Közélet, hírek

Elhunyt Üveges Gábor képzőművész

1/2

Üveges Gábor alkotása a FOLDING című, Art9 Galériában tartott kiállításáról

Hirdetés
?>
Üveges Gábor alkotása a FOLDING című, Art9 Galériában tartott kiállításáról
?>
Üveges Gábor festőművész, 1957-2020
1/2

Üveges Gábor alkotása a FOLDING című, Art9 Galériában tartott kiállításáról

Elhunyt Üveges Gábor képzőművész
Közélet, hírek

Elhunyt Üveges Gábor képzőművész

2020.12.18. 14:29

A BME Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszékének docense váratlanul, rövid betegség után hunyt el életének 64. életévében.

Üveges Gábor 1957-ben született, 1976-ban a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett festő szakon. Ezt követően a Magyar Állami Operaházban volt díszletfestő, majd 1980 és 1985 között lett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festészeti Karának hallgatója, ahol Gerzson Pált valhatta mesterének. 1989-től a Budapesti Művelődési Központ rajzműhelyének vezetője volt, majd 1996-tól kezdte meg oktatói tevékenységét a BME Építészmérnöki Karának Rajzi és Formaismereti Tanszékén. Munkásságát az építészet és képzőművészet közötti párhuzamok feltérképezése határozta meg, több kitüntetéssel, köztük Szentkirályi Zoltán-díjjal is elismerték, fiatal építész növendékek meghatározó tanár alakja volt. 2012-es FOLDING című kiállításáról az Építészfórum bővebben is beszámolt.

„Tanítványai szerették, nagyra értékelték nyitottságát, szakmai felkészültségét és önzetlen segítőkészségét.

Tanszékünk minden tagja igaz és szabad gondolkodású tanárként, nemes barátként, tiszteletbeli építészként őrzi tovább a szívében emlékét. „

– olvasható a Tanszék közleményében.

Üveges Gábor festőművész, 1957-2020
2/2
Üveges Gábor festőművész, 1957-2020

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk