Európai Örökség-díjat kap a Zeneakadémia

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is megkapja az Európai Örökség-díjat - közölte Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa az Európai Örökség Címmel Rendelkező Helyszínek Hálózatának sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten.

Az Európai Örökség-díj alapvető küldetése, hogy megjelölje és elismerje azokat az európai örökségi helyszíneket, amelyek valamilyen szempontból fontosak nemcsak a helyi közösség számára, hanem az európai identitás, a közös európai történelem szempontjából is - hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Hozzátette: a díj azt is kifejezi, hogy a helyszínt az adott helyi közösség megbecsüli, példásan felújítja, karban tartja és figyel arra, hogy a jövő Európája számára is mondanivalója legyen. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországról elsőként a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark kapta meg tavaly az Európai Örökség-díjat.

Navracsics Tibor kiemelte: a Zeneakadémia a maga szecessziós épületével, hangulatával, az itt történt eseményekkel jól jelzi azt a közép-európai polgárságot és polgárosodást, amely Magyarország elvitathatatlan, komoly és jelentős hozzájárulása az európai kultúrához, identitáshoz és fejlődéshez.

Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: a Zeneakadémia épülete maga is kifejezi azt, hogy a magyar kultúra európai színvonalú, hiszen mint épület és mint tartalom egyaránt jogosult az Európai Örökség címre. "Büszkék lehetünk arra, hogy Európa ezt az értéket elismeri" - hangsúlyozta, hozzátéve: a díjat elnyert két magyar helyszín más-más okból, de erős szimbólumként mutatja azt, hogy a magyarok hogyan tudnak részt venni az európai történelem alakításában és milyen szerepet vállalnak az európai kultúrában.

A helyettes államtitkár rámutatott: a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz kulturális értékeink megőrzése érdekében. Példaként említette a felújított Várkert Bazár és Pesti Vigadó épületét, a budai Vár fejlesztésére irányuló Nemzeti Hauszmann Tervet, valamint a Nemzeti Kastély- és Várprogramot.

A sajtótájékoztatót a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Pro Progressione Kft., az Európa Pont és a Kultúrpont Iroda szerdán kezdődött konferenciájának utolsó napján rendezték. A tanácskozás célja az volt, hogy az Európai Örökség címmel rendelkező helyszínekből egy aktív hálózat alakuljon ki, amely megfelelő struktúrát biztosítana a nemzetközi együttműködésekhez. Az eseményen a helyszínek több mint fele vett részt mintegy 10 különböző országból.

Petrányi Barna, a Pro Progressione Kft. igazgatója elmondta, hogy külön workshopok foglalkoztak a közös oktatási programokkal, a mobilitási programokkal, a helyszíneket népszerűsítő tevékenységekkel, a turizmussal és marketinggel, a kapacitásbővítéssel és a strukturált hálózattal. Hozzáfűzte: a mobilitás területén eljutottak olyan szintre, hogy közös programokat tudnak majd megvalósítani, emellett kialakultak hosszabb távú együttműködési tervek is.

Az Európai Bizottság február elején összesen kilenc helyszín felvételéről döntött az Európai Örökség-listára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a horvátországi Krapinában található Neander-völgyi lelőhely és múzeum, a csehországi Olomouc Premysl-vára és az Érseki Palota Múzeuma, a portugáliai Sagres-fok, a bécsi Hofburg, az észtországi tartui egyetem történelmi épületegyüttese, a belgiumi Monsban lévő Mundaneum, az I. világháború keleti frontjának 123. számú temetője Lengyelországban és a franciaországi, strasbourgi európai negyed is Európai Örökség-díjat kap. Az elmúlt két évben a listára felvett helyszínekkel együtt így már 29 viselheti az Európai Örökség címet.


forrás: MTI