Elhunyt Csikós Attila Kossuth-díjas építész és díszlettervező

Hosszan tartó, súlyos betegség után életének 75. évében elhunyt Csikós Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas építész, jelmez- és díszlettervező, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Az 1942. augusztus 5-én Ungváron született Csikós Attila mintegy ötszáz prózai és zenés előadás, balett és nagyopera, étterem és élménypark, lovagi játék, valamint szórakoztató központ, játékfilm és tv-film látványvilágát határozta meg Magyarországon és külföldön egyaránt. 1965-től nyolc éven át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense.

A Magyar Állami Operaház MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye felidézi, hogy az intézményben 1968 és 1979 között műteremvezető világosítóként és megbízott díszlettervezőként kezdte pályáját, első operaházi díszlettervét 1969-ben Verdi A trubadúr című operájához készítette. Ezt csaknem nyolcvan további opera- és balettelőadás követte, többek közt a Pillangókisasszony, A cigánybáró, az Adriana Lecouvreur, az Aida, a Bánk bán, a Seherezádé, a Csipkerózsika, A makrancos Kata vagy a Giselle.

1989 és 2005 között a Magyar Állami Operaház vezető díszlettervezője volt.
Ókovács Szilveszter az Operaház főigazgatója, a dalszínház örökös tagjának és mesterművészének halála előtt egy nappal levélben tolmácsolta, hogy az Arabellához és a Szilfid című baletthez készült két utolsó díszletét az Opera védetté nyilvánítja, és megőrzi az utókornak. Csikós Attila 40 éven át határozta meg az Opera látványvilágát egyenes folytatója Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán örökségének.

Száznál több szabadtéri és arénaprodukció fűződik a nevéhez, többek között a Carmen, Hunyadi László, az Álarcosbál, A trubadúr, az Aida, a Salome és a Jézus Krisztus Superstar. 2008-ban Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperája jubileumi előadásának díszletét tervezte. 1968-tól mintegy 90 színházi bemutatóra is tervezett díszletet a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Madách Színházban, egyéb darabok mellett Az ügynök halála és A vágy villamosa, az Oliver, a Shakespeare-királydrámák vagy a János király és az V. Henrik című előadásokét.

1992-ben Kaltenbergben a középkori kastélyt és a lovagi torna négyezer fős tribünjét, 1996-ban a coloradói Vailben középkori éttermet, 2001-ben Párizsban az Eurodisney Park Ludwig Király Kastélyát és éttermét, 2003-ban Münchenben a Ludwig Király Éttermet, 2005-ben Aichiben a világkiállítás német kiállítási pavilonját, 2010-ben pedig a sanghaj-i világkiállítás német pavilonjának kastélyéttermét tervezte. 2011-ben fejezte be a középkori élményváros tervezését Zsámbék mellett, 74 hektáros területen.

Művészetét 2015. október 10. és november 29. között Álomvilág címmel mutatta be életmű-kiállítás a Vigadó Galériában. Szintén 2015-ben látott napvilágot a Balassi Kiadónál munkáit és életét dokumentáló könyve Épített varázslat címmel.

Csikós Attilát az MMA és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

forrás: MTI