Épületek/Középület

Evangélikus templom, Encs

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Evangélikus templom, Encs
Épületek/Középület

Evangélikus templom, Encs

2006.09.19. 13:55

Projektinfó

Földrajzi hely:
Encs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Simon Viktória, Benczúr & Partner Építésziroda

Stáblista

Építtető: Fancsali Evangélikus Egyházközség, Péter Jenő lelkész

Generáltervező: Benczúr & Partner Építésziroda, Benczúr László id.
Felelős tervező: Simon Viktória
Kiviteli terv építész konzulens: Nagy Tamás DLA
Statikus: Facskó Gergely
Épületgépész tervező: Berzétei László (Céh Rt.)
Elektromos tervező: Sápi János (Céh Rt.)
Kivitelező: Épszer Rt. Sárospatak

Felelős tervező: Simon Viktória

megbízás: A Benczúr & Partner Kft. évtizedes templomépítő tapasztalatainak köszönhetően kapott megbízást a templom tervezésére. Idősebb Benczúr László bizalmának köszönhetem, hogy friss építészként én lettem a felelős tervezője az új encsi evangélikus templomnak. A helyszín kiválasztásától a templom felszenteléséig 8 év telt el.

8/13

helyszín: A telek Encs város peremén, a ´80-as évekbeli, kontyolt nyeregtetős, kétszintes lakóházak sorában az utolsó. Ezen a hosszú utcán helyezkedik el a körzeti vallási központtá nőtt város három új temploma: az utcán végignézve templomtornyok sorakoznak. Az evangélikus a negyedik, a legkisebb a sorban. Ünnepekkor a harangokat összekongatják.

2/13

templom: A templom kialakítása a gyülekezet tereinek megformálásáról, a megérkezés folyamatáról szól. A földszinten találhatók az előtér és a templomtér, a klasszikus „mellékhajó" funkcióját is betöltő közlekedőtér és a külön bejárattal rendelkező lelkészi hivatal. Az emeleten két karzat, és egy kis gyülekezeti terem kapott helyet. A templomtér összesen 110 főt fogad be.

4/13

ív és torony: Az ív és a torony adják a templom sajátos karakterét, a nála nagyobb szomszédos templomok és a nála alig kisebb környező lakóházak között. Az ív a templomtér fő formálója. A keskeny, hosszú telken a templomtér íves fala egyetlen gesztussal választja el a külső és a belső gyülekezeti tereket. A félnyeregtető és az ív érdekes geometriai játékot formál. A torony kiszalad az utcára és beáll a templomtornyok sorába, a város felől érkezőt „befordítja" a templom tengelyébe.

12/13

megérkezés:A külső gyülekezeti térről a torony és az ív között, az előtető kinyúló nyelve alatt, a legszűkebb, legalacsonyabb ponton áthaladva lép be a látogató, pontosan a templom tengelyén. A szélfogó alacsony tere után a belső tér mind vízszintes, mind függőleges irányban megnyílik az oltártér felé. A legmagasabb, legszélesebb pont az oltártér. 

11/13

anyagok: a falak burkolata tégla, mint a többi templomé. A tégla erős, anyagszerűtlen mintázatú, földszínű, a belső bútorok vörösfenyőből készültek.

Simon Viktória tervező

 

 

fotók: Simon Viktória és Zsitva Tibor

 

Építtető: Fancsali Evangélikus Egyházközség, Péter Jenő lelkész

Generáltervező: Benczúr & Partner Építésziroda, Benczúr László id.
Felelős tervező: Simon Viktória
Kiviteli terv építész konzulens: Nagy Tamás DLA
Statikus: Facskó Gergely
Épületgépész tervező: Berzétei László (Céh Rt.)
Elektromos tervező: Sápi János (Céh Rt.)
Kivitelező: Épszer Rt. Sárospatak

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk