Séta a történelem rétegei közt: a budavári palota modern belső terei

A háború után még közel húsz évig állt romos állapotban a palota, amelyet az akkor meglévő állapotában, már 1949-ben műemléki védelem alá helyeztek. (Forrás: Fortepan)

A Buffet-csarnok 1945-ben. A palota déli szárnyán nagy területen, máshol egy-egy találat helyén a földszintig beomlottak a födémek, de az épület egy részében a tüzek és a fosztogatások után is fennmaradt az eredeti belső tér. (Forrás: Fortepan)

A dunai homlokzat 1945-ben és ma. Az újjáépítés tervezése még az 1940-es években kezdődött, de csak a következő évtized végére alakult ki a megvalósult változat. (forrás: Fortepan / archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich Agnes Hirschi)

A háború utáni állapot a Hunyadi-udvarról nézve. A baloldali, két szint magas ablakok mögött az elpusztult bálterem. (Forrás: Fortepan / archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich Agnes Hirschi)

Ebből a nézetből igazán szembetűnők a homlokzat változásai, és az eredeti helyéhez képest a Dunától távolabb, hátrébb tolva újjáépült kupola.

A dunai homlokzat előtt álló Habsburg-lépcső romjai, amelyen keresztül a palota első emeletén lévő főbejárat volt megközelíthető (Forrás: Fortepan)

Az 1960-es évek újjáépítése során a lépcső helyén alakították ki az új főbejáratot, immár az épület előtti tér szintjén. A palota nagy részébe 1975-ben költözött be jelenlegi használója, a Magyar Nemzeti Galéria.

A főbejárat mögötti csarnok, az épületrész többi belső teréhez hasonlóan, Németh István belsőépítész munkája, közel ötven év után is kitűnő állapotban van.

A bejárat mögött Benczúr Gyula monumentális, 3,5x7 méteres Buda visszafoglalása című festménye fogadja a látogatókat. Mögötte pedig Peter Krafft alig kisebb, Zrínyi Miklós szigetvári kirohanása című műve.

Az előbbi térből egy szinte titkos ajtó vezet a Nádori kriptába, amely az épület egyetlen, eredeti formában fennmaradt belső tere. Többszöri kifosztása után a felújítása csak az 1980-as évekre készült el.

A kupola alatti tér falait a gerecsei tardosi kőbányából származó vörös mészkő borítja.

A díszes lépcsősor következő fordulói a kupolacsarnokba vezetnek. Középen Szervátiusz Tibor Dózsa György szobra.

Az előcsarnok fölött a mintegy harminc méter magas kupolacsarnok.

A lépcsőforduló mögötti kiállítószint különleges födéme a világítás kapcsolótábláján a találó lepketető néven szerepel.

A terem világítását eredetileg a jelenlegitől merőben eltérő megoldás biztosította. (Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr)

A kupola belsejében Bérczeller Rezső Rudolf 1991-re elkészült Apokalipszis című alkotása látható.

Az egykori trónterem a kiállítótér egyetlen szabadon látogatható tere, amely eredeti formában épült újjá, igaz, díszek nélkül. Ma az Európában is egyedülálló késő gótikus szárnyasoltár-gyűjteménynek ad otthont.

A modern kiállítóterek közt is számos látványos megoldással találkozhatunk. A körlift a palota északi szárnyában, pontos nevén a B épületben működik.

Az itteni szárny belső udvarában fedett díszlépcsőház épült, jelenleg munkaterület.

Az 50 évvel ezelőtti felújítás során beépített épületgépészet nagyrészt ma is használatban van, természetesen a kiöregedő rendszerek modernizálása folyamatosan zajlik.

A lépcsőházak mind különböző formavilággal épültek, a kő, fa, és üveg használata azonban közös.

A palota legészakibb, A jelű épületének lépcsőháza a nagyközönség számára nem járható, a Nemzeti Galéria irodaszintjeit szolgálja ki.

Panorámás mosdó az A épületben.

A tardosi vörös mészkő lépcsőkorlát visszatérő elem.

Az előterek és lépcsőházak világításának fénye több ezer darab 22x22 centiméteres, egyedi üveg gúlán keresztül érkezik.

A Budapesti Történeti Múzeumnak és az Országos Széchényi Könyvtárnak otthont adó E és F jelű épületek az Oroszlános udvarról nézve. A Nemzeti Hauszmann Program program keretében egyre több rész kapja vissza a háborúban elveszett díszeit.

A Nemzeti Galéria D épületének bejárata, az épületre jellemző bronz-üveg ajtóval, és a folyamatban lévő átépítést jelző konténerrel, amelyben már az 1975-re elkészült belső tér bontott burkolatai gyűlnek.

A kupolában kialakított kilátó a Nemzeti Galéria nyitva tartási idejében, szerdától vasárnapig látogatható.