Épületek/Középület

Érzékenyítés - emlékmű Olaszliszkán

1/16

Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
lead
1/16

Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás

Érzékenyítés - emlékmű Olaszliszkán
Épületek/Középület

Érzékenyítés - emlékmű Olaszliszkán

2016.10.05. 15:00
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Molnár Szilvia

Építészek, alkotók:
Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes

Földrajzi hely:
Olaszliszka

Vélemények:
1

Tervezés éve:
2016

Építés éve:
2016

Stáblista

megbízó: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

építészeti tervezés: Örökségvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft.

építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes

művészeti design tervek (és kivitelezés): Baróthy Anna, Tóth Bálint, Faddi Dalma (S'39 Hybrid Design Manufaktúra)

kivitelezés: Laki Épületszobrász Zrt., T-Komfort Kft.

MÉD:

A Csodarabbik útja zarándokút összesen tíz települést érint Tokaj-Hegyalján. A térség egykori zsidó lakosságának történelmével, hagyományaival, fontos szellemi és gazdasági szerepükkel ismerkedhetnek meg a zarándokok, látogatók. Az út egyik állomása Olaszliszka, ahova a régi zsinagóga romjaira tervezett zarándokhelyet Szécsi Zsolt és M. Juhász Ágnes. Molnár Szilvia írása.

Tapasztalataim alapján az utókor számára a tokaj-hegyaljai térség legismertebb csodarabbija, a sátoraljaújhelyi Móse Teitelbaum (1759-1841). Ugyanakkor a magyarországi haszidizmus megalapítója mellett, miként a zarándokút elnevezése is tükrözi, a térségben több neves, legendás csodarabbi élt, tevékenykedett, köztük a Teitelbaum tanítvány, Friedmann Cvi Herschele, aki mestere halálát követően emelte Olaszliszkát a magyarországi chászidizmus középpontjává. Miként Teitelbaum sátoraljaújhelyi sírját, úgy az olaszliszkai zsidó temetőben pihenő Herschele sírját is sok zarándok, megnyugvást kereső ember látogatja. A sírköveken túl, az egykorvolt, a soában szinte teljesen elpusztított zsidó közösség zsinagógájából csupán egyetlen, a keleti fal, annak is töredéke maradt az 1960-70-es évekre.

Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
1/16
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás

Az EMIH megbízásából, Szécsi Zsolt és M. Juhász Ágnes építészeti, illetve Baróthy Anna, Tóth Bálint, Faddi Dalma design tervei alapján, 2016-ra emlékhellyé lett a zsinagóga romterülete. A megmaradt töredékek generálták, pár archív fotó formálták a koncepciót. Utóbbiak alapján megépítettek az egykori zsinagóga nyugati homlokzatához nagyon hasonló, és a régivel azonos méretű kulisszahomlokzatot, ennek kapuján belépve, a homlokzat belső oldalán fémből készült mécses-helyek perforált családnevekkel, ezek mind a soában odaveszett olaszliszkai családok emlékmécsesei. Szemben, előttünk, a nyitott égbolt alatt az oldalfalak maradványai, a szentélyfal-töredék, a térben bimát imitáló felépítmény. Méltóságteljes emlékhely. Aztán történik valami, ami által a csendes megemlékezés helyét a megrendültség, a megértés veszi át. Lassan fény vetül a szentélyoldal tórafüggönyt imitáló, textilhatású finombeton-felületére, a Mózes 5. könyvéből való sorok fényben fürödnek, s mindeközben a zsinagóga terében álló látogató héber imát mondó rabbi hangját hallja, hívők beszélgetésének moraját, padlónyikorgást. A térben sétálva pedig, napnyugtakor, s különösen utána, fénylő pontokon halad át a látogató, a vonalakkal összekapcsolt fénypontok a talp érintésére felfénylenek.

Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
3/16
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás

Az emlékezés tere rendkívüli időcsapda is egyben az interaktív elemek által: a látogató a szinte csodával határos módon megmaradt, az atmoszférazajokat is megőrző, eredeti olaszliszkai hangfelvétel által néhány percre a háború előtti település zsinagógájában levezetett egyik szertartás résztvevője lesz. Tekintetét a térben a tórafüggöny szövegét megvilágító, a bima lábazatát ölelő fények, lépéseit a padozat fel-felerősödő fénypontjai irányítják, utóbbiak – melyek hálózata kilép a zsinagóga teréből és az emlékhelyre bevezető járdán is folytatódik – valójában csillagpontok, amik egy meghatározott konstelláció csillagpontjai: 1944. április 13-án, az olaszliszkai zsidók deportálásának napján éppen ez volt a csillagállás. Ahogy teljesen besötétedik, a járdán állva beáll a csend, és már csak az égi, lassan mozgó és a burkolatban örökre rögzített csillagképek fénylenek.

Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás
15/16
Olaszliszkai emlékhely - építészek: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes - fotó: Bujnovszky Tamás

(A tórafüggönyön olvasható szöveg két összefüggő részlet: „És leírta Mózes mind e törvényt és átadta a papoknak, Lévi fiainak, a vezetőknek az Isteni szövetség ládáját és Izrael minden véneinek" /Mózes 5. könyve, 31:9/ (a korábbi mondat kiterjesztve:) „Most pedig írjátok le magatoknak ezt az éneket és tanítsátok meg arra Izrael fiait, hogy tanúságul szolgáljon Izrael minden fiának" /Mózes 5. könyve, 31:19/ A nyugati homlokzat belső falán: „És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor megnyitándom sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem!" /Ezékiel próféta könyve, 37:13/)

Molnár Szilvia

(Megjelent nyomtatásban, az Octogon 2016/4. számában)

http://www.octogon.hu/magazin/

 

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2016.10.05.
19:03

Nem tudtam a Csodarabbik útja zarándokút létezéséről. A fenti írástól felbuzdulva, biztosan bejárom. Egyrészt, mert emlékeivel együtt gyönyörű, másrészt mert ott, Magyarországnak abban a tágabb értelemben vett ficakjában (Mádtól Erdőbényén és Sátoraljaújhelyen keresztül Szatmárnémetiig, majd visszafordulva Tokajig), tényleg a XIX. század második felében felerősödött, majd 1882-től orosz kormánypolitikává lett zsidóüldözés elől menekült, a puszta életéért hálás félmillió zsidó bevándorló magyarországi meggyökerezésének megható emlékeivel találkozhatunk. A valamikor 800 fős mádi gyülekezet a rabbiházzal és a falu rokonszenvének nyomaival, a hajdan 92 erdőbényei kádármester - lettek légyen bármilyen vallásúak is, de a borkereskedelem fellendülésén meggazdagodók - máig szívet melengető emlékei a reformkor kései nyomaként megvalósult együttélésnek.

A tiszaeszlári per pedig - 1882-1883-ban - minden megrázó részletével együtt a korabeli magyar nemzeti liberalizmus és a törvényesség diadala lett. Ne feledjük: a franciaországi Dreyfus-ügy tíz évvel később, 1894-ben pattant ki, Dreyfus hat évet ült és több mint hat további évet kellett várni az igazság győzelméig. 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk