Technológia

Ezért ásítoznak a gyerekek az iskolapadban

1/3

forrás: hirlabor.hu

Hirdetés
?>
forrás: hirlabor.hu
?>
forrás: hirlabor.hu
?>
forrás: hirlabor.hu
1/3

forrás: hirlabor.hu

Ezért ásítoznak a gyerekek az iskolapadban
Technológia

Ezért ásítoznak a gyerekek az iskolapadban

2016.09.05. 09:27

Cikkinfó

Cég, szervezet:
Velux

Földrajzi hely:
Európa

Vélemények:
1

A német Fraunhofer Institute for Building Physics IBP kutatási intézet tanulmányából kiderült, hogy az európai iskolaépületek jelentős része továbbra sem biztosítja a tanuláshoz szükséges optimális beltéri környezetet. A VELUX szakértői szerint az érdemi változáshoz sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészséges beltéri klímára az iskolaépületek tervezésénél és felújításánál.

A több mint 200 tudományos értekezés eredményeit összegző tanulmány szerint Európa mintegy 95 millió diákjának jelentős hányada olyan osztálytermekben tanul, ahol túl magas a levegő szén-dioxid tartalma, és nem megfelelő a természetes fény mennyisége. Bár vannak olyan intézmények, ahol a szén-dioxid szint az ajánlott 1000-2000 ppm (ppm = milliomod térfogatrész) között mozog, sok iskolában meghaladja a 2000-t, sőt, egyes esetekben a 6000-t is. Ráadásul számos osztályterem még a minimálisan ajánlott 3-5%-os bevilágítási tényezőt sem éri el.

Megfelelő beltéri klímában jobbak a gyerekek eredményei

A tanulmány részletesen kitért arra is, hogyan hat az optimális beltéri környezet a diákok tanulási képességére. A kutatók vizsgálatai szerint a megfelelő szellőzés, és így az alacsony szén-dioxid szint, valamint a beáramló természetes fény mennyiségének növelése jótékonyan hat a diákok teljesítményére. A napfényes, friss levegőjű tanteremben ülő gyerekek gyorsabban teljesítenek, jobb a koncentrációs képességük, és kevesebb a hiányzás is. Mindössze a friss levegő mennyiségének növelésével a diákok feladatmegoldási sebessége 15%-kal növelhető.

forrás: hirlabor.hu
1/3
forrás: hirlabor.hu

Prof. Dr. Gunnar Grün, a Fraunhofer IBP vezető kutatója elmondta: „A tanulmányunk bebizonyította, hogy az iskolák beltéri klímája, vagyis a természetes fény mennyisége és a levegő frissessége, nagyban befolyásolja a gyerekek tanulási képességét. Sajnálatos, hogy az európai iskolák többsége nem biztosítja az optimális környezetet a gyerekeknek, de bízunk benne, hogy tanulmányunk eredményeinek ismeretében a helyi hatóságok megteszik a szükséges lépéseket."

A hatékonyabb tanulás ugyanakkor nem csak a fiatalok fejlődése és egészsége szempontjából lényeges. Az európai országok oktatási szintjének ún. PISA (nemzetközi tanulói teljesítménymérés program) tesztpontszámok alapján történő összehasonlításával ugyanis kimutatható, hogy a jobb oktatási eredmények összefüggésben vannak az adott ország feltételes gazdasági növekedésével is. A tanulmányból így kiderült az is, hogy a diákok teljesítményének 2,8%-os növekedése 6,7-9,5%-os feltételes gazdasági növekedést eredményez (az egy főre jutó GDP alapján).

Így javítható az iskolák beltéri környezete

A tanulmány több javaslatot tesz az iskolák beltéri klímájának javítására. Mivel a legtöbb európai iskola tervezése a természetes szellőzés elve mentén történt, a tanórák alatt gyakrabban kellene ablakot nyitni. A mesterséges szellőzés – például programozható ablakok segítségével – ugyanakkor szintén biztosíthatja a levegő optimális minőségét anélkül, hogy megszakítaná a tanórát. Az automata rendszer folyamatosan ellenőrzi a terem páratartalmát, szén-dioxid szintjét és hőmérsékletét, és ha friss levegőre van szükség, akkor automatikusan kinyílik. A hibrid szellőztető rendszerek – mint például a ventilátorral segített természetes szellőzők – is jó alternatívák, amelyek a mechanikus és a természetes szellőzés előnyeit kombinálják. A tanulmány javasolja továbbá tetőablakok beépítését, amelyek 50%-kal több természetes fényt engednek a termekbe.

forrás: hirlabor.hu
2/3
forrás: hirlabor.hu

A VELUX Cégcsoport felújítási projektjei a Langebjerg Iskolában és az Endrup Iskolában tökéletes példái annak, hogyan formálja a tanulási környezetet a több természetes fény és a friss levegő. A Langebjerg Iskolában például a tanárok kifejezetten pozitívan értékelték a VELUX INTEGRA® tetőablakok beépítését, mivel a szellőzés a terem felső légterében történik, így a huzat nem zavarja az órákat, ahogy az gyakori a homlokzati ablakok esetében. A vállalat szakemberei szerint bár a tetősíkablakok beépítésének lehetőségét befolyásolja a tetőzet állapota, a munkálatok nem kívánnak drasztikus szerkezeti átalakítást, és hosszú távon hozzájárulhatnak a fenntartási költségek csökkentéséhez is. Mivel a tetőablakokon keresztül természetes fény juthat a tantermekbe, így csökken a mesterséges világítási igény, és a korszerű nyílászárók hozzájárulhatnak az épület jobb hőszigetelő képességéhez is.

A VELUX Cégcsoport felújítási projektjeiről bővebb információt talál angol nyelven a következő linken: http://www.velux.com/health/schools

forrás: Velux Csoport

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2016.09.08.
11:39

Tanulságos statisztikák és egyéb adatok után, egy szót sem szól az írás a kellő belmagasság fontosságáról. Szellőztetne, ha kell, automata ablaknyitogató rendszerrel (naná, biztos árusítják...), tetőablakot vágna, hadd süssön be a nap a gyekőcök nyakába és arcába* - de azt, ami megkeseríti az utóbbi 60-70 év épülethasználóinak életét, a szükségesnél és egészségesnél kisebb belmagasságot, meg sem említi. Ráadásul úgy ír a tetőablakok fontosságáról, mintha minden osztályterem közvetlenül a tetőszint alatt helyezkedne el, födém, tetőácsolat, fedélszék pedig nem létezne... Ez hívják PR-nak.

* Dániában, a Velux hazájában a napsütés tartama és intenzitása jóval kisebb, mint itthon. A napi átlagos napsütéses órák száma ott 4,2, Budapesten 6,2 óra. (A budapesti intenzitás többlete pedig a budapesti és a koppenhágai szélességi körök koszinusza közötti különbségből számítva kb. 8,4%.).

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk