Épülettervek/Hallgatói terv

Ember és természet harmóniája: KYO Japán Intézet

1/26

KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf

?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
Kamikochi Nemzeti Park
?>
Kyoto külvárosa
?>
külföldi kulturális intézetek helyszínei
?>
helyszín
?>
beépítés
?>
utcakép
?>
pincehelyiség, KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
előtér és kert - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
galéria - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
előadó és tárgyaló - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
dojo - könyvtár - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
tetőfelülnézet - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
hosszmetszet - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
utcaképi homlokzati rajz - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
belső udvari homlokzati rajz - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
zöldfalak - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
?>
kertek - KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
1/26

KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf

Ember és természet harmóniája: KYO Japán Intézet
Épülettervek/Hallgatói terv

Ember és természet harmóniája: KYO Japán Intézet

2017.03.06. 11:21
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Cég, szervezet:
BME Lakóépülettervezési Tanszék

Építészek, alkotók:
Tavasz Kristóf

KYO Japán Intézet

Tervezés éve:
2017

Stáblista

tervező: Tavasz Kristófépítész konzulens: Kolossa József DLA

MÉD:

Nyüzsgő tokiói éjszaka, csendes buddhista templom a külvárosban - Japán egymástól eltérő két arca inspirálta Tavasz Kristóf diplomamunkáját. A nyüzsgő pesti belvárosba tervezett KYO Japán Intézet homlokzata a szigetország brutalista épületeit idézi, míg a mögötte található japánkert a béke és a csend jelképe. 

KYO Japán Intézet

Gimnazista koromban franciául tanultam, és mint budapesti lakos, volt szerencsém a Francia Intézetbe járni egy nyáron keresztül. Az épület kialakítása, a folyóparti kávézóterasz, a (poszt-)modern épület nagy hatással volt rám, és úgy gondoltam, ez az inspiráló környezet tökéletes helyszín a kultúra átélésére. Később figyelmem fokozatosan kelet felé fordult, azon belül is Japán keltette fel igazán az érdeklődésem, de a szigetország szellemiségét ily módon megtestesítő intézetet még sajnos nem alapítottak itthon, így diplomamunkámban azt képzeltem el, hogyan is nézhetne ki egy ilyen kulturális központ Budapesten.


KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
11/26
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf



A koncepció fő vonala Japán két, egymástól meglehetősen eltérő arca volt. A modern, nyers, egyszerű nagyvárosi kép, szemben a békés, csendes, tradicionális oldallal, melyek harmonikusan fonódnak össze az ország egész területén. A helyszínválasztást is ez a két irány határozta meg. Fontos volt, hogy az épület a nyüzsgő belváros frekventált helyszínére kerüljön, de mégis védve legyen a forgalom zajától. A választott foghíjtelek a Nagymező utca fasorral tarkított, alacsony forgalmú részén, a Radnóti Színház és az Ernst Múzeum között található. A világörökségi környezet kulturális intézményekkel tarkított, jól tömegközlekedhető, és a főváros legnépszerűbb sétálóutcáinak közvetlen szomszédságában van.

A tömeg kialakításakor cél volt az egyszerű formák használata. Az utcafronti megjelenés a japán brutalizmus épületeit hivatott idézni, de az átlátható előtér mögötti udvaron megjelenő japánkert máris ellensúlyozza a rideg homlokzatot. Az utcáról nyíló zsúfolt kulináris bolt, a kapuszerűen kialakított kiállítótér és az udvaron lévő teázó terasz közös célja a japán kultúra iránti érdeklődés felkeltése minden arra sétáló gyalogosban.


KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf
13/26
KYO Japán intézet - tervező: Tavasz Kristóf



A felsőbb szinteken előadó, tárgyaló és könyvtár található, míg legfelül egy harcművészeti központ, mely már erőteljesen viseli magán a tradicionális formavilág jegyeit, mellette pedig az utca zajától védett szimbolikus kőkert (zen kert) mely klasszikus ideális háttér a meditációhoz és elmélyüléshez.

Az épületen keresztül nagy hangsúlyt fektettem a függőleges térkapcsolatokra és átlátásokra, a természetes fény egyenletes elosztására és a növényeken keresztül a természet állandó jelenlétére, hiszen a japán társadalomban és művészetben is kiemelt szerepe van az ember és természet egymás mellé rendelt viszonyának, a köztük lévő harmóniának.

Tavasz Kristóf


A bemutatott diplomamunka védésére 2017 januárban került sor a BME Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési Tanszékén. 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk