetések

A Szent Gellért téren a föld alól egy gyalogoslépcső érkezik a Budafoki út torkolatához, az építészeti megfogalmazás a Gellért Hotel világát idézi. A terv opponensei kifogásolták a felszínre vezető mozgólépcső hiányát és a szálloda formavilágának kiterjesztését a térnek erre a részére.

A Móricz Zsigmond körtéren összekötik a 18-as és 61-es villamos vonalát, megszüntetik a teret kettévágó, a Bartók Béla útról a Fehérvári út tengelyébe forduló autósávot, a körépületből (volt HÉV-fordító) a föld alá költöztetik az áramátalakítót és a jegypénztárat. A buszokat a villamosvágányokra terelik, a 6-os villamos által leírt hurkot fejvégállomással helyettesítik a Karinthy utcában. Az opponensek kiemelték, hogy a felszíni közlekedés tiszta, átlátható, a felszín alatti kevésbé. Kifogásolták a téren megjelenő, 45 m hosszú épület méreteit és elhelyezkedését, ezzel kapcsolatban finomítások szükségességéről beszéltek. Azt mondták, hogy szerintük az eredmény csak akkor lesz jó minőségű, ha az építészeti generáltervező fogja össze a tenderterv és a kivitelezés részleteit.

A Bocskai úti megálló a piaccsarnok közelében lesz, itt is a meglévő aluljárót kell továbbépíteni. A felszínen nem érzékelhető majd jelentős változás a mostani állapothoz képest, a felvonó a Bocskai úti zöldsávban érkezik a felszínre. Az opponencia tiszta, jó térről, előnyös megjelenésről szólt.

A Tétényi úti állomás a jelenleg áttervezés alatt álló kelenföldi városközpont együttese mellett létesül. Itt az eredetileg tervezett nagy aluljáró szükségtelen, mivel napközben nem lehet nagy személyforgalomra számítani, csak a reggeli és esti csúcs idején. Az opponensek ennél a tervnél leginkább a közlekedési kapcsolatok javítását, tisztázását javasolták.

Az Etele téren a metróállomás építésével együtt új felvételi épület létesül a Kelenföldi pályaudvar számára, a metróaluljáró pedig összeköti az Etele teret a Budaörsi úttal, ahol P+R parkoló létesül majd. A MÁV-peronokról közvetlenül le lehet jutni a metróállomásra, de minderről még nincsenek konkrét tervek. Hiányoznak az új MÁV-épület, az Etele téri és a Budaörsi úti bejárati építmények és az Etele tér rendezésének tervei. Erő Zoltán elmondta, hogy cégük kiszorult ennek az állomásnak a felszíni tervezéséből, a munkát a vasúttársaság házi tervezőirodája, a MÁVTI vette át. Elvetették a Palatium által javasolt kialakítást (íves üvegépítmények a peronokon a lejáratok fölött), helyette a most is meglévő fém tetőrendszer folytatását tervezik. Marosi Miklós opponenciájában azt kérdezte, vajon hogyan lehet itt nagyszabású fejlesztésről beszélni és „hittel tervezni", ha versenyeztetés nélkül, személyes kapcsolatokon keresztül osztják szét a feladatokat? Berényi János bírálta a pályaudvar toldozgatását-foldozgatását, kijelentve, hogy nem lehet külön tervezni az alsó terek és a felszín kialakítását.

A Palatium kiszorulása a tervezés egyes szakaszaiból már a pesti oldal állomásainál is felmerült (Kálvin tér, Fővám tér), ahol generáltervezői szerepük dacára állítólag a tendereztetésből és a kiviteli tervek készítéséből zárták ki őket. A FÖMTERV álláspontja szerint ez nem igaz, hiszen ők a Palatium által benyújtott engedélyezési tervek alapján dolgoznak. A kérdés tárgyalását Schneller István tervtanácsi elnök a testület kompetenciahiányára hivatkozva elutasította.

Vita

A tervek megvitatása az ismertetésekhez hasonlóan állomásonként történt, lényegi hozzászólások a Móricz Zsigmond körtér és a Etele tér tervéről hangzottak el. Előbbinél egyöntetű vélemény volt az aluljáró túlzott mérete és rossz elhelyezése, amit tovább ront a metróval kapcsolatos tervezett bővítés. Bírálat érte a szűkre szabott felszíni gyalogoskapcsolatokat és az újonnan megjelenő építmény nagyságát, elhelyezését. A tervezett villamosfejállomás többek szerint túl messzire esik a metrólejárattól és a felszíni közlekedési kapcsolódási pontoktól. A parkolók hiánya már most is problematikus, a Skála jövőbeli átalakítása és bővítése pedig várhatóan „parkolási katasztrófát" fog előidézni a környéken.

Az Etele téri állomás körül kialakult helyzet nagyon kemény bírálatok tárgya volt. Schreffel János XI. kerületi főépítész azt mondta, a főépítészi iroda szakhatóságként nem fog hozzájárulni a MÁVTI által javasolt méltatlan megoldáshoz. Példaként a hasonló szerepű nyugat-európai intermodális csomópontokat hozta fel, ahol nagyvonalú elképzelések valósultak meg átfogó koncepciók jegyében. A tervezett állapotot ahhoz hasonlította, mintha annak idején a Nyugati pályaudvar csarnoka helyett csak egy előtetőt építettek volna, rajta a táblával: Budapest. Schneller István szerint a résztvevők láthatóan csak a saját hatáskörükbe tartozó részterület minimális szintű megfelelőségére figyelnek, a többi szempontjait figyelmen kívül hagyják.

A jelenlévő tervtanácstagok egyöntetű véleménye szerint ez az eljárás, vagyis a feladat kisstílű, koncepciótlan feldarabolása és a tervezési folyamat átláthatatlansága méltatlan egy ilyen beruházáshoz és egy európai fővároshoz.

Vita tárgyát képezte az a megoldás is, hogy kispórolják az aluljáró eredetileg tervezett közbülső szintjét, ahonnan a peronzár így lekerül a tényleges peronszintre, ahol adott esetben torlódást okozhat. Schulek János szerint ez a veszély valójában nem áll fenn, a kapuk átbocsátó-kapacitása és az előttük kialakuló tér megfelelőek.

A Tervtanács összességében támogatta a bemutatott állomástervek építészeti tendenciáját, de felhívta a tervezők figyelmét az elhangzott észrevételek megfontolására. Az Etele téri állomás és a kapcsolódó területek felszíni kialakítását (pontosabban ennek hiányát) ugyanakkor nem fogadta el, áttervezés után újbóli egyeztetésre visszarendelte. Schneller István nyomatékosan felszólította a döntéshozókat, hogy a félmegoldásokat elkerülendő teremtsék elő a 4-es metróvonal méltó megvalósításához szükséges anyagi és egyéb hátteret.
 
Török Tamás