Közélet, hírek

„Én a lúzerek közé tartozom”

1/8

stílszerű nyitókép

?>
stílszerű nyitókép
?>
Ertsey Attila
?>
Pintér Zoltán: <em>Berlin tér 16.30</em>
?>
Ertsey Attila
?>
Pásztor Erika Katalina, Ertsey Attila
?>
Ertsey Attila
?>
Ertsey Attila
?>
1/8

stílszerű nyitókép

„Én a lúzerek közé tartozom”
Közélet, hírek

„Én a lúzerek közé tartozom”

2007.04.17. 12:38

Autonóm ház, autonóm település, autonóm ember (plusz biobudi). Április hónap építész embe®-e Ertsey Attila építész volt. Beszélgetés ökológiáról, értékrendről, egyebekről a KÉK-ben.

Pásztor Erika Katalina nyitókérdésére, ti. hogy kicsoda is Ertsey Attila, mit kell tudni róla, a vendég az általánosan elfogadott nézetet idézte: ökoépítész, biobudi szakértő. Hozzátéve rögtön, hogy szerinte nincs külön ökologikus építészet, mert az ökológiai szempont koherens részét kell hogy képezze a jó építészetnek. Joseph Beuys és Hundertwasser hatását említette, utóbbi kiállításán tetszett meg neki a komposzt-budi a hetvenes években, azóta gyártja. Az autonóm ház, Autonóm kisrégió, Saját építésű komposztálótoalettek címmel könyveket is írt.

Pintér Zoltán Berlin tér 16.30 c. videója vezette fel a következő kérdést: mit jelent számára a hely, a locus? Egyre tágabban értelmezi – válaszolta. Most már Kárpát-medencében gondolkozik, mint autonóm kulturális minőséget képviselő helyben.
Ugyanakkor az építészeti terv szerinte soha nem elvont, mindig egy konkrét helyhez kötődik, ami viszont meg akar nyilatkozni. Tudni kell meghallani a hely üzenetét, absztrakt ideák ráerőltetésével csak a méltóságától fosztjuk meg.
A Dörögdi-medencében élő parasztokon keresztül ismerte meg a magyar népszellemet, amely a a legapróbb részletekig érti és tudja, mi van körülötte, és ez a természeti környezethez fűződő szoros kapcsolat a közhiedelemmel ellentétben nem szellemi sötétséggel párosul.
Ha jól értettük, ezek a parasztok képviselik Ertsey Attila számára leghitelesebben az autonóm embert, aki önálló és független, de csak mint egy a sok közül. Aki józan, normális, akinek saját belső középpontja van. Velük tud szót érteni és dolgozni. Úgy véli egyébként, hogy az ember eleve autonómnak születik, csak elrontja a társadalom. Viszont az autonóm hozzáállás tanulható.
Élőlánc!-beli szerepválallásáról azt mondta, hogy az a Bős-Nagymaros körüli mozgolódásból következett, abból az útkeresésből, ami az aktív környezetvédelem lehetőségeit kutatta. Úgy látja, hogy a kezdeményezés tisztességesen elbukott, és itt is, mint Németországban, a hiteltelen kurzus-zöldek tolakodnak előtérbe, akik üzletet csinálnak az ökológiából.   

Úgy értékelte, hogy a zöld mozgalmak a hatalmi eszközként használt tömegmédia kárvallottjai, mert kiszorítják őket a nyilvánosságból. És bár mint mondta, ők is használják az internet nyújtotta lehetőségeket, alapvetően szkeptikus álláspontot fogalmazott meg: szerinte a technikai hálózatok alkalmatlanok a valódi, érdemi kommunikációra."Veszélyes szörnyeteg az internetes, gépi világ" mondta, mert a fejünkre nőhet. Úgyhogy használni kell ugyan, de nem szabad függőségbe kerülni tőle stb. Ezt a pesszimista véleményt ellensúlyozandó, Pásztor Erika Katalina az Architecture for Humanity esetével árnyalta a képet, mint ami kezdeményező szellemben nyúlt a médiához, hogy sikerre vigyen egy ügyet.   

Ertsey Attila elmondta, hogy építészeti munkából él, ami nem kizárólag ökologikus házak tervezését jelenti. Elkészítette egy ökologikus lakópark kiviteli terveit, ami megfizethető áron teljesítette túl ötszörösen a vonatkozó szabványokat. A projekt megbukott, ezzel szemben az épülő, burjánzó lakóparkok nagy része még csak nem is teljesíti azokat a szabványokat. Szerinte Frank Lloyd Wright megbízói között még sok volt a magas szellemi színvonalon álló figura, ez itt és most már nem így van.
Nem az anyagi siker ellen van kifogása, hanem az amerikai sikermítosz ellen, ami csak pénzben méri az embert. „Én a lúzerek közé tartozom, itt érzem jól magam" mondta. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a magyar történelem sorozatos vereségei mögött mindig valami nem evilági igazság ragyogott. ’56-ot hozta fel példának, „amit levertek, de mégsem verték le".

Az aggasztó válságjelenségeket sorolva beszélt arról, hogy szerinte a művészet feladata átalakítani az embert, ezzel szemben jelenleg a művészet fogyasztása folyik. A munkásságáról szólván azt mondta, hogy összességében ma, itt ennyit lehetett elérni, amennyit ő elért, ezért nem érzi magát se győztesnek, se vesztesnek. És nem szereti értelmiséginek nevezni magát, mert az „értelmiségi" jelzőt kellőképpen lejáratták.

Az estet Falvay Miklós Futta c. videója zárta.

Török Tamás



 
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk