Technológia

Ezért ásítoznak a gyerekek az iskolapadban

1/3

forrás: hirlabor.hu

forrás: hirlabor.hu

forrás: hirlabor.hu

?>
forrás: hirlabor.hu
?>
forrás: hirlabor.hu
?>
forrás: hirlabor.hu
1/3

forrás: hirlabor.hu

forrás: hirlabor.hu

forrás: hirlabor.hu

Ezért ásítoznak a gyerekek az iskolapadban
Technológia

Ezért ásítoznak a gyerekek az iskolapadban

2016.09.05. 09:27

Cikkinfó

Cég, szervezet:
Velux

Földrajzi hely:
Európa

Vélemények:
1

A német Fraunhofer Institute for Building Physics IBP kutatási intézet tanulmányából kiderült, hogy az európai iskolaépületek jelentős része továbbra sem biztosítja a tanuláshoz szükséges optimális beltéri környezetet. A VELUX szakértői szerint az érdemi változáshoz sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészséges beltéri klímára az iskolaépületek tervezésénél és felújításánál.

A több mint 200 tudományos értekezés eredményeit összegző tanulmány szerint Európa mintegy 95 millió diákjának jelentős hányada olyan osztálytermekben tanul, ahol túl magas a levegő szén-dioxid tartalma, és nem megfelelő a természetes fény mennyisége. Bár vannak olyan intézmények, ahol a szén-dioxid szint az ajánlott 1000-2000 ppm (ppm = milliomod térfogatrész) között mozog, sok iskolában meghaladja a 2000-t, sőt, egyes esetekben a 6000-t is. Ráadásul számos osztályterem még a minimálisan ajánlott 3-5%-os bevilágítási tényezőt sem éri el.

Megfelelő beltéri klímában jobbak a gyerekek eredményei

A tanulmány részletesen kitért arra is, hogyan hat az optimális beltéri környezet a diákok tanulási képességére. A kutatók vizsgálatai szerint a megfelelő szellőzés, és így az alacsony szén-dioxid szint, valamint a beáramló természetes fény mennyiségének növelése jótékonyan hat a diákok teljesítményére. A napfényes, friss levegőjű tanteremben ülő gyerekek gyorsabban teljesítenek, jobb a koncentrációs képességük, és kevesebb a hiányzás is. Mindössze a friss levegő mennyiségének növelésével a diákok feladatmegoldási sebessége 15%-kal növelhető.

forrás: hirlabor.hu
1/3
forrás: hirlabor.hu

Prof. Dr. Gunnar Grün, a Fraunhofer IBP vezető kutatója elmondta: „A tanulmányunk bebizonyította, hogy az iskolák beltéri klímája, vagyis a természetes fény mennyisége és a levegő frissessége, nagyban befolyásolja a gyerekek tanulási képességét. Sajnálatos, hogy az európai iskolák többsége nem biztosítja az optimális környezetet a gyerekeknek, de bízunk benne, hogy tanulmányunk eredményeinek ismeretében a helyi hatóságok megteszik a szükséges lépéseket."

A hatékonyabb tanulás ugyanakkor nem csak a fiatalok fejlődése és egészsége szempontjából lényeges. Az európai országok oktatási szintjének ún. PISA (nemzetközi tanulói teljesítménymérés program) tesztpontszámok alapján történő összehasonlításával ugyanis kimutatható, hogy a jobb oktatási eredmények összefüggésben vannak az adott ország feltételes gazdasági növekedésével is. A tanulmányból így kiderült az is, hogy a diákok teljesítményének 2,8%-os növekedése 6,7-9,5%-os feltételes gazdasági növekedést eredményez (az egy főre jutó GDP alapján).

Így javítható az iskolák beltéri környezete

A tanulmány több javaslatot tesz az iskolák beltéri klímájának javítására. Mivel a legtöbb európai iskola tervezése a természetes szellőzés elve mentén történt, a tanórák alatt gyakrabban kellene ablakot nyitni. A mesterséges szellőzés – például programozható ablakok segítségével – ugyanakkor szintén biztosíthatja a levegő optimális minőségét anélkül, hogy megszakítaná a tanórát. Az automata rendszer folyamatosan ellenőrzi a terem páratartalmát, szén-dioxid szintjét és hőmérsékletét, és ha friss levegőre van szükség, akkor automatikusan kinyílik. A hibrid szellőztető rendszerek – mint például a ventilátorral segített természetes szellőzők – is jó alternatívák, amelyek a mechanikus és a természetes szellőzés előnyeit kombinálják. A tanulmány javasolja továbbá tetőablakok beépítését, amelyek 50%-kal több természetes fényt engednek a termekbe.

forrás: hirlabor.hu
2/3
forrás: hirlabor.hu

A VELUX Cégcsoport felújítási projektjei a Langebjerg Iskolában és az Endrup Iskolában tökéletes példái annak, hogyan formálja a tanulási környezetet a több természetes fény és a friss levegő. A Langebjerg Iskolában például a tanárok kifejezetten pozitívan értékelték a VELUX INTEGRA® tetőablakok beépítését, mivel a szellőzés a terem felső légterében történik, így a huzat nem zavarja az órákat, ahogy az gyakori a homlokzati ablakok esetében. A vállalat szakemberei szerint bár a tetősíkablakok beépítésének lehetőségét befolyásolja a tetőzet állapota, a munkálatok nem kívánnak drasztikus szerkezeti átalakítást, és hosszú távon hozzájárulhatnak a fenntartási költségek csökkentéséhez is. Mivel a tetőablakokon keresztül természetes fény juthat a tantermekbe, így csökken a mesterséges világítási igény, és a korszerű nyílászárók hozzájárulhatnak az épület jobb hőszigetelő képességéhez is.

A VELUX Cégcsoport felújítási projektjeiről bővebb információt talál angol nyelven a következő linken: http://www.velux.com/health/schools

forrás: Velux Csoport

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2016.09.08.
11:39

Tanulságos statisztikák és egyéb adatok után, egy szót sem szól az írás a kellő belmagasság fontosságáról. Szellőztetne, ha kell, automata ablaknyitogató rendszerrel (naná, biztos árusítják...), tetőablakot vágna, hadd süssön be a nap a gyekőcök nyakába és arcába* - de azt, ami megkeseríti az utóbbi 60-70 év épülethasználóinak életét, a szükségesnél és egészségesnél kisebb belmagasságot, meg sem említi. Ráadásul úgy ír a tetőablakok fontosságáról, mintha minden osztályterem közvetlenül a tetőszint alatt helyezkedne el, födém, tetőácsolat, fedélszék pedig nem létezne... Ez hívják PR-nak.

* Dániában, a Velux hazájában a napsütés tartama és intenzitása jóval kisebb, mint itthon. A napi átlagos napsütéses órák száma ott 4,2, Budapesten 6,2 óra. (A budapesti intenzitás többlete pedig a budapesti és a koppenhágai szélességi körök koszinusza közötti különbségből számítva kb. 8,4%.).

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.