Közélet, hírek

Engedély nélkül kezdtek bontásba a Kelenföldi pályaudvaron

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Engedély nélkül kezdtek bontásba a Kelenföldi pályaudvaron
Közélet, hírek

Engedély nélkül kezdtek bontásba a Kelenföldi pályaudvaron

2008.12.12. 18:50

Cikkinfó

Vélemények:
7

Lakossági bejelentés érkezett a KÖH Közép-magyarországi Irodához, hogy a MÁV kezelésében álló, Budapest, Kelenföld pályaudvar, Kelenföldi u. 53. sz alatti ingatlant, a Pécsi volt Vasúti Felvételi Épületet engedély nélkül bontani kezdték. A KÖH a bontást azonnali hatállyal leállíttatta, a bontás miatti bírság, a büntetőjogi feljelentés, illetve a lehetséges visszaépítés kérdéséről a helyszíni szemle után dönt.

A mai napon, 2008. december 12-én lakossági bejelentés érkezett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Közép-magyarországi Irodához, hogy a MÁV kezelésében álló, Budapest, Kelenföld pályaudvar, Kelenföldi u. 53. sz alatti ingatlant, a Pécsi volt Vasúti Felvételi Épületet engedély nélkül bontani kezdték.
Az egykori indóház ideiglenes műemléki védelmet élvez, az ideiglenes védelem 2008. december 21-ig érvényes, további egy évre szóló meghosszabbításáról 2008. december 10-én hozott határozatot a Hivatal.
A KÖH a bontást azonnali hatállyal leállíttatta, a bontás miatti bírság, a büntetőjogi feljelentés, illetve a lehetséges visszaépítés kérdéséről a helyszíni szemle után dönt.

Az épületről – részletek az épület értékleltárából, a műemlékvédelmi javaslatból

Történet
A Budapest-Pécs Vasút Rt. az egyike volt azon magántársaságoknak, melyek a kiegyezést követően vasútvonalakat építettek. A társaság elnöke az 1885-1891 között végrehajtott államosításáig Pallavicini Ede volt.
A vasútvonal kiépítéséről az 1881. évi XLVI törvénycikk rendelkezett. „A m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásától kiinduló, s Dombováron át a Pécs melletti Szent-Lőrinczig vezető I. rendü gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány, a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyeztetik." (sic) A vonal a Magyar Királyi Államvasutak kelenföldi indóházából indult, de a vasútvonalat a Magyar Általános Hitelbank és a Cs. kir. szab. Osztrák Kereskedelmi és Iparhitelintézet építette ki, illetve működtette.
Az épület a Budapest-Pécsi Vasút Rt. ezen vonalának felvételi épületeként épült. A 206 km hosszú Budapest-Pécs vonal Kelenföld-Baranyaszentlőrinc közötti szakaszát 1882. november 16-án avatták fel. A felvételi épület építési ideje 1882.

Épület
A Kelenföldi pályaudvar felvételi épületétől mintegy 150 méterre szabadon álló, téglány alaprajzú, nyeregtetős épület. Emeletes középrizalitjához földszintes oldalszárnyak csatlakoznak. A téglaarchitektúrás homlokzatokat farkasfogas osztó- és koronázópárkány tagolja, a középrizalit nyílásai keretezettek. Az oldalszárnyak padlásajtajaihoz külső falépcsők vezetnek.
Az épület évek óta használaton kívül, elhagyatottan áll. Közvetlen környezete gazzal, bokrokkal, fákkal sűrűn benőtt. Az épületen statikai károk, süllyedésből adódó repedések nem láthatók. Talajnedvességből adódó vizesedés nem tapasztalható. A tetőhéjalás az eresz menti sávban hosszan hiányzik,  emiatt az emeleti szinten a mennyezeten beázás nyomai láthatók, azonban az érintett épületszerkezetekben keletkezett kár egyelőre nem kritikus.
Az egyik épületszárny oromfala – feltehetően szándékos bontás miatt – hiányzik. Ettől eltekintve a homlokzatok károsodást nem mutatnak. A rongálás leginkább a nyílászárókat érintette. Mindazonáltal a meglévő nyílászárók alapján a hiányzó, vagy menthetetlen szerkezetek újragyárthatók.

Hasznosítási lehetőség
Műemléki védettség esetén a régi felvételi épület jelenlétét a leendő beépítésnek figyelembe kell vennie. Az épületet a jövőben övező mall beépítés léptéke miatt a régi, nyerstégla felvételi épület pavilonszerűvé váló architektúrája a terület múltjára való utalás, az új beépítés színfoltja, érdekessége lehet. Az épület kor- és szerkezethű felújítás után, jelentősebb átalakítás nélkül tölthet be új funkciót. A leendő irodaházak közötti parkosított környezetben az indóház tökéletesen alkalmas étterem, kávézó, exkluzív boltok és ehhez hasonló rendeltetés betöltésére. A régi épület az új építéssel szemben sajátos hangulatát épp patinájának, régi épületszerkezeteinek köszönheti.

forrás: KÖH sajtóközlemény

Vélemények (7)
Lorelei
2010.03.22.
10:25

Kedves Hozzászólók! Akkor merre jártatok, mikor az épület ment tönkre, düledezett, penészedett..... ? Akkor a kutyát se érdekelte. Most persze felelősöket, meg neveket akartok.

sztomszi
2008.12.15.
17:15

„Neveket akarok hallani!”

Nagyon nehéz indulatok nélkül bármit is hozzászólni az ügyhöz. Ha a fent leírt helyzet megfelel a valóságnak, akkor ez nem maradhat a Műemlékvédelem magánügye. Ez az érthetetlen és primitív tett az építészet – mi több, a kultúra – ellen szól. A Műemlékvédelem szava annyit ér, amennyit megtartanak belőle. A bírság összege elenyésző lehet a bontással felszabadult terület adta lehetőségekkel szemben – a szabályozás módosítása innentől már rutinmunka, főleg ami a 11. kerületet illeti. Örülnék, ha a Kamara is tenne valami lépést az ügyben. A banki gyakorlathoz hasonlóan készülhetne feketelista az ilyen és hasonló barbár hordákról. Neveket akarok hallani: a vezérigazgatótól a művezetőn át a bontómunkásig bezárólag, akik ezt az akciót gátlástalanul véghezvitték.

Mélységes felháborodással:

Szegő Tamás, émh - BME

archangyal007
2008.12.15.
12:06

!!! állami telken, közpénzből, engedély nélkül műemléket bontani, gondolom feketén, a sztrájk hírei alatt elsunnyogva - nem semmi!!!

Most végre példát mutathatna a KÖH! Nem a zsidónegyedben kell szembemennie a magántőkével, hanem a baktermanagereket lehetne illemre tanítani!

Kedves Tamás! Ne legyen már minden zöldMezős!

dzsebrail
2008.12.15.
11:54

Felháborító, hogy a MÁV lebontott egy ilyen, mind vasút- és építészettörténeti szempontból is értékes, a KÖH által kiadott ideiglenes  műemléki védelmet élvező épületet. Az indóház az egy héttel ezelőtti, korábbi fényéhez méltatlan állapotból is könnyedén újjáéledhetett volna, köszönhetően a metróberuházás generálta fejlesztéseknek, az egyész környéket átfogó revitalizációnak.

A MÁV ezen durva lépése ellen, elkerülendő a jövőbeni hasonló eseteket, elrettentő mértékű pénzbirságot kell kiszabni, továbbá teljeskörű, eredetivel azonos visszaépítési kötelezettségre kell kötelezni a vasút társaságot.

szvdom
2008.12.15.
00:19

Sajnos a KÖH is hiába: lehet, hogy leállíttatta a bontást, de ez nem jelentett akadályt: az épület már nem áll, teljesen lerombolták.

A vasutallomasok.hu oldalán vasárnapi helyszíni szemlém során készített fényképeimet mutatom be ebben a képriportban:

http://www.vasutallomasok.hu/kr.php?a=11

archangyal007
2008.12.15.
12:19

@szvdom: Építsék vissza! Ott az összes anyag.

A BFVT KSzT-je is arra alapoz, hogy a MÁV terület fejlesztésénél az új épületek között egy közpark közepén ott tud maradni ez az épület. Már a Nagy Béláék is ezzel nyertek pályázatot a Guntherékkel:

http://epiteszforum.hu/node/7319

Erre alakította a MÁV a projekttársaságát!?

dzsebrail
2008.12.15.
13:58

@archangyal007: Sajnos úgy tűnik erre! Meg arra, hogy majd szépen valamelyik MÁV vezetőnek, vagy kormányközeli embernek átjátszák az értékes, és ma már üres ingatlant. Mivel mégiscsak állami tulajdon, ezért meghirdetik majd csendben egy helyi, egy példányos újságban, ami csak a vezetőnek jár. Megpályázza, és tessék -lássék csodát, kedvező áron hozzá is jut.

Lehet, hogy láttunk is már ilyet...

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk