Programok

Építészet a Művészetek Völgyében

1/13

Építészet a Művészetek Völgyében

?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
Építészet a Művészetek Völgyében
?>
1/13

Építészet a Művészetek Völgyében

Építészet a Művészetek Völgyében
Programok

Építészet a Művészetek Völgyében

2014.07.25. 07:52

Eseményinfó

Építészek, alkotók:
Eleőd Ákos, Pécsi Erika

Földrajzi hely:
Kapolcs, Magyarország

Esemény kezdete:
2014.07.25. 08:00
Esemény vége:
2014.08.03. 18:00

Az „Építészet a Művészetek Völgyében" programsorozat - amelynek házigazdája és kurátora Eleőd Ákos Ybl-díjas építész - idén is tematikus kiállítással, s kapcsolódó beszélgetéssel várja a Völgylátogatókat.

A 2014-ES PROGRAM

Kiállítás: „A Völgy és környezete építészetét bemutató sorozat / II.: Értékőrző épületek

helyszín: Kapolcs, Faluház időpont: 2014. július 25- augusztus 3.

Kapcsolódó beszélgetés: „Völgy-környezet-kultúra: múlt és jelen együttélése táji és építészeti értékek mentén"

Eleőd Ákos vendégei: Pápai Gábor és Szebényi László, értékőrző épület-felújítók; s az építészeti Völgy-barangolás állandó meghívottja: Pécsi Erika belsőépítész, a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet elnökhelyettese

helyszín: Kapolcs, Faluház időpont: 2014. július 26. szombat 15.30

Építészet a Művészetek Völgyében
12/13
Építészet a Művészetek Völgyében

VÖLGY-ÉPÍTÉSZET

VölgyFutár, 2013: Az összművészeti fesztiválok lényegükből kifolyóan igyekeznek az ember által alkotott minden szépséget, gondolatot, hozzáadott értéket megmutatni. Zene, tánc, képzőművészet, irodalom, film, iparművészet sorakozik egymás mellett ezeken a rendezvényeken, és nekünk csak mint egy polcról, a kosarunkba kell pakolni az épp megkívánt élményt.

Ám építészetet hiába is keresnénk, hiánycikk az, még a pult alól sem kerül elő … nem így a Völgyben!

Nem így a Völgyben, ahol Eleőd Ákos építész sorozatot indított „Építészet a Művészetek Völgyében" címmel. Évről-évre komplex témákról szólnak az építészeti kiállítások és beszélgetések; komplex élményt akar nyújtani, nem csupán egy-egy épületet megmutatni.

Eleőd Ákos, 2012: Az adott korok jelen idejű építészete mindig magában kell, hogy foglalja a múlt értékeinek, az építészeti örökségnek tiszteletét csakúgy, mint a jövő tervezését, a települések fejlődésének átgondolt jövőképét; az építészet szól vizuális kultúráról és a tér tudatos, érzékeny kezeléséről; szól önbecsülésről és közösségi értékekről, - egyszerűen értelmezhetetlen s elfogadhatatlan, hogy az építészet ne legyen szerves része, fontos eleme a mindenkori kulturális közgondolkodásnak!

Az első lépés tehát, hogy az építészet legyen jelen a kortárs kultúra eseményein, – legyen természetes, hogy ott van! - most pl. a Művészetek Völgyében. A második lépés persze az, hogy mivel, milyen anyaggal képviselteti magát , - kurátori koncepciómat megfogalmazva mindenképpen arra helyeztem a hangsúlyt, hogy komplex témákat válogassak, amelyek az építészet árnyalt gondolati hátterébe engednek bepillantást. – S bár, természetesen naivság lenne azt hinni, hogy egy művészeti fesztivál esemény-sorozatában egy építészeti program ottléte óriási fordulatot eredményezne a közgondolkodás terén - ugyanakkor meggyőződésem, ha a VölgyLátogatók értő szemmel olvassák, akkor felsejlik bennük: csuda dolog lehet az, aminek környékén ennyi szeretet, humánum, érdekesség és tudás csoportosul… amit úgy hívnak: Építészet.

A 2014-ES TÉMA: ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKŐRZÉS 

  • Egyedi tájérték: → az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem és építészeti örökség, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
  • Építészeti örökség: → az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.
  • Építészeti érték: → az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építő-művészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom, a helyi közösségek identitása és alkotóképessége fejeződik ki.
  • Építészeti értékőrzés: → kulturális tevékenység, - az építészeti értékekben megtestesülő kulturális örökség megóvása, védelme, új életre keltése.

S hogy e sok nemes gondolat, elméleti megfontolás hogyan fest a gyakorlatban, - annak példájaként nézzük a 2014-es program két kiemelt épületét, a kapolcsi malom Pápai Gábor általi, - s a kapolcsi kúria Szebényi László általi értékőrző felújítását!

Építészet a Művészetek Völgyében
6/13
Építészet a Művészetek Völgyében

A MALOM

„Akkoriban máshogy járt a kapolcsi dombok között a szél. Lassabban őrölt az idő is, halk morajjal, ahogy a vízkerék csobban, forog, s a malomkerekek ritmusára vízen mozgó szellemlelkek járták a táncot az Eger-patakon. Télen szánon, nyáron szekéren hozták mázsaszám a gabonát Kapolcsra. Kinek-kinek szívéhez nőtt malma, bizalmas molnármestere volt, és amíg a gabona őrlésére vártak, vagy éppen a vevőre, - kijavíttatták a szerszámaikat, beszerezték a beszerzendőket, s akár napokat is vesztegeltek, kártyázgattak, mulatoztak az emberek a Malomsziget környékén, hogy dolguk végeztével az Eger-patak tucatnyi malmának egyikében őrölt búzájuk legyen." Klementisz Réka „malom-meséjének" részletei - Ladányi András: Kapolcsi vízimalmok c. könyvéről

Az 1897-ben még Varga-malomként ismert épületről a krónikák feljegyezték, hogy ebben az évben építették át „alulcsapottá" (a vízszintes tengelyű, függőlegesen álló vízkerekes malmok alulcsapottak, derékban csapottak vagy felülcsapottak lehettek - a vízkereket meghajtó vízáram támadási pontja szerint). Ismeretes továbbá, hogy az épületet 1926-ban vásárolja meg Kőszegi Dezső molnármester, - s ismeretes az utolsó molnár keserű története is: az ötvenes években még működő malom, az akkori időkre jellemző, szigorúan megszabott őrlési mennyiséget már teljesítette, - mikor a molnárt kérve kérték egy kis további munkára. A titokban elvégzett szívességet a korábbi könyörgő feljelentéssel hálálta meg, - s az ezért kapott börtönbüntetés után visszatérve a molnár már nem őrölt többé.

Az épület jellegzetessége a markáns aszimmetria, - az épülettömeg alacsony hajlásszögű tetőzetének, s a vízikerék meredekebb dőlésszögű önálló fedésének gerincvonala összehangolt, vonalban szerkesztett. Ebből a homlokzati kialakításból, amelynek súlypontját az óriási vízikerék hangsúlyozza, - egyenesen következne a szimmetrikus kialakítás. Itt azonban, a malom-traktushoz kapcsolódó lakótraktus nem képez tömeglépcsőt sem, hanem a homlokzati síkok és a tetősík szerves folytatásával, egyetlen, aszimmetrikus tömböt alkot, - érdekes, egyedi megoldás.

Az 1976-ban már romos malom megmentése Pápai Gábornak köszönhető, akinek értékőrző gondossága nem csak az épület - eredeti térszerkezetét, funkcionáliskialakításátmegőrző - felújítására, hanem az malom ipartörténeti jelentőségű berendezésének, gépeinek, eszközeinek és egyéb relikviáinak megóvására is kiterjedt.

A KÚRIA

Kapolcson - a legfontosabb ágazat, a malomipar mellett - már a Rákóczi szabadságharc idején híresek voltak a fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők csizmadiák, szűrkészítők, vargák.

Céheik nem csak „az egyazon terméket készítő, mesterjoggal rendelkező kézművesek szakmai szervezetei" voltak, hanem érdekvédelemtől – külkapcsolatokig a szakmagyakorláshoz tartozó számos területen is képviselték az egyes céhek és céh-tagok érdekeit. A korabeli nemzetközi kapcsolatépítést példázza az a történeti tény is, hogy a kapolcsi mesterek mellett külországiak is megfordultak a településen.

Az egykori Takács Kastély, avagy inkább Takács Kúria, (a mai Kata Borház) a Királykő lábánál található, - az épület műemlék, a XVIII. században épült. Történetének érdekes fordulata a XIX. századi funkcióváltás: a kúriát sörházzá építik át, falai között cseh serfőző mesterek tevékenykedtek.

A főépület mögötti melléképületből többágú pincerendszer indul, - a legenda szerint a második világháború idején ezekben a pincékben rejtőzködött el Kapolcs férfi lakossága. A főépületet 2001-ben újították fel, és nyerte vissza régi formáját, – funkcióját tekintve lakóházként. A melléképület vendégházként, a pincerendszer borospinceként és vinotékaként született újjá.

Építészet a Művészetek Völgyében
12/13
Építészet a Művészetek Völgyében

Az épület – tekintélyes magassága ellenére – egyszintes; a jelentős belmagasságú, mélységében kéttraktusos földszint fölött magas hajlásszögű, meredek héjazati síkú tetőszerkezettel. Az alaprajzi térsor hat egysége rendre kétirányú kosárgörbék alkotta, borda nélküli boltozattal fedett. Szebényi László nevéhez fűződik az értékorientált felújítás, - a kialakított alaprajz egyik legfontosabb erénye, hogy a térrendszert tiszteletben tartva, eredeti belvilágát megőrizve, nem szabdalta szét kisebb-nagyobb funkcionális helyiségekre. Ugyanez törekvés óvta meg a terek belmagasságát is, itt sincs szó a praktikus „gipszkarton álmennyezet"-szemléletről, - ezáltal, összhatásában, az épületbelső az eredeti térarányok nagyvonalúságát tükrözi ma is.

Eleőd Ákos

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk