Közélet, hírek

Felébredt több évszázados álmából az Edelényi Kastélysziget

1/5

Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)

?>
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
?>
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
?>
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
?>
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
?>
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
1/5

Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)

Felébredt több évszázados álmából az Edelényi Kastélysziget
Közélet, hírek

Felébredt több évszázados álmából az Edelényi Kastélysziget

2014.03.27. 10:31

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Bodonyi Csaba, Farkas Pál

Földrajzi hely:
Magyarország, Edelény

Befejeződött az Edelényi Kastélysziget felújítási munkálatainak első üteme. Magyarország hetedik legnagyobb kastélyának és a hozzá tartozó parknak a rekonstrukciójára 2009 óta összesen csaknem 2,4 milliárd forintot – nagyrészt európai uniós támogatást – fordítottak. Az Edelényi Kastélysziget – amelyet, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 27-én adott át – április 5-én nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Ma már csak az egykori fényképek árulkodnak arról, hogy az idő és a hálátlan utókor sem kímélte ezt a 18. században épült, gyönyörű kastélyt. A falai között volt járásbíróság, földhivatal, börtön, szovjet főparancsnokság, fűszerraktár, öregek napköziotthona, óvoda és szükséglakás is. Az elmúlt évtizedekben megtörtént, hogy a történeti terekben tyúkokat tartottak, az elektromos vezetékeket közvetlenül a rokokó falképekbe vésték, a vörös hadsereg pedig cirill betűs feliratokkal dekorálta ki a termek falait. Az évekig üresen
álló épület pusztulása drámai volt. Az értékes falképekben a 20. század rongálásai után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat, különösen azt követően, hogy az eresz, a párkányok és a tető végképp tönkrement. Így semmisült meg a falképek egy része, a díszterem boltozatát pedig a fagy feszítette szét.

Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
4/5
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)

Az európai uniós támogatással most zárult beruházás során Bodonyi Csaba és Farkas Pál vezető tervezők vezetésével, nem csak a barokk kastélyépületet, de a csaknem 50 hektáros barokk kastélyparkot is felújították, visszaállítva a kastély környezetének sziget jellegét. Így ma már ismét lenyűgöző látványt nyújt a kastély eredeti pompájában helyreállított, címeres homlokzata, a gondos kutatások eredményeként rekonstruált falszín, a lecserélt nyílászárók, az új tető, valamint a helyreállított kovácsoltvas korlátok és kapuk.

A szakemberek számára komoly kihívást jelentett az épület belső tereinek helyreállítása és a páratlan rokokó falképek restaurálása. A történeti terek mintegy ezer négyzetméternyi festett falfelületének helyreállításán 12 restaurátor több mint másfél éven át dolgozott. Az, hogy a nem egy helyütt csaknem teljesen tönkrement falképek ma az eredeti pompájukban láthatók, az ő munkájuk mellett az edelényi Kastélybarátok Körének is köszönhető: az általuk összegyűjtött, archív fényképek segítették a falképek elpusztult
részleteinek a helyreállítását.

A kastély keleti szárnya emeleti szobáinak falait díszítő, rokokó életjeleneteket egy, a kastélyban megtekinthető 3D-s film kelti életre. A filmet M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező jegyzi, főszereplője pedig Rost Andrea.
Az edelényi kastélybarátok régi fényképei adtak támpontot a restaurátoroknak a szovjet főparancsnokság idején szétvert, majd a fagy által szétfeszített boltozatú díszterem kandallóinak a rekonstrukciójához is. A kandallók helyreállításával együtt komoly szakmai kihívást jelentett a kastély eredeti, 18–19. századi kályháinak restaurálása is. A kastély felújított termei alkalmasak állandó és időszaki kiállítások elhelyezése, valamint rangos tudományos és művelődési, kulturális rendezvények – konferenciák, koncertek – lebonyolítására is.

Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
2/5
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)

Építészeti szempontból a legnagyobb feladatot a 20. század elején szétvert kastélykápolna helyreállítása jelentette. Annak idején a kápolna légterét egy födémmel kettéosztották, szétrombolták a boltozatot, felismerhetetlenné tették az oratóriumot és bányászlakásokat alakítottak ki az egykor felszentelt helyen. Aprólékos kutatások és korabeli források alapján mára sikerült újjávarázsolnunk a kápolnát, s itt helyezték el a kastélyt építtető
L’Huillier báró utolsó leszármazottjának, Dessewffy Ferencnek a helyreállított sírkövét is. A fizikai építkezéssel párhuzamosan a Forster Központ munkatársai megkezdték a szellemi építkezést is. Elindítottak egy kutatási programot, amelynek célja a kastély építéstörténetének és a falképek történetének feltárása és művészettörténeti értékelése, valamint a 18. századi edelényi hétköznapok kutatása volt. Emellett 2013 őszén elindították a múzeumpedagógiai programokat is a ma már fenntartható módon, földhővel fűtött kastély falai között, hogy a fiatalabb generációknak minél élményszerűbben adhassuk át a barokk korral kapcsolatos tudásanyagot.

Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)
5/5
Az edelényi kastély, fotó: Forster Központ (Batár Zsolt)

A most lezárult beruházással nem ért véget az Edelényi Kastélysziget fejlesztése. A 2012 végén elindított, második fejlesztési ütemben, mintegy 900 millió forintos, nagyrészt európai uniós támogatással felújítják és kiállításokkal rendezik be a kastély nyugati szárnyának termeit is, valamint a kastélysziget déli felén kialakított sporttelep felszámolásával és az angolpark helyreállításával teszik teljessé a kastélyszigetet a szakemberek.

forrás: sajtóközlemény

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk